A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-12-20 / 51. szám
M almö, Baltiska Halle. Hidegvérű svédek — forró lelkesedés. Különös, ugye? Pedig így van. A svédek is tudnák lelkesedni olyankor, áfáikor áz 0 fiat győznek. S mert győztek, ünnepelték őket. Az Európabajnok Johanssont, a nagy labdabűvész Alsert, akt a csapatbajnokságot nyerte meg a házigazdák számára. De kijutott az ünneplésből a csehszlovák és magyar asztaliteniszezőknek Is. Sőt — s talán ez volt a malmöi Európa bajnokság legnagyobb meglepetése — vastapsot kapott az egyik szovjet lány is. Rudnova. Még vannak nála tapasztaltabbak, variak, akik jobban pörgetnek, jobban védenek, jobban ütnek, de olyanok már kevesen akadnak, akik mindezt jobban tudják nála. Mert a szovjet lány mindezet tudja. Ogy üt, mint a férfiak. Keményen, erőből. Hogy miért nem nyert Európabajnokságot? Azért, mert van egy Földyné nevű magyar aszszony, aki Immár harmadszor bizonyult Európa legjobbjának. A női egyéniben magyar „házibajnokság“ alakult ki, a dön tőt Földyné és honfitársnője, Juríkné vívta. A román és angol asszonyok-lányok ezúttal egy „lóhosszal“ lemaradtak. Illet ve csak a románok, mert az angol Rowe és Shannon kisaszszony a nőt párosban Európabajnok letf. A legnagyobb csehszlovák siker? Stanék és Miko a férfipárosban aranyérmet szerzett. Nem akármilyen ellenfelekkel szemben, a legjobbakat kellett legyőzniük, hogy övék legyen az aranyérem. Elvérzett a magyar Bérezik — Rózsás és a Faházi — Pignitzky páros Ok csak a bronzérmet szerezték meg, a döntőben pedig kikapott a nagy esélyes Alser — Jo hansson páros Is 3:2 arányban és a csehszlovákok egy aranyérmet haza hozhattak. Ezüst is akadt a számukra. A vegyespárosban. Az aranyat a Mlko —- Lulová páros kénytelen volt átengedni a magyar Rózsás — Lukácsáé kettősnek. Nagyszerű küzdelemben. A férfi egyéniben a svéd Alser volt a nagy esélyes. Mégsem stke-Földyné harmadszor lett Európa- A svédek bajnok Johansson Miko, a csehszlovák aranyérmesek már csak az ezfistdt tudta megszerezni A Baltiska Halle az Európa-bajnokság színhelye ■nagyágyúi“: Alser és rült feljutnia a győzelmi emelvény felső fokára. A magyar Bérezik Zoltán elütötte őt ettől, de a svéd asztaliteniszezők mégis diadalt ülhettek, a döntőben ugyanis a 18 esztendős fahansson legyőzte az Alsert és Stanéket verő Bercziket. Bérezik ezúttal csak az ezüstéremhez jutott, de ez már várható volt, hiszen az asztaliteniszben is feltörnek a fiatalok. A jövő játékosai Johansson és Rudnova. Talán a fiatal Karukévá is , hiszen ő is Igen jól alkalmazza a támadó játékmodort. Mert a pörgetés idején is a támadásé a jövő. A pörgetés lázában az idősebbek elfe ledtek ütni, a fiatalok pörgetni is megtanulnak, de ütni is. A pörgetés lázában igen sok meglepetés született a malmöi fekete asztalokon. (Nem tévedés, az asztalitenisz újdonsága: fekete asztalok.) A fehér kaucsuklabda sportjában áj fejezethez ért a fejlődés? Malmőben bizakodással nyilatkoztak az európai „felelősök". Nagy kérdőjel, vajon a távolkeleti tájfunnal felér-e az európaiak pörgetése? A kínaiak és a japánok találták ki a pörgetést, az európai tanítványok most azt remélik, hogy sikerül túlszárnyalniuk tanítómestereiket. Reméljük, a fiatalok igyekezete biztosítja a sikert világviszonylatban is. A malmöi fekete asztalokon magasra szökött a pörgetés láza. Vajon mit találnak ki közben Ázsia fiai és lányai. A malmöi Európabajnokság után akaratlanul is felmerül a kérdés: Vajon, hol tart jelenleg a két nagyhatalom: Kína és Japán?
