A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-11-01 / 44. szám

bitandiában hiába kereS- tem a napfényes kék eget, M U amely az idegenforgalmi * tájékoztatókon oly csábí­tóan borul Hága, Rotterdam és más városok fölé. Az ég szürke folhók országútja volt, az eső hol Itt, hol ott öntütt nyakon, s a szél rendületlenül fájt. A parasztok nylonlepedökkel takarták be a kazlakat és a háziasszonyok úgy teregették ki a fehérneműt a sza­badba száradni, hogy nylonvédő­ket csiptettek rá. Ennél több csalódás nem ért Hollandiában — csak meglepetés, sokszor igen kellemes. Kezdjük mlndját az otthont alapítani törek­vőket különösen érdeklő témával, a lakéskérdéssel. Az elmúlt két évben hat nyugati államban Jár­tam, s úgy tűnt, hogy közülük Hollandia a legszorgalmasabb la­kásépítő. Az építkezés ütemét Is Bikaimám volt lemérni. Az átlagos holland városkának számító Dord­­recht-ben vendéglátó háziagazdám három évvel ezelőtt költözött be új lakásába. A ház akkor a város legkülső háza volt, íajta túl a ku­­korlcaföid kezdődött. Ma mar az új lakónegyed közepén lakik, any­­nyl új ház épült azóta. Érdekes és az egész országion egységes a lakóház-építkezés stí­lusa. A házak 3—4 emelet maga­sak, hosszúak és agy lakás (két lakószoba) szélességúek A szimp­la üvegezésű ablakok Igen na­gyok, szinte a szoba egyik falát alkotják. Ettől világossá, derűssé válik a lakás. A tél általában eny­he, a nagy ablak és szimpla üve­gezés ellenére fűtéssel ki lehet védeni a tél hidegét. A lakásépít­kezés nemcsak olcsó, hanem tö meges Is. Ha egy Jegyespár lakást igényel az elöljáróságtól, egy két fiv múlva díjtalanul kiutalják sza­mára. Addig a fiatalok összegyűj­tik a berendezésre valót. Miután akarva akaratlanul szá­mos otthonba betekinthettem, át­fogó képet kaptam a holland la­káskultúráról. Az otthonok derű­sek, tiszták, csinosak bútorezot­­tak. Az ablakpárkányon zöld nö­­vénydísz és egy lakásból sem hiányzik az esténként barátságos fényt vető éllólámpa. A szekré­nyek az új lakásokban beépítet­tek, a beköltözőknek csak ülő-, fekvő- és konyhabútorról kell gondoskodniuk. A bútor nem ép­pen olcsú, de ízléses és egy élet­re szólóan tartós. Hollandiában szántszándékkal sem lehet ogy la­kást ízléstelenül berendezni, mert Gyorslltt szállítja tel a látogató­kat Rotterdam 119 móter magas klkötól kilátótornyába Idegenforgalmi látványosságként szélmalom. megőrzött amszterdami Részlet Hollandia egyik legrégibb váro­sából, Dordrechtből csúnya bútor vagy Ízléstelen la­kástextil nem kapható. A tulipánok elvirágoztak már, amikor Hollandiában Jártam és le­zajlottak a nizzai karneváli fel­vonulással vetélkedő vlrágkorzők Is. Hollandia Európa virágkerté­sze. A tulipánon kívül sok más virágot Is exportál. Az Idegenek kíváncsiságát felajzó szélmalmok működnek még és néhány faluiban Járja a fapapucs és a csipkés fó­­kütő Is. De Hollandia ennél ma­gasabb rendű látványossággal is kedveskedik vendégelnek, például az amsterdaml Rljks Múzeummal, amely a régi holland festészet leg­gazdagabb klncsesháza. Mint egy zenekari mű, amely finom hang­­zatokkal kezdődik és egyre esős­­bödő dallamíveken keresztül a minden hangszert megszólaltató fináléban végződik, úgy ragadja meg és fokozza figyelműnket a fes­tészeti gyűjtemény termelnek gaz­dag sora, mígnem megpillantjuk a csúcspontot Jelentő Rembrandt festményeket és közöttük