A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-12-13 / 50. szám
Á mérleg nyelve megbillen Évzáró közgyűlés Nyitrán 1961 november 16-án a Zobor alatti 3-as vendéglőben zajlott le a Csemadok nyltral szervezetének évzáró közgyűlése, melyen kb. 300 Csemadok-tag vett részt. Az ünnepélyes megnyitó után, Dunajszky Géza, a Csemadok helyi szervezetének elnöke méltatta az elmúlt évad munkájának eredményeit, s ismertette a felvetődött hibák kiküszöbölésének lehetőségét. A Csemadok nyltral szervezete specifikus körülmények között dolgozik, melyek nagyban befolyásolják életét. A tagság csaknem 80 %-át a Pedagógiai Fakultás hallgatói képezik, de a Csemadok, mint a fakultás mellett működő szervezet, nem léttezlhet, elsősonban azért, mert az alapszabályok csak mint helyi szervezetet ismerik el; másodsorban pedig, a fakultás . dekanátusa nem nagy lelkesedéssel vette tudomásul a magyar tagozat hallgatóinak a Csemadok „Iskolai szervezetében“ való tömörülését, mely csak félhivatalosan működött. Nézetük a következő: Az Iskola mellett egyedüli elismert szerv, mely biztosítja a hallgatók szervezeti életét, a CSISZ. A Csemadok, ha a fakultás mellett működne, a CSISZ- ben diszharmóniára kerülne sor, s a magyar tagozat hallgatói szeparálódnak a CSISZ-től. — S Itt a bökkenő, Itt következett he a lényeg félremagyarázása. Hiszen a magyar hallgatók a Csemadokba történő tömörülésükkel nem a fakultás szlovák anyanyelvű hallgatóitól való elkülönülést tekintik céljuknak, hanem kulturális hagyományaink ápolását, s továbbfejlesztését. — Tudvalevő, hogy a csehszlovákiai magyar é.telmlség zöme a Nyltral Pedagógiai Fakultásról kerül kl. S ki más hivatott a magyar kultúra ápolására nálunk, ha nem a pedagógusok? — Természetesen a CSISZ teljes egészében kielégíti a kultúra mezején a szlovák anyanyelvű hallgatók vágyait, s ugyanezt jelenti a Csemadok a magyar hallgatók számára, mert el kell ismernünk, habár elvünk egy, — kultúránk, ha van (s közös vonásuk, kétnyelvű, s mind •a magyar, mind a szlovák tagozat hallgatói arra hivatottak, hogy ápolják, s büszkén tolmácsolják a jövő nemzedékének hosszú, hosszú századokra visszatekintő kultúrájukat, kölcsönösen segítve egymást, tisztelve, szeretve egymás kultúráját. S ha ez az elv érvényesül Nyitrán, akkor sokszor a nemzetiségi kérdés kényes húrjait is megpendítő torzsalkodások elkerülhetők. Bl?ek az építő-gondolatok kísérték végig a közgyűlés menetét. Kár, hogy a vita, mely a beszámolót követte, teljesen ellaposodott a Pedagógiai Fakultás hallgatóinak Immár hagyománnyá vált passzivitása jóvoltából. GARAI JÁNOS, Nyitra November 14-én ismét lezárult egy év a Csemadok vághosszéfalusi szervezetének életében. Megtartották az évzáréközgyűlést, melyen Takács Béla, a zzervezet titkára tartott beszámolót. Értékelte volna a helyi Csemadok egész évi munkáját. Hét igen! Csak értékelte volnál Kissé szigorúan Ítélnénk, ha azt állítanánk, hagy zemmlt sem tettek, de mindez kevés ahhoz, hogy falunkat megfelelt! kulturális szintre emeljük. „Kuruc kor és kültészete“ elmen irodalmi elfiadást rendeztek éz megrendezték a hagyományos — felvonulással egybekötött — szüreti bált. Ez azonban kevés tevékenység, amit értékelni lehet, hiszen a szervezet csaknem a semmittevésben szunnyad. Mindezért elsősorban a vezetőséget lehet felelősségre vonni. Egész év alatt három vezetőségi gyűlést tartottak, amelyeken 21 vezetőségi tag közöl — öt hat vett részt. Két taggyűlés vált, a harmadik kevés jelenlevő miatt elmaradt. A szerveset tagjainak nagy részében ott fölényeskedik a közöny. Nincs egy csöpp lelkesedés, nem tud a szervezet öntudatra ébredni. Ha a vezetők nem tartják szívügyöknek a kultúregyesölat munkáját, akkor mit várjunk a tagságtól? Falunkban a Csemadok az egyedölt szervezet, melyre a legnagyobb feladat hárul, hogy az itteni falusi emberek Íz korunknak megfelelő szellemi érettséggel rendelkezzenek. Ezt pedig Irodalommal kellene tolmácsolni. Az Irodalmi önképzőkörnek fokozottabb működésbe kellene lendülni, de hát az önképzőkör kezdeti fellángolóra hamarosan lelankad. Azért a véghosszéfalusl Csemadokban is akad, akinek a neve említésre érdemes: Takács Béla valóban szívügyének tartja a szervezet munkáját, de szavalt idézve: egy fecske nem csinál nyarat.“ Vajon a vezetőségben, s a tagságban mikor ébred fel a tennlakarás? BÍRÓ KATALIN Csongor és Tünde Rozsnyón Tervek — tettek J. rozsnyói általános műveltséget nyújtó középiskola U. D. osztálya Vörösmarty Csőn gór és Tünde c. mesedrámáját adta elő. Az Igényes darab betanulása sikeres vállalkozásnak bizonyult. Versben írt drámai mű színrevttele diák-színészekkel valóban ko moly munkát igényel. S hogy mégis győzte sen kerültek ki a „csatából“ a merész vál lalkozók, erről a sok sikeres rozsnyói és vidéki jellépés tanúskodik. Az érdem mindenekelőtt Kanala Józsejnét Illett ezért, akt mint magyarszakos tanárnő és osztályfőnök odaadó, fáradságot nem ismerő munkáját vetette a sikerbe. Ha a szereplőkről kell véleményt mondani, egyértelmű a megállapítás: Az egész szereplő gárda nagy lelkesedéssel, szívvel lélekkel játszott. Sunyovszky Szilvia Csongor szere pében máris szélesskálájú tehetségről ta núskodtk, aki kellő előfeltételekkel rendelkezik a művészi továbbfejlődéshez. A bájos Mttro Klaudia Tünde szerepében ugyancsak kibontakozó tehetségről tanúskodott és na gyón jó választásnak bizonyult Vanyo Éva is Mirigy szerepében. A lelkes szereplőgárdát a sokoldalú elismerés további alkotómunkára serkentette. Hogy ők is méltóképpen hozzájáruljanak a nagy Madách évjordúló megünnepléséhez, hozzáfogtak az Ember tragédiája egyes színeinek betanulásához. Felemelő, nemes vállakózás ez a nagy költő tiszteletére s reméljük meghozza a várt sikert. C. BEDECS TEREZ
