A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-19 / 29. szám
A Csubsílcvéklal Magyar DalgazSk KnltOregyeialetának hetilapja. Megtajfenlk minden vasárnap. Flbzerkesztá Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Ivén, Cynrcsik József, Lőrinc* Gyula; Mécs József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. SzarkesztSség: Bratislava. Jesenskébo 9. Postafiók C-39B, teleién 533 04 Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. előfizetéseket eltagad minden postahivatal ós levélkézbasitd. ' KUlfiJIdre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná ezpodfcia tlaSo. Bratislava, Gottwaldcvo nétn. 48/VTI. Nyomja a PRAVDA nyomdavéllalat. Bratislava, Stűrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19.50 Kis, fél évra. 39;-k=ÍKSí, egész évre 78.— Kis. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldőnk vissza. K-21 *41554 Kenyérszagú nyárban Kalászérlelő napsugár csókolgatja, langyos szellő cirógatja a végeláthatatlan búzamezők kenyér-tengerét, ígért, Péter—Pál óta kenyérszagú a nyár. A szélben ringó kalászok az új kenyér Illatával töltik meg a levegőt, sőt nyelvünk hegyére is odalopnak valamicskét a felejthetetlen Ízből. Legalábbis azoknak, akik alig két évtizeddel ezelőtt szinte a dűlő szélén lestékvárták az első gabona beérését, mert az üresedő lisztesláda tartalmából már nem futotta volna a mindennapi kenyérre a hetekig tartó fárasztó, sok erő pótlását kívánó nyári munkákhoz. Nyár van, arat az ország népe — mondogatjuk inkább megszokásból, mint meggyőződésből. Mert akinek mezítelen bokáját kivérezte a tarló, aki valaha Is kaszát merített az aranyló búzatengerbe, azoknak talán még álmukban is úgy jelenik meg a gabonabetakarítás, hogy a falu apraja nagyja ott verítékezik a búzamezőkön. Mint régen. Bizonyára felelevenedik előttük a porszagú és kihalt falu, s a benépesült határ képe. Különösen akkor, ha a kávéházi asztal mellett Idézgetjük az aratási emlékeket. Ám, ha kapod magad és kiruccansz néhány faluba, alapjában megváltoztatod a magadban korábban megalkotott képet. Persze jobb, ha gyalogosan sétálsz a faluban, a 603-as vagy a Volga ahhoz túl gyorsan röpíti az embert, hogy fel is figyelhessen az észrevenni valóra. Az Irodában sem kaphatsz teljes képet az idei aratásról, ott a számokat állítják glédába előtted. Szóval a falu egyáltalán nem kihalt, különösen ami a forgalmat illeti. Nem az üzletek és a kocsmák, hanem az utcák forgalmára gondolok. Gyakran térülnek-fordulnak a gabonát szállító pótkocsikkal a traktorok, autók, motorkerékpárok vágtatnak végig a fő utcán. Érdekes, hogy elég sok járókelővel találkozol, és az udvarok sem kihaltak napközben sem. Nem úgy van, mint akkortájban, amikor aratás Idején szó sem lehetett nagymosásról, a kenyeret is úgy sütötte a gazdasszony, hogy azt még a határ legtávolabbi részében is megszeghessék a reggelihez. Pedig akkor még nem traktorral, — legroszszabb ‘ esetben biciklivel közelítették meg a munkahelyet. S ha most ilyen sok emberrel találkozhatsz a faluban, akkor ki verítékezik kint a gabonabetakarításnál — vetődik fel ■ benned a kérdés. Nos, ne siessük el a választ, ne mondjuk, hogy senki, mert az mégis túlzás. Igaz ugyan, hogy mostanában már a gabonatáblát is inkább kombájnnal, mint kézi kaszával vágják körül, ám a traktorok és kombájnok kormáhykerekénél dolgozók homloka gyakran gyöngyözik a nyár és a gépek motorjának hegétől. Az idén hazánkban több mint két és fél millió hektárról kell betakarítani a gabonát. Akkor közel két és fél mil lió mezőgazdasági dolgozót tartottak nyilván. De nem ennyien, hanem a családtagokat Is beleszámítva jóval töb ben vettek részt a gabonabetakarításban, hetekig, a csépléssel együtt hónapokig. Az idén alig 12 000 kombájnos, ugyanannyi segédikombájnos, meg kétszázezernyi traktoros és gépjavító vállára nehezedik a nyári munkák súlya. Szinte hihetetlenül kevés ember dolgozik a széna- és gabonabetakarításnál, tarlóhántásnál, másodvetésnél stb. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ezek a kemény legények a nyár hősei, hiszen alig három hét alatt raktárba kerül a hatmillió tonnányi gabonatermés. A tarló sem volt még soha olyaln gyorsan felszántva, mint az utóbbi években. Ami pedig a termelési költségeket illeti, ott aztán Igazán óriási a változás, a gépesítés javára. Az idei nyári munkáknál látszatra tehát minden annyira rendben van, hogy azt is mondhatnánk, mezőgazdasági dolgozóink életéből bizonyára végleg eltűntek a gabonabetakarítási gondok. Azért mégsem ennyire rózsás a helyzet. A komáromi járást például eléggé érzékenyen érintette, hogy kevés a kombájnjuk. Náluk, ahol néhány nap alatt az összes gabona beérik, több gépre lenne szükség, mint ahol hetekig tart a gabonaérés időszaka. Nekik kevesebb a gépük, mint általában. Ez is bosszúság. Olyan szövetkezet is akad jó néhány, főiképp a nyugat-szlovákiai kerületben, amelyek most azon bánkódnak, miért likvidálták végleg a kévekötő aratógépeket. Rájöttek, aratni akkor és úgy kell, amikor és ahogyan lehet. Az sem ritkaság, hogy az alkatrészhiány miatt bosszankodnak a javítók, a meohanizátorok. És még valami miatt, ami néhány évtizede szintén nem tartozott az aratási gondoik közé. Furcsa, de igaz, éppen az a semmiségnek látszó dolog okozza a legtöbb bosszúságot, hogy kevés a sör. Érdekes ezt a negatív előjelű, de valójában pozitív tényt közelebbről megvizsgálni, mert az ilyesmi már az újuló falu jellemzője. De nézzük meg egy konkrét példán. Csallöközkürtön ts nagyon kevés havonta az a 30—40 hsfotoliternyi sör. Fellapozzuk az 1941-es adatokat. Akkor júliusban 65, augilsztusban valamivel több liter sört fogyasztott a falu. Nem tévedés, litert; és nem hektolitert. A kocsmáros szerint még azt Is nehéz volt eladni," esetleg hitelben. Kenyérre, sóra, zsírozóra kellett a krajcár. Most nagy gond a 40 hektói!- % tér sörből is kijönni. Hát így van ez. Gond, amint látjuk, most is van. Azért mégis más már a parasztember élete a kenyérszagú nyárban. HARASZTI GYULA A Váralján .találkozik a műit és Jelen fHavran felv.) i Mai számunk tartalmából: Gombaszög kilencedszer .... 4 A „lehetetlen” vállalkozás ... 5 A Csernálehöfal Köztársaság . . S A hegedű mestere ...... 17 Néma szépségek birodalma ... 18 Piramisok árnyékában .... 20 Tarka hétvége...............................22 Az éter hullámain..........................24
