A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-12-20 / 51. szám

Jó gazdához méltón Befejeződött a nemzetgyűlés Idei utolsó ülésszaka, mely fontosságra nézve egyben munkájának kicsúcsosodését is jelenti. Nem kevésbé fontos kérdésről folyt a vi­ta, mint a jövő évi népgazdasági tervről és az ország költségvetéséről. Maradjunk néhány pillanatra épp az utóbbinál. A költségvetés szerint a bevé­teli oldalon 116 203 millió korona, a ki­adási oldalon 116138 millió korona sze­repel, a különbség tehát plusz 65 millió Kés. A 12 tagú számjegy leírása s a mögötte lévő összeg felfogása nem is oly könnyű. Enyhén szólva, kicsit szédül az ember, mert az újságolvasó milliós értékekről hall, sőt a költségvetés milliárdos számai­ról olvas, nehezen kapcsolja össze a maga 1000—1300 koronás fizetését a népgazda­ság hatalmas összegeivel. A látszólagos logika talán azt diktálja, hogy nem is az 1000—1500 koronás fizetések döntik el a népgazdarág holnapját. Nem is egy, eset­leg néhány koronát érő selejtbe kerülő munkadarab. De ha néhány tízezer vagy A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók KaltúregyesBletének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Malőr Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Ivén, Gynrcslk József, i.őrincz Gyula, Máca József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezző. , Szerkesztőség: Bratislava, jesenského B. Postafiók C-398, telefón 533-04 Terjeszti a Póttá HIrlapszolgélata, előfize­téseket elfogad minden postahivatal éa le­­vélkézbesltő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredné ezpedfcia tlaée. Bratislava, Gott­­waldovo ném. 48/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavéllalat, Bra­tislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19.80 Kés, fél ívre 39— Kis, egész évre 78.— Kéz. Kéziratokat nem őrsünk mag éa nem küldünk vissza. K-13M1884 százezer kis fizetés ellenértékét sem ter­meljük meg, ha néhány száz műhelyben, néhány tízezer munkadarab kerül vissza a rozsdatemetőbe, akkor már népgazdasá­gi összegekről van szó, vagyis milliókról. Hogyan érezze magát gazdának az, aki a gyarapodást nem érzi eléggé? Kétségte­lenül bonyolult kérdés, könnyű rá meg­kapni a félvállról adott választ. „Három­ezerért könnyű felelősséget érezni“. Le­het; de az 1500-bál csak egy módon lehet 2ÜC0, és később 3000, sőt a mai 1500 is csak akkor érhet többet két-három év múlva, ha mögötte érték jelentkezik, szö>­­vet vagy gépalkatrész, gumiabroncs vagy kukorica. Több termék, jobban és olcsób­ban, mint eddig, mert egyszerűen nem lehet kihagyni az élet javulásának fő moz­gató erejét, magút a termelést, a költő szavával „az élet anyjá“-t, a munkát. Le­het, hogy bizonyos igazságok ismételge­tése öncélúnak, afféle erkölcsprédikáciú­­nak látszik; az is lehet, hogy sokak szá­méra mégsem ismételtük el elég sokszor: ha vannak Is sivárabb, még nem eléggé megszépített, lassabban fejlődő tájai az életnek, mégis az egész nép tulajdona ez az ország. Minden, ami az országot gyarapítja, ami a szocialista társadalmi rendet erősíti, ha lassabban is, de törvényszerűen minden­kinek a sorsét előre lendíti. Mindaz, ami megkárosítja, legyen az természeti elem, gondatlanság, hanyagság, nemtörődömség, mindannyiunk lehetőségét csökkenti, a gyarapodás, az erősödés ütemét fékezi. Most pedig néhány szút a jövő évi nép­­gazdasági tervről. Mint azt Cernik elvtárs miniszterelnök-helyettes elmondotta, a jö­vő évi terv teljesítése a CSKP XII. kong­resszusén kitűzött célok valóra váltásénak egyik szakasza. A terv előkészületi mun­káit az idén úgy szervezték, hogy a terv­­javaslatokat időelőnnyel dolgozzák ki. Az elmúlt évek hibáinak és a még ta­pasztalható nehézségek leküzdésére már az idei terv fő feladata az volt, hogy fel­újítsa a társadalmi termelés növekedését és korlátozza az extenzfv vagyis a külter­jes fejlődést. A terv ezt a feladatot telje­sítette, a teljes ipari termelés 8 milliárd 700 millió koronával emelkedett. 2 milli­árd 300 millió korona értékben túltelje­sítettük az árutermelési tervet. Ennek folytén — és ez létható is volt — a la­kosság ellátása az idén jobb volt, mint tavaly. Több hós és húsáru és több ipar­cikk került a piacra. A jövő évi terv fő feladata, hogy a tár­sadalmi termelés Intenzivebbé tétele és a lakosság igényeinek kielégítése érdekében, minden forrást kihasználjunk. Ezért, a gazdasági vezetést és minden egyes dol­gozó figyelmét a népgazdasági terv arra irányítja, hogy a fő hangsúlyt a termé­nyek minőségi fejlesztésére összpontosít­sák. A kereslet kielégítése érdekében az ipar egy milliárd 700 millió korona értékű új árut ad a belső piacnak. A kereskedelem jobb ellátásával párhuzamosan állandó cél a gyártmányok minőségének javítása. Mindezek a célok természetesen csak úgy valósulhatnak meg, ha a népgazdaság min­den szakaszán már az év elejétől egyen­letesen teljesítik feladataikat. A terv nagy gondot fordít a lakásprob­léma enyhítésére is. A jövő évben 81 ezer új lakúsegyságet készítünk. Minden feltétel megvan arra, hogy Szlo­vákiában gyorsabb legyen az ipari építke­zés üteme, mint országos viszonylatban. Ez igen jó hatással lesz többek között a munkaalkalmak megteremtésére is. Szlo­vákiában a beruházások értéke az 1965-ös évben eléri o 18 milliárd 700 millió koro­nát, vagyis az országos beruházás közel 34 százalékát. Mindezek ellenére el kell ismernünk, hogy sok égető igény kielégítésére az idén még nem futja erőnkből. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Mindenekelőtt azt, hogy az igényeket rangsorolva, a rendel­kezésre élló erőforrásokat, a társadalom, a népgazdaság fejlődését leginkább szol­gáló célokra és a legtakarékosabban hasz­náljuk fel. E volt a fő szempont a terv és a költségvetés sokoldalú előzetes vitája, majd összeállítása során, de nyilvánva­lóan sok mód nyílik ennek az elvnek az érvényesítésére menetközben is. Régi népi bölcsességet tolmácsol a köz­mondás „Addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér“. Csak, ha általánossá válik az az életszemlélet, hogyha a közvagyon­nal mint sajátjával vagy még annál is jobban gazdálkodik mindenki, akkor elé­gíthetjük ki a jövőben az igényeinket a mainöl jobban. — S —

Next

/
Oldalképek
Tartalom