A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-12-13 / 50. szám

Á mérleg nyelve megbillen Évzáró közgyűlés Nyitrán 1961 november 16-án a Zobor alatti 3-as vendéglőben zajlott le a Csemadok nyltral szervezetének év­záró közgyűlése, melyen kb. 300 Csemadok-tag vett részt. Az ünnepélyes megnyitó után, Du­­najszky Géza, a Csemadok helyi szervezetének elnöke méltatta az elmúlt évad munkájának eredmé­nyeit, s ismertette a felvetődött hi­bák kiküszöbölésének lehetőségét. A Csemadok nyltral szervezete specifikus körülmények között dol­gozik, melyek nagyban befolyásolják életét. A tagság csaknem 80 %-át a Pedagógiai Fakultás hallgatói képe­zik, de a Csemadok, mint a fakul­tás mellett működő szervezet, nem léttezlhet, elsősonban azért, mert az alapszabályok csak mint helyi szer­vezetet ismerik el; másodsorban pe­dig, a fakultás . dekanátusa nem nagy lelkesedéssel vette tudomásul a magyar tagozat hallgatóinak a Csemadok „Iskolai szervezetében“ való tömörülését, mely csak félhi­vatalosan működött. Nézetük a következő: Az Iskola mellett egyedüli elismert szerv, mely biztosítja a hallgatók szervezeti éle­tét, a CSISZ. A Csemadok, ha a fa­kultás mellett működne, a CSISZ- ben diszharmóniára kerülne sor, s a magyar tagozat hallgatói szepa­­rálódnak a CSISZ-től. — S Itt a bökkenő, Itt következett he a lényeg félremagyarázása. Hiszen a magyar hallgatók a Csemadokba történő tö­mörülésükkel nem a fakultás szlo­vák anyanyelvű hallgatóitól való el­különülést tekintik céljuknak, ha­nem kulturális hagyományaink ápo­lását, s továbbfejlesztését. — Tudva­levő, hogy a csehszlovákiai magyar é.telmlség zöme a Nyltral Pedagó­giai Fakultásról kerül kl. S ki más hivatott a magyar kultúra ápolására nálunk, ha nem a pedagógusok? — Természetesen a CSISZ teljes egé­szében kielégíti a kultúra mezején a szlovák anyanyelvű hallgatók vá­gyait, s ugyanezt jelenti a Csema­dok a magyar hallgatók számára, mert el kell ismernünk, habár el­vünk egy, — kultúránk, ha van (s közös vonásuk, kétnyelvű, s mind •a magyar, mind a szlovák tagozat hallgatói arra hivatottak, hogy ápolják, s büszkén tolmácsolják a jövő nemzedékének hosszú, hosszú századokra visszatekintő kultúráju­kat, kölcsönösen segítve egymást, tisztelve, szeretve egymás kultúrá­ját. S ha ez az elv érvényesül Nyit­rán, akkor sokszor a nemzetiségi kérdés kényes húrjait is megpendítő torzsalkodások elkerülhetők. Bl?ek az építő-gondolatok kísérték végig a közgyűlés menetét. Kár, hogy a vita, mely a beszámolót kö­vette, teljesen ellaposodott a Peda­gógiai Fakultás hallgatóinak Immár hagyománnyá vált passzivitása jó­voltából. GARAI JÁNOS, Nyitra November 14-én ismét lezárult egy év a Csemadok vághosszéfalusi szervezetének életé­ben. Megtartották az évzáréközgyűlést, melyen Takács Béla, a zzervezet titkára tartott be­számolót. Értékelte volna a helyi Csemadok egész évi munkáját. Hét igen! Csak értékelte volnál Kissé szigorúan Ítélnénk, ha azt állíta­nánk, hagy zemmlt sem tettek, de mindez kevés ahhoz, hogy falunkat megfelelt! kulturális szintre emeljük. „Kuruc kor és kültészete“ elmen irodalmi elfiadást rendeztek éz megrendezték a hagyo­mányos — felvonulással egybekötött — szüreti bált. Ez azonban kevés tevékenység, amit ér­tékelni lehet, hiszen a szervezet csaknem a semmittevésben szunnyad. Mindezért elsősorban a vezetőséget lehet felelősségre vonni. Egész év alatt három vezetőségi gyűlést tartottak, amelyeken 21 vezetőségi tag közöl — öt hat vett részt. Két taggyűlés vált, a harmadik kevés jelenlevő miatt elmaradt. A szerveset tagjainak nagy részében ott fölényeskedik a közöny. Nincs egy csöpp lelkesedés, nem tud a szer­vezet öntudatra ébredni. Ha a vezetők nem tartják szívügyöknek a kultúregyesölat munká­ját, akkor mit várjunk a tagságtól? Falunkban a Csemadok az egyedölt szerve­zet, melyre a legnagyobb feladat hárul, hogy az itteni falusi emberek Íz korunknak megfe­lelő szellemi érettséggel rendelkezzenek. Ezt pedig Irodalommal kellene tolmácsolni. Az Iro­dalmi önképzőkörnek fokozottabb működésbe kellene lendülni, de hát az önképzőkör kezdeti fellángolóra hamarosan lelankad. Azért a véghosszéfalusl Csemadokban is akad, akinek a neve említésre érdemes: Takács Béla valóban szívügyének tartja a szervezet munká­ját, de szavalt idézve: egy fecske nem csinál nyarat.“ Vajon a vezetőségben, s a tagságban mikor ébred fel a tennlakarás? BÍRÓ KATALIN Csongor és Tünde Rozsnyón Tervek — tettek J. rozsnyói általános műveltséget nyújtó középiskola U. D. osztálya Vörösmarty Csőn gór és Tünde c. mesedrámáját adta elő. Az Igényes darab betanulása sikeres vállal­kozásnak bizonyult. Versben írt drámai mű színrevttele diák-színészekkel valóban ko moly munkát igényel. S hogy mégis győzte sen kerültek ki a „csatából“ a merész vál lalkozók, erről a sok sikeres rozsnyói és vidéki jellépés tanúskodik. Az érdem mindenekelőtt Kanala Józsejnét Illett ezért, akt mint magyarszakos tanárnő és osztályfőnök odaadó, fáradságot nem ismerő munkáját vetette a sikerbe. Ha a szereplőkről kell véleményt mondani, egy­értelmű a megállapítás: Az egész szereplő gárda nagy lelkesedéssel, szívvel lélekkel játszott. Sunyovszky Szilvia Csongor szere pében máris szélesskálájú tehetségről ta núskodtk, aki kellő előfeltételekkel rendel­kezik a művészi továbbfejlődéshez. A bájos Mttro Klaudia Tünde szerepében ugyancsak kibontakozó tehetségről tanúskodott és na gyón jó választásnak bizonyult Vanyo Éva is Mirigy szerepében. A lelkes szereplőgár­dát a sokoldalú elismerés további alkotó­munkára serkentette. Hogy ők is méltókép­pen hozzájáruljanak a nagy Madách évjor­­dúló megünnepléséhez, hozzáfogtak az Em­ber tragédiája egyes színeinek betanulásá­hoz. Felemelő, nemes vállakózás ez a nagy költő tiszteletére s reméljük meghozza a várt sikert. C. BEDECS TEREZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom