A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-10-04 / 40. szám

F. SpáCil felvételei A levegő királynője Istentől elrendelt királyi származás, méltóság és pompa, vakítóan szikrázó ék­szerek és hatalom — íme, a királynő jel­lemzői a múltban. Királynőnek születni kell. Akárki nem lehet királynő, legfeljebb a gyermekek társadalmában, játék közben, búzavirágból, meg szarkalábból font ko­ronával a fején. így gondolják ezt az em­berek ... Pedig nincs igazuk, mindenki lehet királynő, csak nagyon kell akarnia. Az embernek egész szívével és minden érzékével kell akarnia, s királynő lehet. Márta is így lett a levegő királynője. Birodalma a végtelen levegő-óceán ha­zánk felett, akaratának többszáz lóerős motor engedelmeskedik. Kt tudná, mikor volt, amikor Márta első ízben meglátott egy fénylő, fehér repü­lőgépet úszni a kék levegőben maga fe­lett? Egy bizonyos, sóvárgó vágy lopózott a szívébe, vágy a kék magasság, a sza­badság és kötetlenség után, vágy, amely nem hagyja nyugodni az embert. Az sincs tisztázva, meddig dédelgette magában Márta ezeket az álmokat. Tény, hogy 1957- ben egy mulatságon találkozott Berthen Imrével, a trencsénl Aeroklub instrukto­rával és elmondta neki, hogy repülni sze­retne. Kiderült, hogy semmi akadálya a dolognak. Azaz, hogy mégis ... Amikor a szülei meghallották, mit tervez, egészen kétségbeestek. Tiltakoztak és könyörögtek. Hogyne. Még húsz éves sincs a lányuk, ta­nítónő és — repülni akar. Minek az neki? Lezuhanhat! Más lányoknak ilyenkor már férjhezmenetelen jár az eszük, táncolni járnak és fiúkkal tanulnak bánni, ö meg motorokról ábrándozik. RettenetesI Mi lesz vele. Jaj, mi lesz vele ...? A vitorlázó tanfolyamra kénytelen volt szülei beleegyezése nélkül beiratkozni. Jött az első önálló felszállás. Mennyi várakozás, izga'om és maga előtt is tit­kolt kétség előzte meg. Hátha nem sike­rült, történik valami, valami előre kiszá­míthatatlan és rettenetes. Így edződik az emberi jellem és akaraterő, nyugtalan, mé­gis beül a törékeny gépbe ... fel kell száll­­nom, legyőzni kételyeit és önmagát. S ak­kor megtörténik a baj. Ahogy a csörlő magasba húzná vitorlázó gépét, elszakad a kötél. Alig öt méter magasságból víssza­­hanyatllk az égnek tartő gép a földre. Szerencsétlenség nem történt; sem a gép­nek, sem Mártának nem történt baja, de ... az első startja volt és nem sikerült. Rossz jel, — nagyon rossz ... Legjobb, ha abba­hagyja a repülést, mert előbb-utóbb úgyis szerencsétlenül járt A sors figyelmeztette, s ennek engedelmeskednie kelll Nem, mondta a lány, azért sem hagyom abba! Nem vagyok babonás... Régen volt, már el is felejtette. Azóta több mint háromszáz órát töltött a leve­gőben, és lám, semmi baja. Csupán a biz­tonság érzete, tapasztalatai száma és a merészsége növekedett. Bár igaz, egyszer egy kétmotoros géppel repült és a mo­torok felmondták a szolgálatot. Kénytelen volt motor nélkül, „hasra“ szállni le egy rozsvetésben. A másik esetért jobban szé­gyellt magát. Egy vitorlázó gépük kény­szerleszállást végzett OCaván, s öt küldték érte, hogy húzza fel a levegőbe és hozza haza. Márta el ts indult gépével és — el­tévedt. Nem találta Oőovát, szégyenszemre kénytelen volt a vitorlás nélkül hazatér­ni. Erre nem jó visszaemlékezni, még ma is szégyellt magát mtatta. Márta & stankovcei alapfokú kilencéves iskolán tanít. A kollégát becsülik „máso­dik foglalkozása" miatt és lehetővé teszik, hogy elég szabad ideje fusson rá. A gyere­kek meg.., hát mi egyéb kell a gyere­keknek, mint egy olyan Janító néni“, aki repülő és ejtőernyős egy személyben! A le­vegő királynőjének ők a legodaadóbb alatt­valói és bámulói. Ez a királynő elnevezés sem csak olyan fikció vagy tréfadolog. A stankovcel taní­tónő tökéletesen ura a kék levegőtenger­nek. A vitorlázó képesítés után rövidesen motoros képesítést szerzett, aztán akroba­ta-repülői és vontatói képesítést, múlt év tavasza óta pedig ejtőernyővel is ugrik. Elképzelhető, hogy nagyobb biztonságban érzi magát a levegőben, mint a földön. Mégcsak a szülei aggodalma, hogy a lá­nyuknak fiúk helyett motorokon jár az esze, sem volt indokolt. A repülés mel­lett házasságra is jutott idő, Perther Imre vette őt feleségül, a trencséni Aeroklub valamikori instruktora, aki vitorlázni ta­nította, a klub mai vezetője. A levegő ki­rálynője így lett Marta Perthenová. Megkérdeztük őt, hogy a sportrepülők között miért olyan kevés a nő? — A repülés nagyon sok időt, figyel­met és lelkesedést igényel. Egészen leköti az embert. Randevúra bizony nem igen jut idő. A repülőlány ritkán talál olyan fiút, aki együtt repül vele. Ha meg olyat talál, akt nem érdeklődik a repülés iránt, sok­szor inkább ő is lemond róla a fiú miatt. S a szeme még mintha ezt is mondta vol­na: pedig alaposabban meggondolhatnák, melyikről mondjanak le inkább, a repülés­ről vagy a fiúról?! DUBA GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom