A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-06 / 36. szám
»MB A vándor tojások balladája Aü Ilyen csodálatos dolgok vagy n mesékben történnek, vagy ax életben, de leginkább ax életben, mert a mesék viléga sosem annyira rejtelmes és megfoghatatlan, mint ^mga ax élet. Mit, miért, hogyan? .. . exekre a kérdésekre a mesékben mindig van felelet. Ax életben nem mindig. Sőt, soksxor nincs felelet. Történt valahol messxe, égigérő nagy hegyek között, hogy egy lcl-plci fain szövetkezete vezetőségének nagy gondokban főtt a feje. Nem tudták teljesíteni a tojásbeadást. Kevés tojéstyúkja volt a szövetkezetnek és azok sem tojtak, Egész nap kapirgáltak, káráltak és rendetlenkedtek, csipegették a gyommagvakat, de fehér tojásokkal nem örvendeztették {meg hű gazdáikat, a azövetkezeteseket. A tagság még elviselte a csapást, közömbösen szemlélte az eseményeket és fötylllt a haszontalan tyúkokra, de a ,vezetöség vigasztalannak mutatkozott. Mi lesz a tojásfelvásárléssal, jaj, ml lesz ... ? Mikor látták, hogy nem tudnak mit kezdeni a nagy problémával, ország-világ előtt hiröl tették, hogy hész liter jé minőségű bort és két liter ötven fokos törkölypálinkát fizetnek a helyi vendéglátó özemben annak, aki segít keserves töprengésükön. jelentkezett is mindjárt Stamperli bácsi, a falu borisszája és azt mondta nekik: Hát még ez is probléma, atyámfiai — ? Ez elvezette a búskomor vezetőséget a helyi jednotába. — Látjátok ezt a rengeteg tojást itten? — kérdezte tőlük érces hangon. — Látjuk — mondták megütközve — s ez (meg mi légyen? — Ha létjétok, vegyétek meg, azonnal — mondta Stamperli bácsi határozottan —, de rögtön ... I Értetlenül nézték, ám az elnök fejében halvány fény kezdet derengeni, az értelem világossága, mely állandóan nagyobbodott. Megvették hát a helybéli üzletes összes tyúktojását, aztán elszállították a szövetkezet irodájába. Mire ide értek vele, már az egész vezetőség agyában derengeni kezdett Stamperli bácsi ötletének óriási hordereje. Az agronóinus, aki egy tanfolyamon vegyészétől tanult, azt Is tudta, hogyan kell eltüntetni a tojásokról a halvány lila bélyegzőt, hogy újra beadhatók legyenek. Azon az estén a helyi vendéglátó özemben á szokásosnál Is Utasabb Stamperli bácsit népi hősként ünnepelték. Mert manapság kutya nehéz problémák elé állítja az embert az élet, de azért ember az ember, hogy leküxdje é ötletesen megoldja a nehézségeket. Ügy oldja meg, ahogy könnyebb és egyszerűbb. Okosan. Taktikusan. Célszerűen. Nem is volt azután baja a szövetkezetnek a tojásfelvásárlással. Berendeztek egy kisebb vegyi kombinátot, ahol a tojásokról speciális módszerrel eltávolították a. minőséget jelző bélyegző lila nyomait, fehérítették őket, aztán minden tizediket elláttak mesterséges piszokkal, mintha ebben a pillanatban tojta volna a tyúk. Aztán traktorra rakták a szállítmányt és négy motorkerékpáros, felfegyvorzett testőr kíséretében (nehogy rablók kaparintsák kezükbe a kincset) elindították a felvásárló üzembe. Ott elintézték a formaságokat, a papírokat, hogy az átadás tökéletes legyen, bélyegzővel is ellátták a tolásokat, és a traktor, négy marcona kísérőjével haza Indult. Otthon a vegyi kombinát katlanjai alatt a szunnyadó parázsból Magasabbra csaptak a lángok, kezdődött az újratlsztltó és előkészítő folyamat. Ha a kék füstöket pufogó motorizált egység véglgrobogott a falun, az emberek bizakodva összenéztek: lesz már prémium, viszik felvásárolni 8 tojást! Egyszer azonban borzalmas dolog történt. A szállítmány traktorosa szűetésnapját ünnepelte és lllumlnált állapotban baléhajtott traktorával az útmenti árokba. Senkinek nem történt baja, a motoros őrök idejében lefékeztek, de a két éve szolgáló drága tojásazéllltmány ripltyára tört. Kiderült, hogy nem volt már sem fehérje, sem sárgája, csak a puszta héja. A szövetkezet vezetősége azóta újra bús és tanácstalan, Talán egy életet fog megmenteni önzetlen Egy ankéton arra a kérdésre, hogy mi századunk legnagyobb vívmánya orvosi Déren, ez volt a felelet: a penicillin és a vérátömlesztés. Valóban így van. Nincs orvosi szakma, ahol a vérátömlesztés lehetősége ne biztosítana döntő sikereket. Szülész, gyermekgyógyász, sebész egyaránt vallja, hogy a vér az egyetlen fegyver, mely győzelmet Jelent olyan esetekben, ahol a vérátömlesztés korszaka előtt összetett kézzel kellett szemlélniük, hogyan pusztul el elvérzett betegük. Sajnos, bár az atomkorszakban élünk, nincs gyár, mely ezt a nélkülözhetetlen gyógyszert elő tudná állítani, így segíteni akaró, forró emberi szivekre vagyunk utalva a vérkonzerv elkészítésénél1. Ezek a szerény életmentők itt élnek, Itt járnak-kelnek közöttünk, ők a véradók. Hektoliterekre megy az évente átöimlesztésre kerülő vér mennyisége hazánkban Is. Csak nagyon ritkán elegendő az élet megmentésére egy véradó ajándéka, sokkal gyakoribbak az olyan esetek, melyeknél őt-hat liter, tlz-tlzenkét véradó vérére van szükség. Súlyos vérveszteséggel járó sebesülések, szülések, de különösen vércsere eseteiben van szükség ilyen nagy mennyiségekre. Gyakran előfordul, hogy az édesanya egyik vércsoport-tulajdonsága, az Rh-faktor, negatív, a magzat meg édesapja után Rh pozitív. Ilyen esetekben néha megtörténik, hogy az anya ellenanyagokat termel, melyek a magzat vérkeringésébe jutva annak vérsejtjeit megtámadják és feloldják. Az újszülött súlyos vérszegényen, újszülöttkori sárgasággal látja meg a napvilágot s hamarosan elpusztulna, ha nem állanának bölcsőjénél a véradók, kiknek vérével vércserét végeznek rajta. Vagy három éve tragikus szerencsétlenség Steril környezetben folyik a véradíx DUBA GYULA
