A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-09-06 / 36. szám
NÉPEINK SZIVÉBEN Több mint százezres tömeg gyűlt össze a Banská Bystrlca-i Szlovák Nemzeti Felkelés főterén, hogy hitet tegyen a felkelés eszméje mellett A repülőtér dísztribünjén a kis Friedman Yvett, a felkelésben részt vett egyik pilóta kislánya Hruscsov elvtárs karján nézi az ünnepséget Az A. S. Jegorov partizán-brigád a felvonuláson j ■ ' ' . I Szélesre kitárul az Iskolák kapuja, a padok a régi barátsággal fogadják be régi barátaikat: a kis- és nagydtákokat. A vakáció után újra összejönnek a barnára sült vidám fiatalok, gyermekek, a viszontlátás örömében, az élményekről szóló beszámoló mint víg csengettyühang ott repked a levegőben. Sok-sok ezer tanuló özönllk a frissen kifestett, tiszta, barátságos Iskolába — a második otthonba —, hogy napról napra egy-egy téglával építse jövőjének szilárd, szép épületét. Minden gyermekes család életében nagy jelentőségű ez a nap, nemcsak akkor, ha gyermekünk először lépi át az Iskola küszöbét, hanem akkor Is, ha felsőbb osztályba, vagy magasabb fokú iskolába kerül. A szülök ilyenkor némi aggodalommal tekintenek a tudás új csúcsait meghódítani Induló tanulók után. Vajon mit hoz az új iskolaév? Sikereket, örömöket, dicséretet érdemlő eredményeket, vagy balsikert és állandó harcot a lustaság, könnyelműség s hanyagság ellen? A szülő érzi, hogy 6 Is felelős, nagymértékben ő az Irányítója gyermeke előmenetelének, a család életmódja, légköre alapozza meg a gyermek kedvét, készségét a tanuláshoz. A gyermek a jövő záloga, és minden család leghőbb vágya, hogy gyermekéből derék, szorgalmas ember nevelődjék. Hányszor hallottam szülőktől az ilyen kijelentést: Ha már nekeim olyan nehéz volt a sorom, legalább tanuljanak gyermekeim, hogy nekik jobb életük legyen! — Pártunk és kormányunk rendkívül fontosnak tartja az Ifjúság nevelését, azért foglalkozik ezzel a kérdéssel oly sokszor, és hoz mélyreható határozatokat. ,» szülök feladata Is, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak az Iskola és a család közös munkájához, Igen fontos, hogy ezt az együttműködést minél Jobban kifejlesszük. Vigyázzunk, hogy a gyermek ne halljon otthon rossz kritikát az Iskoláról, a tanítóról, minthogy Így a tanítóba vetett bizalma megrendül. Ha pl. a-kis elsős valami meghagyással jön haza az iskolából, azt Igen fontosnak tartja, mert a tanító elvtársnő mondta. Amit a tanító mond, az helyes, a feladott munkát el kell végezni, amit kíván, annak meg kell lennie. A gyermek az Ilyen feladat nem teljesítését sokszor Joggal — a szülőre hárítja, aki nem látja he, hogy ezáltal nemcsak a tanító tekintélyét csorbítja, hanem saját tekintélyét is aláássa. A gyermeknek éreznie kell, hogy tanítója és szülei egy nevelési alapon, egy politikai meggyőződésen, ugyanazon - az erkölcsi bázison állnak, mert csak akkor eredményes igazén a nevelés, A pedagógus tekintélyének csökkenése bizonytalanná teszt a gyermeket, A hatéves gyermek már segíthet a háztartásban is. S ezzel a leendő diákot lassan rászoktatják a munkára. A munkáról mindig örömmel ős tisztelettel beszéljünk, hiszen a munka az élet alapja. Mikor a gyermek Iskoláskorba jut, viszonya a szülőhöz automatikusan megváltozik. Addig jóformán csak a szülő és az otthon hatása alatt áll. Mindent csak a szülőkön keresztül fogad el az élettől. Amint Iskolába kerül, száz meg száz új benyomás, új hatás lesz úrrá felette. Már nemcsak a szülő szemével látja élete eseményeit, tapasztalatait. A szülő pedig már nemcsak a játékos kisbabát látja gyermekében, kinek az otthonon kívül más élete nincs, hanem lassan a már kötelességét teljesítő ember a saját gondjaival küszködő felnőtt alakja rajzolódik .szeme elé. S ilyenkor kerülhet az első karcolás' a szülő és a gyermek viszonyát jelképező sima üveglapra, ha a szülő nem elég megértő, ha elidegenedésnek tartja a gyermek apró, különálló élményeit, az önállósodás felé vezető lépteit S ha nem az iskolával egy síkon, egy céllal, hanem külön utakon haladva neveli gyermekét. Küzdjünk az ellen, hogy gyermekünk beképzelt, öntelt legyen, de segítsünk, ha kevés az önbizalma, ha gátlásai vannak. Mindennek az alapja természetesen a megértés, a szülői tapintat és szeretet. S így majd szeptemberben évről évre nem szorongó aggodalommal, hanem tiszta, zavartalan örömmel adjuk vissza gyermekeinket a kéthónapos pihenés után az iskolának! Németh Dezső----’ví-S ■ ‘ - -‘íp v rssS ■;r-IP§Ä r
