A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-12-20 / 51. szám
Jó gazdához méltón Befejeződött a nemzetgyűlés Idei utolsó ülésszaka, mely fontosságra nézve egyben munkájának kicsúcsosodését is jelenti. Nem kevésbé fontos kérdésről folyt a vita, mint a jövő évi népgazdasági tervről és az ország költségvetéséről. Maradjunk néhány pillanatra épp az utóbbinál. A költségvetés szerint a bevételi oldalon 116 203 millió korona, a kiadási oldalon 116138 millió korona szerepel, a különbség tehát plusz 65 millió Kés. A 12 tagú számjegy leírása s a mögötte lévő összeg felfogása nem is oly könnyű. Enyhén szólva, kicsit szédül az ember, mert az újságolvasó milliós értékekről hall, sőt a költségvetés milliárdos számairól olvas, nehezen kapcsolja össze a maga 1000—1300 koronás fizetését a népgazdaság hatalmas összegeivel. A látszólagos logika talán azt diktálja, hogy nem is az 1000—1500 koronás fizetések döntik el a népgazdarág holnapját. Nem is egy, esetleg néhány koronát érő selejtbe kerülő munkadarab. De ha néhány tízezer vagy A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KaltúregyesBletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Malőr Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Ivén, Gynrcslk József, i.őrincz Gyula, Máca József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezző. , Szerkesztőség: Bratislava, jesenského B. Postafiók C-398, telefón 533-04 Terjeszti a Póttá HIrlapszolgélata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal éa levélkézbesltő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredné ezpedfcia tlaée. Bratislava, Gottwaldovo ném. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavéllalat, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19.80 Kés, fél ívre 39— Kis, egész évre 78.— Kéz. Kéziratokat nem őrsünk mag éa nem küldünk vissza. K-13M1884 százezer kis fizetés ellenértékét sem termeljük meg, ha néhány száz műhelyben, néhány tízezer munkadarab kerül vissza a rozsdatemetőbe, akkor már népgazdasági összegekről van szó, vagyis milliókról. Hogyan érezze magát gazdának az, aki a gyarapodást nem érzi eléggé? Kétségtelenül bonyolult kérdés, könnyű rá megkapni a félvállról adott választ. „Háromezerért könnyű felelősséget érezni“. Lehet; de az 1500-bál csak egy módon lehet 2ÜC0, és később 3000, sőt a mai 1500 is csak akkor érhet többet két-három év múlva, ha mögötte érték jelentkezik, szö>vet vagy gépalkatrész, gumiabroncs vagy kukorica. Több termék, jobban és olcsóbban, mint eddig, mert egyszerűen nem lehet kihagyni az élet javulásának fő mozgató erejét, magút a termelést, a költő szavával „az élet anyjá“-t, a munkát. Lehet, hogy bizonyos igazságok ismételgetése öncélúnak, afféle erkölcsprédikáciúnak látszik; az is lehet, hogy sokak száméra mégsem ismételtük el elég sokszor: ha vannak Is sivárabb, még nem eléggé megszépített, lassabban fejlődő tájai az életnek, mégis az egész nép tulajdona ez az ország. Minden, ami az országot gyarapítja, ami a szocialista társadalmi rendet erősíti, ha lassabban is, de törvényszerűen mindenkinek a sorsét előre lendíti. Mindaz, ami megkárosítja, legyen az természeti elem, gondatlanság, hanyagság, nemtörődömség, mindannyiunk lehetőségét csökkenti, a gyarapodás, az erősödés ütemét fékezi. Most pedig néhány szút a jövő évi népgazdasági tervről. Mint azt Cernik elvtárs miniszterelnök-helyettes elmondotta, a jövő évi terv teljesítése a CSKP XII. kongresszusén kitűzött célok valóra váltásénak egyik szakasza. A terv előkészületi munkáit az idén úgy szervezték, hogy a tervjavaslatokat időelőnnyel dolgozzák ki. Az elmúlt évek hibáinak és a még tapasztalható nehézségek leküzdésére már az idei terv fő feladata az volt, hogy felújítsa a társadalmi termelés növekedését és korlátozza az extenzfv vagyis a külterjes fejlődést. A terv ezt a feladatot teljesítette, a teljes ipari termelés 8 milliárd 700 millió koronával emelkedett. 2 milliárd 300 millió korona értékben túlteljesítettük az árutermelési tervet. Ennek folytén — és ez létható is volt — a lakosság ellátása az idén jobb volt, mint tavaly. Több hós és húsáru és több iparcikk került a piacra. A jövő évi terv fő feladata, hogy a társadalmi termelés Intenzivebbé tétele és a lakosság igényeinek kielégítése érdekében, minden forrást kihasználjunk. Ezért, a gazdasági vezetést és minden egyes dolgozó figyelmét a népgazdasági terv arra irányítja, hogy a fő hangsúlyt a termények minőségi fejlesztésére összpontosítsák. A kereslet kielégítése érdekében az ipar egy milliárd 700 millió korona értékű új árut ad a belső piacnak. A kereskedelem jobb ellátásával párhuzamosan állandó cél a gyártmányok minőségének javítása. Mindezek a célok természetesen csak úgy valósulhatnak meg, ha a népgazdaság minden szakaszán már az év elejétől egyenletesen teljesítik feladataikat. A terv nagy gondot fordít a lakásprobléma enyhítésére is. A jövő évben 81 ezer új lakúsegyságet készítünk. Minden feltétel megvan arra, hogy Szlovákiában gyorsabb legyen az ipari építkezés üteme, mint országos viszonylatban. Ez igen jó hatással lesz többek között a munkaalkalmak megteremtésére is. Szlovákiában a beruházások értéke az 1965-ös évben eléri o 18 milliárd 700 millió koronát, vagyis az országos beruházás közel 34 százalékát. Mindezek ellenére el kell ismernünk, hogy sok égető igény kielégítésére az idén még nem futja erőnkből. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Mindenekelőtt azt, hogy az igényeket rangsorolva, a rendelkezésre élló erőforrásokat, a társadalom, a népgazdaság fejlődését leginkább szolgáló célokra és a legtakarékosabban használjuk fel. E volt a fő szempont a terv és a költségvetés sokoldalú előzetes vitája, majd összeállítása során, de nyilvánvalóan sok mód nyílik ennek az elvnek az érvényesítésére menetközben is. Régi népi bölcsességet tolmácsol a közmondás „Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér“. Csak, ha általánossá válik az az életszemlélet, hogyha a közvagyonnal mint sajátjával vagy még annál is jobban gazdálkodik mindenki, akkor elégíthetjük ki a jövőben az igényeinket a mainöl jobban. — S —
