A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-12-13 / 50. szám

sem volt többé a kezdeti lelkesedésnek és áldozatkészégnek.“ Sorge beiratkozik a berlini egyetem orvosi karára, de csak két­­három előadáson vesz részt. Betegszabadságának végét sem várja ki, hadiszolgálatra jelentkezik. A keleti frontra kerül. 1916 elején újra megsebesül és hazakerül Németországba. A kiélezett szociá­lis ellentétek fölötti elkeseredésében Ismét frontszolgálatra Jelent kezik, még mielőtt teljesen felépült volna. „Inkább harcoltam egy Idegen országban, minthogy napról napra mélyebbre süllyed­jek a mocsárban, amely hazámat elborította.“ A megtalált válasz „A fronton még nyomottabb volt a hangulat, azzal a különbség­gel, hogy lényegesen több katona politizált. Általánosan terjedt köztük az elképzelés, hogy az erőszakos politikai változás az egyetlen eszköz, ami kihúzhatja az országot a kátyúból. Mégis merkedtem két katonával, akik kapcsolatot tartottak fenn balol­dali csoportokkal. Egyikük gyakran beszélt Rosa Luxemburgról és Kari Lieöknechtről. A helyzet mérlegelésével kapcsolatban egyre erősebbé vált bennünk a meggyőződés, hogy a háború vége nem kell, hogy okvetlenül magát a véget jelentse. Kerestük azt az eszközt, amely felfedné és kiküszöbölné az Európát Időről időre állandóan feldúló háborúk okait. Ez volt számunkra a fő probléma. Jól tudtuk: ha letesszük a fegyvert, Németország el lenségeí szabad kezet kapnak, hogy imperialista terveiket meg­valósítsák. Szerettünk volna egy átfogó megoldást, egy végleges választ. De akkor még nem találtuk mag. Gránátszilánkoktól harmadszor Is súlyosan megsebesültem. A hadikórházban, abol' több hónapot kellett töltenem, megismer­tem egy intelligens ápolónőt és ennek apját, aki orvos volt. Ha marosan észrevettem, hogy mindkettő szoros kapcsolatokat tart fenn a szociáldemokrata párttal, ök voltak azok, kik megismer­tettek a forradalmi mozgalommal, a különböző pártokkal, párttö­redékekkel és csoportokkal, amelyek Németországban alakultak, és a nemzetközi munkásmozgalommal. Tőlük hallottam első Ízben Lenin nevét. Most láttam a problémák megoldását, most ta­láltam meg a kérdésekre azt a választ, amit eredménytelenül ke­restünk a fronton. Ezentúl feladatomnak tartottam a megtalált Igazság kibővítését. Kihasználva kényszerű kórházi tartózkodáso­mat, intenzív tanulásba ikezdtem. Kantot és Schopenhauert olvas­tam, történelemmel és művészettörténettel foglalkoztam és érdek­lődni kezdtem a gazdasági problémák iránt is.“ Sorge újra beiratkozik az egyetemre, jóllehet még egyenruhát hord és orvosl kezelés alatt áll. De most már nem az orvosi szak­ra járt, Idejét teljesen a társadalomtudományoknak szenteli. Mi­közben a görög bölcselőket olvassa, Hegelt, Marxot, Engelst és ellenfeleiket tanulmányozza, miközben elmélyíti a német és nem zetközl munkásmozgalom terén szerzett Ismereteit, kitör a for radalom Oroszországban. „Ez mutatta meg nekem az utat, amelyen valamennyi ország dolgozójának haladnia kell. Elhatároztam, hogy nemcsak Ideológiailag és elméletileg fogom támogatni a mozgalmat, hanem egész életemet hozzákötöm“ — Írja vissza­emlékezéseiben Sorge. Az ifjú forradalmár 1918 ban, miután elbocsátották a hadseregtől, beiratkozik a kiéli egyetemre. Belép a független szociáldemokrata pártba. Első fel­adatul azt kapja, hogy szocialista diákcsoportot alakítson a kiéli Sorge Kiéiben érte meg az 1918. novemberi német forradalom kitö­rését. Amikor néhány héttel később Berlinbe utazik [a képen ten­gerészgyalogosok őrségen a palota előtt), már a pályaudvaron el­fogták. Karol Liebknechtet és Rosa Luxemburgot megölték, a for­radalom elbukott. egyetemen. Amikor kitör a forradalom, előadásokat tart a matró­zoknak és a hajógyári munkásoknak. Az év végén Sorge három más ifjú forradalmárral a fővárosba utazik, de már későn ... Berlin utcáin munkásvér folyik, és Sorgét már a pályaudvaron feltartóztatják és megmotozzák. „Szerencsére — írja később — nem találták meg nálam a fegyvert, mert mind­azokat, akik fegyvert rejtegettek, agyonlőtték.“ Három napig rej­tőzködik Sorge a pályaudvaron, aztán vísszatoloncolja őt a rend­őrség Kielbe. „Visszatérésünket Kielbe nem lehetett éppen győ­zelmi bevonulásnak minősíteni“ — állapítja meg enyhe iróniával másfél évtized távlatából. fFolytatjuk I Párizsba, hurrái Önkéntesek és nem Önkéntesek vonultak háborúba 1914 nyárén. Az önkéntesek közé tartozott a föreiiiskolás Richard Sorge is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom