A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-29 / 48. szám
VÍZSZINTES: 1. Száz szlovákul. 4. Vörösmarthy egyik mondását idézzük, folytatva a függőleges 1. és a vízszintes 35. sz. sorban. 15. Francia naturalista író (1840—1902). 17. A Szovjet Szakszervezeti Központ napilapja. 18. Ragadozó állat. 19. Azonos betűk. 20. Lenge betűi. 22. Hegycsúcs. 24. Ibsen dráma. 26. Csont olaszul. 27. Lóösztökélés. 29. Vissza: nem recés. 31. Római császár. 33. Tojás németül. 35. A függőleges 1. folytatása. 36. Latin elöljáró; jelentése: elítt. 38. Ani nincs. 40. Fordítva: évszak. 42. Ilyen ige is van. 44. Hegy több szláv nyelvben. 46. Bőr németül. 47. Női név. 49. Jan .... Comenius. 51. Férfinév. 53. Nem egészen arra. 54. Hanga. 56. Zita betűi. 58. Női név. 60. Névelő. 61. Virág. 64. ..........fon, hangerősítő. 66. Olasz névelő. 68. Idegen férfinév. 69. Angol főnemes. 71. Folyó Szlovákiában. 73. Fél dollár. 75. Máié betűi. 77. Félsziget a Feketetengerben. 79. Csuk-e? 80. Ékezettel: Matuzsálem atyja. 82. Női név. 84. Pest megyei község a dobosi járásban. 86. Majd. 87. öregek. 91. Mária Valéria. 92. Nem egészen konok. 94. Énekhangok. 95. A törzshangsor első és második foka. 97. Európai nép. 99. Indoeurópai eredetű nyelv. 101. Folyó a Szovjetunió-115. Kaffka Margit biogramja. 116. ismeretlen adakozó névjele. Az előző rejtvény megfejtése: A házasságnak az a pillanata, amikor két szív megértheti egymást, olyan rövid, mint a villám s ha egyszer eltűnt, sohasem tér többé vissza. ban. 102. Erősen hűtött. 104. Ékezettel: Szarvasfaj. 106. Baljóslatú jel. 108. M. S. 110. Költemény. 111. Férfinév. 113. Egy másik férfinév. 115. Mázol. 117. Jármű teszi rossz úton. 118. Egyiptomi napisten. FÜGGŐLEGES: 1. A vízszintes 4. folytatása. 2. Lök. 3. Idegen férfinév. 5. Mátyás Tamás. 6. Tollforgató. 7. Fordulat (motornál). 8. Kisebb tréfás elbeszélő műfaj. 9. Indulatszó. 10. Kérdőszó. 11. Olasz művész család. 12. Számjegy. 13, Ella Emma. 14. Férfinév. 16. Szülő. 21. Becézett női név. 23. Kínai uralkodócsalád (1368—1640). 25. Vissza: az ég királynője az ókori mitológiában. 28. Pókféle állat. 30. Állj, angolul. 32. Török férfinév. 34. Folyó Németországban. 37. Származik. 39. Folyó Szlavóniában. 41. Fordítva: kérdőszó. 43. Est Párizsban. 45. Korunk hatalmas energia forrása. 48. Erősen kíván. 50. Légáramlat. 52. Nem fiatal. 55. Nagy tő Közép-Ázsiában. 57. Henger alakú tartó (névelővel). 59. A gyom. 62. Csomó. 63. Pökhendi. 65. Jegyesein. 67. Hosszú angolul. 70. Nem egészen dicső. 72. Fantom (névelővel). 74. Csüngő. 76. Mindegy közismert idegen szóval. 78. Mosd betűi. 81. Petőfi költemény: .... és társai. 83. Vissz: tibeti buddhista szerzetes. 85. Tengerészköszöntés. 88. Bokornagyságú fűnemű növény. 89. Elcsen. 90. Fordítva: női név. 93. Kő csehül. 96. Város Magyarországon. 98. Ránc. 100. Angol grófság. 103. Kincstár. 105 Házas. 107. NDÉ. 109. Minőségi Ellenőrzési Osztály. 112. Nándor Zoltán. 114. -R. N. Jogi tanácsadó A törvényes öröklés Az örökösök első osztálya Az örökösök első osztályában az örökhagyó gyermekei (a házasságon kívül született gyermekei is) és házastársa örököl egyenlő arányban. Pl. ha az örökhagyó után két gyermek és feleség marad, mindegyikük egy harmad arányban örököl. Ha a gyermek korábbi halál vagy viszszautasítás, vagy ismeretlen helyen való tartózkodás miatt nem örökölne, örökrészét gyermekei öröklik egymást közt egyforma arányban. Ha ezek a gyermekek sem örökölnének valamelyik említett ok alapján, örökrészüket azok utódai öröklik. Az örökösök második osztálya Ha az örökhagyó után nem örökölnek utódai, a második örökösi osztály örököseiként az örökhagyó házastársa, szülei, valamint azok örökölnek, akik az örökhagyóval annak halála előtt legalább egy éven át közös háztartásban éltek és ezen az alapon gondoskodtak a közös háztartásról, vagy ha ezeket az örökhagyó mint reászorulókat eltartotta /pl. a háztartásban ily módon együttélő testvér vagy más rokon, vagy — ami gyakrabban fordul elő — az élettárs). A második örökösi osztályban felsorolt örökösök egymás közt egyenlő arányban örökölnek, a házastársnak azonban az örökség fele jár. Pl. az örökhagyó után maradi felesége, akitől különválva, de nem elválva élt, továbbá maradt utána élettárs, akivel halála előtt több mint egy éven át közös háztartásban élt, valamint egy unokatestvér, aki szintén több mint egy éve az örökhagyóval élt közös háztartásban és akiről munkaképtelenség miatt az örökhagyó gondoskodott, ez esetben a feleség az örökség felét, az élettárs és az unokatestvér pedig — egymás között egyenlő arányban — az örökség másik felét öröklik. Ezzel kapcsolatban kell megjegyezni, hogy az új polgári törvénykönyv nem vette át az 1950. évi polgári törvénykönyv azon intézkedését, hogy a túlélő házastárs örökli a közös háztartás szokásos lakberendezését. A törvénykönyv ezen ú) intézkedését azzal is indokolja, hogy a túlélő házastársat megfelelőképpen kárpótolja, hogy a házastársat megilleti a házasság alatt szerzett közös vagyon rendszerint jele része /az ún. házastársi osztatlan közös tulajdon fele része). Erre a házastársnak társtulajdonosi igénye van és joggal kérheti, hogy az ilyen jellegű vagyon rendszerint jele részét az állami fegyzőség mint az ö tulajdonát zárja ki a hagyatékból. Ugyancsak itt kell megjegyezni, hogy már 1951: január 1. óta nem jár a megözvegyült feleségnek az ún. özvegyi élvezeti jog. Ez a férfi és nő fogegyenlőségének természetes következménye. Az örökösök harmadik osztálya A harmadik örökösi osztály örökösei csak akkor kerülhetnek sorra, ha az örökhagyó után nem marad sem házastárs, sem szülök. Ez esetben egymás közt egyenlő arányban az örökhagyó testvérei Iféltestvérei is), továbbá azok, akik az örökhagyóval halála előtt legalább egy éven át éltek közös háztartásban és ezen az alapon gondoskodtak a közös háztartásról, ill. azok, akiket az örökhagyó rászorultságuk miatt eltartott és halála előtt vele legalább egy éven át közös háztartásban éltek, örökölnek. Pl. az örökhagyó után maradt élettárs, általa eltartott és reá szoruló unokaöcs, valamint két testvére, akik nem éltek az örökhagyóval közös háztartásban, mind egyenlő arányban, tehát Vi — Ví arányban örökölnek. Itt a legnagyobb újságot az jelenti, hogy a testvérek az örökösök harmadik osztályába szorultak. A törvény indokolása rámutat arra, hogy a testvérek legtöbbször külön háztartásban, saját családjukban élnek, sokszor messze egymástól és ezért előnyben kell részesíteni a második osztály örököseit, a házastársat és a szülőt, akik rendszerint sokkal közelebbi érzelmi kapcsolatban élnek az örökhagyóval. Ha a testvér közös háztartásban él az örökhagyó testvérrel, és az együttélés az örökhagyó halála előtt legalább egy éve már tartott, vagy az örökhagyó gondoskodott az így együttélő, reája szoruló testvéréről, az ilyen testvér — mint már említettük — a feleség és szülő mellett a második osztályban örököl. Ha nincs örökös a harmadik osztályban, az örökség az államra száll. Fentiekből tehát kitűnik, hogy jogrendszerünkben az egyenes ágú törvényes öröklés gyakorlatilag nem korlátozott, jami az utódok öröklését illeti, a felmenő rokonok közül csak a szülők örökölhetnek, a nagyszülők már nem), ezzel szemben az oldalági öröklés már a testvérekkel bezárul, mert az elhunyt testvér helyett annak örökrészét gyermekei nem öröklik. A fentiekkel kapcsolatban jő ismerni a közös háztartás fogalmát a polgári törvénykönyv szerint: ezt azok a személyek alkotják, akik tartósan (az öröklés szempontjából az örökhagyó halála előtt legalább egy éven át) együtt élnek és közösen fedezik szükségleteiket. Következő közleményünkben a végrendeleti öröklésről és az örökség felosztásáról számolunk be. Dr. FÖLDES JÓZSEF ff
