A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-26 / 30. szám
A nagy szfinx A glxehl piramisok Jankovich Imre útinaplója 2. Pirsimissiili: A (Araók kincset Ott vannak felhalmozva, abban a nagy sárga épületben a kairól Tahrlr téren. Ott vannak gazdáik Is, akiknek — azóta pergamenné száradt arcát évezredek előtt fagyasztotta merevvé a halál. Itt fekszenek királyi pózban, mellükön keresztbe tett kezekkel a Tuthmoziszok, Szétlk, Ramszeszek, Alsó- és Felsó-Egylptom ural, Amon-Rá, a napisten leszármazottal. A rabszolgák százezrei által emelt gúlák sziklatömbjei, vagy a királyok völgyében furfangosan elrejtett és elfalazott szlklasirok nem voltak képesek megőrizni gazdáik örök nyugalmát, sem a sfrablók kapzsisága, sem az egyiptológusok kíváncsisága elől. Az utóbbiakkal történt találkozás következményeként, a kettős korona viselői kénytelenek voltak elhagyni a leáldozott nap országát, s ma Ozlrlsz tekintete helyett a múzeumlátogatók vizsgálják a mozdulatlan testeket, melyek sok ezer éves koruk ellenőr© is megőrizték az ember egyéni vonásait. „Ká“, a halott testhez visszajáró árnyéklélek alighanem kénytelen volt elkárhozni, miután a piramisok és szlklasirok szarkofágjait üresen találta. Lehet ugyan, hogy meglelte az utat a kairól múzeumhoz, és most ott lebeg a testét rejtő üvegkoporsó felett, a múmiák termőben. A kairói múzeumba került rengeteg felbecsülhetetlen értékű kincs, sokféle használati tárgy, amelyeket annak Idején a bebalzsamozott testek közelében rejtettek el, hogy továbbra is szolgálják azok kényelmét és lehetővé tegyék a földi élet folytatását Ozirlrz birodalmában. Hála ennek a hitnek, a sírokból előkerült tárgyak nyomán pontos elképzeléseink vannak a Nllus-völgy több ezer év ©lőtt! életéről. Vannak Itt többek között lakóházak és közelekedésl eszközök . kicsinyített másai, apró szolga- és katonaszobrocskák, melyek az ősi emberáldozat maradványaként kerültek a sírba, hogy urukat tovább szolgálják a másvilágon. E régi 20 civilizáció életét örökítették meg a szarkofág oldalaira, a slrkamra falaira rótt hieroglifák mágikus szövegén kívül a halott életét részletesen elbeszélő reliefek és freskók, melyek a temetkezési helyet díszítették Egyiptom teljesen száraz éghajlata eredeti színeiben őrizte meg ezeket a beszédes műalkotásokat, és így most is láthatjuk, hogy például TI főudvarmester hogyan halászott a Nílus vizében. Megismerhetjük Nakht-nak, a gárdaparancsnoknak vak hárfását, és finom fátyolba öltözött táncosnőit, akik az étkezés örömeit fokozták művészetükkel. Az elhunyt fáraók szilárd gránltszobral sikerrel dacoltak mind az idő, mind az emberek rongálási kísérleteivel. Az előirt fenséges királyi póz ellenére Is tükrözik ezek a realisztikus hűséggel kidolgozott arcok, az ábrázolt ember, az egyén rég ©lmúlt lelkivilágát. Dzószernek, a „ragyogónak“, a II«. dinasztia uralkodójának Ulőszobra azt az erős és összpontosított akaratot sugározza, amely öt évezreddel ezelőtt az akkori világ leghatalmasabb birodalmának az életét irányította. Mennyi intelligenciát árul el az a kőportrő, amely Echnatonnak, a vallásreformáló fáraónak vonásait örökítette meg. Az uralkodóét, aki száműzni merte Amon- Rát, a főistent, papjaival együtt és halyette Aton, a napltsen monothelsztlkus kultuszát vezette be. A fáraóét, akt költője a naphimnusznak, és alapítója az „ezüstpalotának“ a nap városában, Achet-Atonban. Felségének Nefartittnek, a bájos hercegnőnek képmása pedig a női szépség szimbóluma lehet ma is. Az Egyiptomi Múzeum legizgalmasabb része erős vasrácsokkal van elkülönítve a többi helyiségtől, és az őrtállő rendőrök fokozott mértékben figyelik. Itt vannak elhelyezve azok a kincsek, melyekre Hovard Oartel és Lord Carnavoo bukkant ötéves kutatás után 1922-ben, amikor Tutenkhamon, a 18 éves korában elhunyt fáraó sírját feltárták Thébétől nyugatra a Királyok völgyében. Ez volt az egyetlen királysír, melyet nem bolygattak meg az ókor sírrablói, és amelyből a tudomány számára kifejezhetetlen értékű, több mint 700 tárgy került ki, melyek nagy része most ott van elhelyezve a kairól múzeumban. Ott van az arannyal borított, varázsigókkel ellátott halottas szekrény, amely a fiatal uralkodó aranyba és drágakőbe burkolt testét rejtette. Ott láthatő a bebalzsamozott test kettős aranyburkolata, melynek arcrésze híven tükrözi Tutankhamon arányos vonásait. Itt vannak a sírkamrában, kincseskamrában, a ravatalon és a halottaskamrában talált használati tárgyak, fegyverek, kultikus eszközök, edények, öltözködési cikkek, h.ordszékek, könynyed aranykocslk, a .trónszók, melynek domborművel a fiatal király és felesége életét örökítik meg. Egy egész termet töltenek be a csodálatos ékszerek, a kígyós fejdlszek, a drágaköves övék és nyakókek, skarabeuszos gyűrűk, karkötők, ruha- és cipőcsatok, oly pazar kivitelezésben, hogy a mai nők Is boldogan viselnék a kiállítóit ékszerek bármelyikét. A Nllus-völgyet fojtogató sivatag homokja még ma sem árulta el minden titkát. Az állandóan folyó ásatások, Szakkarában, Gizehben épp úgy, mint Luxorban, Thébában, vagy a Núbial sivatagban, újabb és újabb érdekességekkel lepik meg a világot, és gazdagítják az egyiptomi múzeum anyagát, amely már eddig Is a civilizáció múltjának egyik leggazdagabb és legérdekesebb kincsesháza. Ozirisz birodalmában Abban az irányban, ahol a napisten esténként, az árnyékvilágba lép, ahová már nem jut el a Nílus életadó vize, s a Líbiai sivatag végeláthatatlan homokja kezdődik, ott van Ozirisz birodalma. Ezt a területet Glzehtől Mejdumlg az első dinasztiák óta a holtak kultuszának szentelték az egyiptomiak, oly építményekkel, melyek minden emebrl mértéket meghaladva uralkodnak a sivatag végtelensége fölött. Hérodotosz, az ókor nagy