is a leg­nagyszerűbbet, a szlnpadszerűen kiállított „Éjjeli őr)árat“-ot. A teremben ugyanolyan áhltatoa csend honol, mint Michelangelo Medlcl-slremlékel előtt Firenzé­ben. A látogatók halkan leeresz­kednek a kárpitozott ülőhelyekre és szótlanul gyönyörködnek a mély árnyékból sugárzó fénybe lépő lövészcsapat látomésszerű csoportjában, Rembrand zsenijé­nek legnagyszerűbb kifejeződésé­ben, Ez a mű versenyez Európa legszebb festményeivel. A többi termekben rákövetkező Tizian, Ve­ronese, Rubens festmények sem tudják elhomályosítani ragyogá­sét. Rotterdam egyik terén egy szo­bor emeli kezét vádléan az ég fe­lé. A szive helyén hatalmas lyuk tátong, átlátni rajta. Szimbolikus szobor, Rotterdamot Jelképezi, amelynek a németek a második világháborúban elpusztították a szivét, kiégették a városközpont­ját. Rotterdam világháborús pusz­tulása Varsóéval. Volgográdéval vetekszik, de ma már alig van nyoma. Hollandia legszebb, leg­modernebb flzletházalt, középüle­teit, áruházait, pályaudvarát ez a város mondhatja a magáénak. A modern negyed egyik része a gyalogjárók paradicsoma. Ide autók nem hajthatnak be. Itt van­nak a város legszebb üzletel, ele­gáns kávéházal és mozijai. Szóra­kozó- és vásárlási központ, né­hány hektárnyi luxusterfilet, ahol még a holland egyszerűség sem kö­telező. Talán nem Is annyira a hollandok, mint Inkább a tenge­rentúlról érkező és oda Induló kül­földinek kedvéért létesítették. Rotterdam a világ ^második leg­nagyobb kikötője. Múlt évi áru­forgalma csak néhány tonnával maradt el a világ első kikötőjé­től, az Atlanti-óceán szemközti ol­dalán fekvő New Yorkétól. Rotterdam páratlan látványossá­ga a New York-i Szabadságszobor­ral vetélkedő 11S méter magas ki­kötői kilátótorony. Az Enromast vendéglőjében, büféjében, nyitott és zárt kilátójában 1100 személy fér el zsúfoltság nélkül. A 89 mé­ter magasan levő vendéglőben lép­csőzetesen emelkednek a szintek, hogy minden vendég élvezhesse az üvegfalon keresztül elébe té­rülő látványt. Amikor fent Jártam, a nap bújócskát Játszott a felhők között és sugarai Időközönként felragyogtatták a kikötő vízme­dencéinek hajúkkal tűzdelt tük­rét. A rakodódaruk fasorként sze­gélyezik a rakpartokat, összesé­­gükben erdőként hatnak. A kilá­tóterasz másik oldalán a régi és az új Rotterdam páráktól körül­lebegett épületei látszottak. Köz­vetlenül alattam a Maas-folyó medre alatt épült alagút torkolata ásltozott. Kerestem a távolban a város­tól nyugatra fekvő Hellevoetslu-A hágai Riddelzxal (lovagterem!, ahol a királynő a parlament ülés­szakát évente ünnepélyesen meg­­nyitja ls-t, ahol Európa legnagyobb épít­kezése folyik, de a messzíség el­takarta. A holland mérnökök és munkások öt, a szárazföldbe mé­lyen belehasító tengeröblöt gát­tal zárnak el a tengertől, hogy megfékezzék a tengeri viharok ál­tal felkavart öblök pnsztlté hul­­lámveerését. A gátak kiegyenesí­tik a partvonulatot, amely Ilyen­formán 700 kilométerrel rövidül meg. A gátak mögé zárt területen a sós tengervíz Idővel klédese­­dlk, majd kiszárad. A káros sók eltávolítása után Hollandia új termőföldhöz jut, amely Earépa legsűrűbben lakott országában több mint létkérdés. A bosszú évekre tervezett Delta-építkezés — a Zuider See megfékezése után — Hollandia újabb nagy vállalko­zása, nemzeti büszkesége. MADARÁSZ ANDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom