A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-10-11 / 41. szám
Kína ünnepel Nagy fejlődést motet a járműipar s ezen be 1U1 mint új iparág a repülőgépgyártás is. Hszn Pao-mel ás jach Ja-c«ln, a szlani ropillőmüszakl iskola két növendéke az esztergapadnál. Sanghaj, a világ negyedik legnépesebb városa A kínaiak csak a külföldnek szőlő közleményeikben használják országuk megnevezésére a Kína nevet. Ok maguk hazájukat ősi néven „Csüng kno"-nak, a „Közép birodalmának" nevezik (Innen az európai nyelvekben Is elterjedt „Központi Birodalom" elnevezés). A régi Kína népe ngyanls azt tartotta, hogy a világ közepén lakik. Az 1949. szeptember 21-én Peldngben kikiáltott Kínai Népköztársaság hivatalos neve Csunghua zsen-mtn kung-hokuo, „a Közép virágzó országának népi birodalma". Háromévtizedes polgárháború és a Japánok ellen vívott nyolcéves felszabadító harcok árán született meg Kína népeinek szabadsága. A kinai munkásosztály a sokszáz milliós parasztsággal szövetségben megszerezte a hatalmat. A kommunista párt az elmaradott félgyarmati országot a függetlenség és a szocializmus útjára vezette, s olyan állammá tette, amely nemcsak területe, és lakossága, hanem egyre Inkább gazdasági ereje alapján Is a világ nagyhatalmai között foglal helyet. 1949-től számítva 120-szorosára emelkedett a népi Kína acéltermelése, amely ma meghaladja az évi 20 miiliő tonnát. Ebből az ansani acélgyér, amely a tíz legnagyobb ilyen üzem közé tartozik a világon, fl miiliő tonnát termel. — Képünkön az ansani acélipari kombinát éjjel. A pekingi Nyári palota y A Kreml a Moszkva (olyú folt'' Utazás a faégy riap aligha elegendő arra, hogy valaki átfogó képet alkothasson magénak egy akkora metropolisról, mint amekkora Moszkva. 1960. óta ugyanis Moszkvához csatolták Babusklfi, Kumcevo, Ljubllno, Perovo, Tuslno városkákat, több lakótelepet, villanegyedet és falut, úgyhogy Moszkva ma nagyobb területen fekszik, mint New York, háromszor akkora mint London és kilencszer akkora, mint Párizs. Lakosainak száma meghaladja a 6 milliót (ebben csak Tokió, New York és London előzi meg). így inkább csak itíoZdíkSÉerfl képeket villant fel ez a városkolosszus; ahhoz, hogy közelebbről megismerhesse valaki, évtizedeket kellene itt élnie s még mindig nem állíthatná, hogy igáién ismeri. Még a „bennszülött" vagy betelepült moszkvaiak — s ezek alkotják a lakosság többségét — Sem ismerik városukat. De ez nem Is csoda, hiszen Moszkva rohamosan fejlődik. Évente tucatjával épülnek a 15—20 ezer lakosú „szputnyikvárosok", de a belterületeken Is állandóan folynak az építkezések — hatalmas háztömbök, toronyházak kerülnek az ódon s egyébként festői kis faházak helyére. A metró igazán remek találmány, öt kopejkáért tíz kilométereket utazhat az ember, átszállhat, ahányszor jól esik, s mindaddig nem kell újból öt koipejkát bedobnia a bejáratnál elhelyezett perselybe, míg fel nem jön a föld színére. A tájékozódás Igen egyszerű. Minden állomás csarnokában ott található a metró vonalak térképe (az •egyes, vonalakat más-más színek jelölik). Egy világító vörös csillag mutatja, melyik állomáson van az ember. Ha el akar jutni valahova, megkeresi a térkép alatt elhelyezett táblán az Illető állomás nevét, megnyomja a mellette lévő gombot s máris kivllágosodik a térképen az ajánlott útvonal, a közbeeső állomások és átszállási lehetőségek. Nagyszerű megoldás, lehetetlen eltévedni. > Moszkva a legtisztább város, amit életemben láttam. Még csak eldobott pigarettavéget sem látni. A forgalmasabb utcákon minden 50—100 lépésnyire van egy hengeres tartály, „hamutartó — oda kell bedobni a cigarettacsutkát. Persze azért Itt Is akad, aki nem veszi Igénybe ezt a „hamutartót", de az minden esetben — Idegen. A moszkvaiak fegyelmezettek: nem szemetelnek és nem tolakodnak. Sem a mozipénztárak előtt, sem a villamos-, autóbusz-, trolimegállóknál. Ezek a járművek kalauz nélkül közlekednek* jegy nincs és ellenőrzés sincs. De azért nem találkozni potyautasokkal. Az ilyesmi itt ismeretlen fogalom.
