A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-15 / 46. szám

Az elnökválasztás tradíciója Az 1948. évi alkotmány alapján az elnBk megbízatási időszaka hét esztendő. Ez az időszak ebben a hónapban végződött. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság új alkotmánya, amelyet a Nem­zetgyűlés 1960-ban fogadott el, az elnök megbízatási időszakát öt évben állapította meg. Köztársaságunkban az elnöki tisztség hagyományai a független csehszlovák állam megalakulásának idején politikai fejlődésünk sajátos körülményei között alakultak ki és fejlődtek tovább. A München előtti köztársaságban — amelyben az osztáiyharcon kívül az uralkodó osztályok különböző csoportjainak harca dúlt az államhatalomért — olyan elnökre volt szükség, aki a burzsoá társadalmi rend érdekeit védte, s aki az államapparátusban a döntőbíró szerepét töltötte be a politikai csoportok harcában, valamint a parlament és a kormány konfliktusaiban. Az elnököt az akkori alkotmány különféle kiváltságokkal ruházta fel, min­denekelőtt azzal, hogy nem volt felelős tisztségének gyakorlá­sáért. ’ A népi demokrácia átvette a köztársasági elnöki funkciót, de kiemelte és továbbfejlesztette demokratikus elemeit. Az új al­kotmány főleg azért tartotta meg ezt az intézményt, mert a dol­gozó tömegek szemében államrendttnk jellegzetes elemévé vált, s a köztársasági elnök tisztségének betöltése a munkásosztály képviselője által egyben a munkásosztály győzelmét jelenti az államhatalomért folytatott harcában. Ma a köztársasági elnök a nép szemében hatalmának és fel­ségjogának egyik jelképe. Köztársaságunk alkotmánya pontosan megszabja az elnök jogkörét. Az elnök képviseli kifelé az államot, aláírja a Nemzetgyűlés elnökségének törvényerejű intézkedéseit, összehívja a Nemzetgyűlést és üléseit befejezettnek nyil­vánítja. Ezzel szemben — a München előtti köztársasággal ellen­tétben — nem oszlathatja fel és nem napolhatja el a Nemzet­gyűlés ülését. Az elnök nevezi ki és menti fel a miniszterelnököt és a kormány tagjait, joga van Jelen lenni és elnökölni a kor­mány ülésein, joga van a kormánytól és tagjaitól beszámolót kérni s a kormánnyal vagy tagjaival megvitatni a megoldásra váró kérdéseket. Az alkotmány Jogot ad az elnöknek arra, hogy kinevezze a magasabb rangú állami funkcionáriusokat, kitün­tetéseket adományozzon, amnesztiarendeletet adjon ki és bele­avatkozzék a bírósági büntető eljárősokba. Az elnök egyúttal a fegyveres erők főparancsnoka, s a Nemzetgyűlés határozata alapján hadat üzenhet, amennyiben Csehszlovákiát megtámad-A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Knltáregyesülotéuek minden vasárnap. Fflsssrkesztő Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gály Iván, Gynrcslk léxsef, Lőrlncz Gyula, Mécs József, Ozsvald Árpád, dr. Szabó Rezső. SzerkesztOség: Bratislava. lesenského 9. Poataflók C-398, leletén 3S3-04 Terjeszti a Posta Hlrlapsxolgálata, előfize­téseket elfogad minden postahivatal és ls­­vélkésbesftő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Gstredné azpedfcla tlaée. Bratislava, Gott­­waldovo nám. 4B/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat. Bra­tislava, StArova 4. Előfizetési díj negyed évre 19.S0 Kőa, fél évre 39.— Kőn, egész évre 78.— Kőn. Kéziratokat nem érzünk meg én nem küldünk vissza. K-21*41843 hetilapja. Megjelenik Antonín Novotny elvtársat, a CSKP KB első titkárát, a Nemzetgyűlés újra a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnökévé választotta. nák, vagy ha nemzetközi szerződésbeli kötelességet kell teljesí­teni a közös védelem érdekében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az államhatalmat gyakorló legmagasabb szerv a kormány, amely — mint az elnök is — a Nemzetgyűlésnek felelős. Tehát államrendszerünkben nem oszolhat meg a hatalom és nem kerülhet sor munkamegosz­tásra a Nemzetgyűlés, az elnök és a kormány között. Ennek az egyidejű együttműködésnek különböző formái vannak. Az elnök a Nemzetgyűlés javaslatára gyakorolja jogait, például köteles feloszlatni a kormányt, ha a Nemzetgyűlés javasolja. További jogait kormányjavaslat alapján érvényesíti, más kérdéseket pe­dig megtárgyal a kormánnyal és tagjaival. A köztársasági elnök tisztségében és kapcsolataiban a demokratikus elemek elmélyíté­se főleg abban nyilvánul meg, hogy felelős a szocialista köztársaság legmagasabb képviseleti testületének — a Nemzet­gyűlésnek. A köztársasági elnök jogainak érvényesítésében és a néphata­lom képviselője tisztségének betöltésében az alkotmányhoz és a szocialista köztársaság valamennyi törvényéhez igazodik, s mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának képviselője jár el. A párt — mint azt az alkotmány leszögezi — a szocialista társadalom vezető ereje, a nép megbízásából dönt valamennyi fontos kérdésben, meghatározza a politikai irányvonalat, bele­számítva a köztársasági elnök működését is. Csehszlovákia Kommunista Pártjának e feladata objektív helyzetéből és külde­téséből ered. Az elnöki tisztség több kapitalista államban Is létezik. Teljesen eltérő tartalmát azonban mindenekelőtt a kapitalista társadalom jellege adja meg. Az elnök ezekben az országokban az elnyomó uralkodó osztály képviselője, s mint például az USA-ban, a kor­mány élén áll. A kapitalista társadalom ellentétei a burzsoá politikai pártoknak az elnöki tisztségért folytatott könyörtelen harcában Is megnyilvánulnak. Az elnökválasztás ismételten kiemelte haladó szellemű, de­mokratikus hagyományainkat és társadalmi rendünk demokrati­kus jellegét, kifejezte a Csehszlovákia Kommunista Pártja köré tömörült Nemzeti Front és egész népünk egységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom