A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-12-06 / 49. szám

K ávéházi asztalnál beszél­gettünk BohuS Hanákkal, a Szlovák Nemzeti Szín­ház operaegyüttesének ál­­lamdljas énekesével és Tibor Novákkal, a színház zeneka­rának taglával. Kedélyesen el­beszélgettünk a bor és fekete mellett, bár mindvégig komoly dolgokról folyt a szó. A közel­múltban Budapesten vendégsze­repeit az operaegyüttes — elő­re kell bocsátanunk, hogy meg­érdemelt nagy sikerrel —, s a beszélgetés folyamán fokról fokra rafzolódtak kt előttem a szlovák nemzeti opera világba­­tórésének egyre szélesbedő kör­vonalat. Budapesten másodszor ven­dégszerepeit az együttes, s ez­úttal műsorukon az eddig leg­nagyobb szlovák nemzett ope­ra, a Svütopluk, továbbá a Tru­­bodúr és a Tannhäuser szere­pelt. Fellépéseiket saftóérte­­kéziét előzte meg, melyet a Csehszlovák Kultúra budapesti székházában rendeztek. A saf­­tóértekezleten részt vettek a budapesti lapok munkatársat, a magyar Kultuszminisztérium képviselői, az együttes szólis­tái, Iván Thurzó színházigazga­tó, Tibor FreSo karmester és Eugen Suchotí államdíjas szlo­vák zeneszerző. A sajtóértekezleten az újság­írók és a kritikusok még vára­kozó álláspontra helyezkedtek — mesélte BohuS Hanák —, nem Ismerték az együttest sem a szólisták képességeit és nem tudták, mti várhatnak tőlük. Annál melegebb hangon írtak rólunk az előadások után ... Dr. Gustav Papp és én már fel­léptünk néhányszor Budapes­ten, de a többi szólistával most találkozott először az Igényes magyar közönség. A brattslavat Szlovák Nemze­tt Operának nem ez az első jelentős külföldi sikere. Ttbor Novák mondja el, hogy szep­temberben az olaszországi Pe­­rugtában részt vettek a mo­dern zene fesztiválján, ezelőtt pedig Berlinben és Drezdában szerepeltek. A szlovák modern opera, melyet Eugen Suchotí és fán Ctkker legújabb művel Bohni Hanák (köiépen) a Svätopluk ban mint Mujmfr, melynek alakításiért as államdijat kapta képviselnek, mind nagyobb el­ismerést szerez külföldön a szlovák nemzett kultúrának. Az örvény (Krúttíavaf, a Feltáma­dás (Vzkrlesenle) és a Mister Scrooge számos nyugati szín­padon Is ismertek. A szlovák zene és színház­kultúra világviszonylatban ts jelentős expanzióját jól példáz­za a fiatal baritonista, BohuS Hanák egyénisége és szereplé­se. Luna grófjával kapcsolat­ban így írtak róla a magyar lapok: „... melegfényü, hajlé­kony és erőteljes hősbariton"; „...markáns drámai egyéni­ség ..„... kttünő hősbarl­­ton ..." Luna alakításáért a ki­váló magyar baritonista, Melts György, Öltözőjében kereste fel, hogy az elsők között gratulál­jon neki. — Budapesti fellépésünkről Igazán a legszebb élményeim vannak — mesélte- —; a pesti közönség Igényes, de roppant hálás a jó teljesítményért. Re­mélem, a jövőben még többszőr lehetek majd a vendégük. BohuS Hanák fiatal ember, s már a fél világ színpadain is­merik nevét. Állandó vendég­­szereplője a Berlini Komikus Operának és a drezdai Állami Operának. Fellépett a várnai Zenei Nyár programjában. Háromszor tur­nézott a Szovjetunióban jMoszk­va, Lentngrád, Riga, Kazan, Ufa stbf. Két éves körúton volt Ausztriában, Kanadában (a kanadai szlovákok számára hangversenyezett) és Dél-Ame­rikában. Erről az útról érde­kes eptzódott mesélt. — A Lavoisier nevű hajón utaztam Dél Amerikába, Migu­el Grtelen osztrák dirigens tár­saságában. A hajón megkértek, őícutsu ce£tú>foői'tyűÜ L A Trubadúr Luna gráffá Szereptanulás útiban ... hogy lépjek fel egy konóértké rétén belül. A társalgóban ké­szültem a hangversenyre, s fel­tűnt, hogy amikor gyakorolni kezdek, megjelenik egy kócos hajú, fiatal nó, néhány mé­terre leül tőlem és figyelme­sen nézi, hogyan gyakorolok. Mikor ez néhányszor megis­métlődött, kíváncstan megkér­deztem, hogy ikt az a borzasfe­­fü nő, akinek homlokába hul­ló hajától alig lehet a szemé­be nézni. Felvilágosítottak, hogy ez bizony a világhírű filmsztár, Glna LollObrigtda. Később aztán megismerked­tünk, és azt mondotta, hogy nagyon érdekli őt minden, ami a színházzal kapcolatos, ezért kísérte olyan figyelemmel a próbáimat... Érdekes dolog beszélgetni BohuS Hanákkal. Azonnal érez­ni, hogy Igazi művészegyéni­ség. Egész magatartásában van valami belső komolyság és fe­gyelem, hivatása komolyságá­nak a tudata, mely nélkül Iga­zi művészet el sem képzelhe­tő. Még egy epizód, mely azt bizonyítja, hogy mindamellett szerencsés Is. VySné Hágyban néhány éve karambolozott a kocsl/äval. Nyugodtan robog­tak a kisfiával és egy lengyel turista párral, az autórádió a „Csao csao bamblnót" látszot­ta, amikor váratlanul olyan ködfelhőbe kerültek, hogy nem látott az autó elé. S a követ­kező pillanatban már bukfen­cezett Is a kocst és hét szaltö­­val ért le egy húsz méter mély szakadék fenekére. A kocsi összetört, utasainak semmi bafa nem történt. Vannak Ilyen véletlenek. Fiatal ember, igazi művész­­egyéniség és szerencséje van. Akarhat még valaki magának ettől többet? —duba— (Felvételek: archívum) \ i'-' .• g gy, ■ ' ; aggl y

Next

/
Oldalképek
Tartalom