A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-07-12 / 28. szám
A Me|JI Park látkép«, a képen hátul a Nemzeti Stadion O iőC m fk fáiÁmfi százalékkal alacsonyabb!), ahol napról napra nő a gépjárművek száma (tavaly 670 ezer gépkocsit tartottak nyilván s a további növekedés mintegy 10 ezer autó havonta!), ahol ma a város középpontjában óránként 20 kilométeres sebességgel lehet csak hajtani. Amikor Tókióban Jártunk (a múlt év őszén rendezett nemzetközi ún. „elő-olimpiászon“) egy röplabdamérkőzésre kellett eljutnunk, a rendőrség biztosította számunkra a forgalmat — három motorkerékpár és egy szirénázó rendörkocsl, különben nem jutottunk volna el sehova. Az olimpia megrendezésének és sikeres lebonyolításának fő feltételei azonban a stadionok, sportcsarnokok, egyszóval valamennyi sportberendezós. Az olimpiai versenyszámok kiterjesztése, az egyes államok sportolóinak egyre nagyobb arányú részvétele, a nézők érdeklődésének fokozódása, mindez egyre nagyobb feladatokat ‘ró minden egyes új olimpia rendezőségére. Ma már például elképzelhetetlen, hogy a sportpályák és sportcsarnokok túlságosan távol legyenek egymástól. Fárasztó ez a versenyző számára és nem felel meg a nézőknek, akik ugyanaz nap nem láthatA Glnza sugárút, Tokió egyik legforgalmasabb nak több versenyszámot. Egyes sportágak, pl. a vízisportok, amelyekhez különleges feltételekre van szükség, a központtól távolabb kerülnek megrendezésre — egyébként azonban az egész olimpia lebonyolítása három nagyszabású sportközpontban bonyolódik le: A Mejjil park Tokió legnagyobb sportlétesítménye. Itt fekszik a Nemzeti Stadion. A Mejjl Park a város középpontjában 48 hektár területen fekszik, valaha csupa templom állt Itt — dehát változnak az Idők... A nagy stadion mellett ma ott áll egy fedett csarnok, atlétikai stadion, úszómedence, baseball- és labdarúgó-pálya, azonkívül egy tornacsarnok. A Nemzeti Stadiont 1958-ban fejezték be, tavaly kibővítették és újjáépítették, ma 75 000 nézőt fogad be. A Komazawa, a második legnagyobb sportközpont mintegy hat kilométernyire fekszik az olimpiai falutól. Már 1961-től kiterjedt rekonstrukciós munkák folynak itt. A stadion befogadó képessége 20 000 néző, itt játsszák a labdarúgó selejtező mérkőzéseket, ugyancsak az itteni tornateremben kerülnek lebonyolításra a birkózó-bajnokságok és a japán nemzeti birkózás, a sumo versenyen kívüli bemutatói. A Yoyogl sportközpont azelőtt részben a megszálló amerikai hadsereg birtokában volt. Itt épül a legtöbb új objektum, elsősorban egy tornaterem és fedett uszoda, ahol a vízilabda mérkőzések és a műugrások kerülnek lebonyolításra. Ugyancsak Itt mérik össze erejüket a súlyemelők, a vívók és az öttusázók. Közvetlenül a Yoyogl stadion közelében van az olimpiai falu. Itt még tavaly amerikai katonatisztek laktak családjukkal. A stadiontól mintegy húsz percnyi távolságra fekszik, s 13 négyemeletes ' házból és 233 kisebb épületből áll. A rendezőbizottság azzal számol, hogy 9000 sportoló lakik majd itt — úgyhogy inkább olimpiai városról kellene beszélni... A parkolóhelyen 1000 gépkocsit lehet elhelyezni. A japánok azzal számolnak, hogy az olimpiai játékok idején mintegy 30 000 külföldi érkezik a városba. Már pontosan be is osztották, hol fognak lakni: 13 000 embert európai típusú hotelekben helyeznek el, hétezret átalakított japán szállókban, hatezret hajókon, egy részüket ínternátusokban, magánházaknál és az 1000 újságíró számára fenntartott szállásokon. A japánokat nagymértékben és őszintén érdekli az Idegenek véleménye: elutazásunk előtt kérdőíveket osztottak szót köztünk, amelybe be kellett írnunk tapasztalatainkat, véleményünket, Jó és rossz benyomásainkat. Kiváncsiak voltak, mi a véleményünk a tolmács-szolgálatról, a bevásárlási központokról, egyszóval mindenről. Az olimpia már ma nemzeti ügy valamennyi japán számára. A külföldiek ideérkezésétől az idegeníorféútvoDala. A tokiói tv-óllomás tornya, a legnagyobb a világon galom további növekedését várják; az egész országot keresztül-kasul szelő turistautakat szerveznek, egyre jobbá teszik a kiszolgálást, az elszállásolást és kutatják, mely ételek izlenek legjobban a külföldieknek. Az olimpiára érkező külföldiek számára különösen olcsó bevásárlást tesznek iehetővé, tehát az idegenek kiváló japán árut (különösen fényképezőgépeket, tranzisztoros rádiókészülékeket, fllmfelvevőgépeket) vásárolhatnak, mégpedig olcsóbban, mint ahogy ezekhez a hazai fogyasztó közönség hozzájuthat. Már ez az apróság is Jellemző a Japánok gondolkodásmódjára és üzleti szellemére: mindenütt másutt alighanem Igyekeznének felhasználni a felfokozott turistaforgalmat olyan áruk eladására, amelyek raktáron feküsznek — és esetleg még magasabb áron Is. A japánok gondolnak a jövőre. Az azonnali esetleges nagyobb haszon helyett előnyben részesítik azt az üzletet, amely egyelőre ugyan csak reklámot csinál nekik — de hozzájárul, hogy nagyobb megrendeléseket kapjanak a Jövőben. A japánok helyesen látták meg az olimpiával kapcsolatos nagy politikai és üzleti lehetőségeket. ANTONIN KYNDR lapán Press felvételeit
