A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-06 / 36. szám
Budapest búcsúzik Nemzeti Színházától A magyar színházak történetében nevezetes dátum lesz 1964. Június 28, vasárnap. A budapesti Nemzett Színház „Vörös Zászló Érdemrend"‘Jtvet kitüntetett művészei utoljára léptek fel a híres Rákóczi-üti épületben. Az előadás után legördült a vasfüggöny, mégpedig végleg, a közönség meghatottan hagyta el az épületet, melynek falait a legnagyobb színpadi költők szavaival szentelték meg. Ősszel már nem gyújtják meg sem nézőterén, sem színpadán az öreg fényszórókat, csákányos munkások bontják eresztékeit: helyére a magyar fővárost kettészelő földalatti vasút egyik forgalmas állomása kerül. A budapesti Nemzeti Színház épületének Valamennyi téglájához emlékek, legendák fűződnek. Ez az a budapesti épület, amelyben a világirodalom legnagyobbjainak tapsolt a közönség. Az ókort görög és latin költőkön kívül Shakespeare mellett Moliére, Calderon, Ractne, Moreto, Beaumarchais, Lessing, Goethe, Gogol, Ibsen, majd Brecht müvei szólaltak meg rendszeresen színpadán. Százhuszonhét esztendei működés után az intézmény új hajlékba költözik, ősztől kezdve már másutt folytatja működését 1970. november 7-tg, az új, a modern Nemzeti Színház megnyitásának időpontjáig. Az elavult, öreg épület falai alatt ugyanis a Duna egyik ága folydogált egykoron, fundamentuma hordalékos, feltöltött talajra épült, újjáalakítása pedig olyan összeget emésztene fel, melyből újat lehet építeni. Ennek ismeretében — bármennyire is fájdalmas a régi lebontása — új színház építését határozták el a magyar fővárosban, s az ú] megnyitása minden bizonnyal megvigasztalja majd a budapestieket. Az új Nemzeti Színház helyéül a magyar főváros legszebb parkfát, a Városligetet Jelölték ki. A tervpályázatra szőlő felhívás már megjelent: a cél modern, minden tekintetben a kor technikai színvonalán lévő színház építése, amelynek berendezése a legkomplikáltabb szerkezetű drámák színrehozását is lehetővé teszi. A színpad-technika rohamos fejlődése ugyanis a korábbihoz képest megváltozott belső kiképzést és elrendezést követel. Az ú) Nemzeti Színházban a legfőbb követelmény a Jó akusztika és a Jó látás lesz. A nézőteret térhatású berendezéssel szerelik fel, amire nagyon jó tapasztalatot szolgáltat a szegedi szabadtéri játékok hasonló berendezése. A budapesti Nemzeti Színház öreg épületétől a Shakespeare emlékévhez híven, a Lear király előadásával búcsúzott közönsége. Az utolsó előadáson a főbb szerepeket Bástt Lajos, Major Tamás, Sinkovits Imre, Töröcsik Mart és Bitskel Tibor alakították; valamennyiük neve ismert országhatárokon túl ts, SzQts I. felvétele A Arab szokások z arabok életét — születéstől a ha: Iáiig — még ma Is az iszlám törvényei szabják meg. Az alapkövetelmények öt pontban vannak összefoglalva: az egyik Istenbe és Mohamed prófétai küldetésébe vetett hit; 2. a napi ötszöri ima; 3. a rámádén hónapjában a szigorú böjt betartása; 4. az adakozás; 5. mekkai zarándoklat. Az arab törzsek eredeti vallása polytheisztikus volt. ősrégi szemita istenségekben hittek, valamint köveket, fákat, forrásokat imádtak. Egy ilyen követ Mekkában, a hold istenségének (Ha'bala) székhelyén tiszteltek. Évente a három szent hónap alatt az egyébként állandóan torzsalkodó arab törzsek békét kötöttek és ilyenkor Mekkába zarándokoltak a fekete kába-kőhöz, amely valószínűleg meteorit lehetett. Itt az arab tiszteletadás formája szerint hétszer körüljárták és megérintették ezt az ereklyét. Mohamed, hogy kiengesztelje a mekkaiakat, és megnyerje a többi arab törzset, ezt az ős régi szokást beolvasztotta az iszlám alaptörvényei közé. így a mai „hadzs-ok“ a Mekkába zarándokló moszlimok ma is hétszer körbejárják ezt a drága követ és a nagy tolongásban, legalább egy bottal lgye Fiatal arab lány Piramisul: keznek megérinteni. Az öt alapszabályon kívül be kell még tartani az úgyneveztt isteni törvényeket is, melyek részben a Koránban, részben pedig az úgynevezett hiteles hagyományokban vannak összefogla va. A Korán egyébként a történeti és teológiai részen kívül polgári törvénykönyv is, mely még ma Is szabályozza a jogi viszonyokat. Egy aránylag rövid beszámoló keretén belül lehetetlen leírni az arab világ minden érdekességét, de nézzük az egyén é'etének legfontosabb eseményeit, hogy így legalább nagyjából bepillantást nyerjünk ennek a népnek szokásaiba. A mohamedán vallásban aránylag kevés a formaság, így a születésnél a vlzbemártás ősrégi szertartását sem ismerik. Az újszülött a köldökzsinór elvágása közben egyszerű bejelentés által kapja nevét. Általában mindenki három nevet Visel, a saját, az apja és nagyapja nevét. Néha ehhez kapcso lódik a születési helyből alakult melléknév. Egyes családokban szokásban van valamelyik kimagasló ős nevét megtartani mint családnevet. A gyerekek nevelése az anya gondja, az apa valamicskét még törődik a fiúk nevelésével, akik később az iskolamesterhez kerülnek, hogy az írást, olvasást, és a Korán bölcsességeit tanulják. A régi középiskolákban már jogot, retorikát, irodalmat Is tanultak az egyes professzoroknál, akiknek bizonyítványa alapján Jogosultak a bírói, tanítói, Imámí, vagy írnokl tisztségek betöltésére. A műveltség legmagasabb fokát pedig a már korábban említett al Azhar egyetemen nyerhetik el. A lányok nevelésével lényegesen kevesebbet törődnek. Régebben az egyes arab országokban az is előfordult, hogy a leánygyermekeket, mint fölösleges terhet, születésük után elföldelték. A férfi és a nő.értékviszonyát a Korán Jogilag is szabályozza, előírja például, hogy bíróságnál egy férfitanúnak két nőt tanú felel meg. Ma már az Egyesült Arab Köztársaság alkotmánya biztosítja a nők egyenjogúságát, minek következtében a modern egyiptomi asszonyok képviselői a legfontosabb közéleti állásokban, sőt a kormányban is megtalálhatók. Az Iskolakötelesség 11 éves korig vonatkozik min'd a fiúkra, mind a lányokra. A régi típusú mohamedán tanintézetek számát már sokszorosan meghaladják a modern európai és amerikai mintára szervezett általános és szakiskolák. Kairó, Alexandria vagy Aszjút egyetemein pedig már nem mennek ritkaságszámba a női hallgatók. Természetesen az évszázadok óta megrögződött szokásokat és szabályokat nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. Egy Ideig még el fog tartani, amíg az új törvények az ország távol esőbb és elmaradottabb részein is érvényre jutnak. A nősülésnél általában nem lehet szó szabad választásról. Faluhelyeken, a vagyon gyarapítása érdekében az egyes családok legtöbbször előre megegyeznek a fiatalok összeházasításáról. Nagyon gyakran fordul elő az is, hogy egész közeli rokonok kötnek 18
