A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-08-30 / 35. szám
Tomnißrin/fllmokbHH Barry Goldwater, a republikánus párt éíiiök jelöltje felkereste hivatalában Johnsoft elnököt. A beszélgetés során megállapodtak abbdnj hogy „el kell kerülniük a faji feszültség kérdésének felvetését a jövendő politikai kampány harcaiban“: Johnson néhány órával korábban még így vélekedett: „Nem hinném, hogy a polgárjogi kérdést teljesen ki lehetne iktatni az elnökválasztási hadjáratból.. Valóban: más dolog ígérni, s már az ígéretet be Is tartani. A négerek polgárjogai a legszorosabban összefüggnek a most kibontakozó választási harccal. A hosszas vajúdás után, komoly harcokban megszületett törvény első pontja ugyanis leszögezi, hogy az Egyesült Államok minden polgárát azonos feltételek mellett kell felvenni a szavazólistára. Az Egyesült Államok 20 millió néger lakosának mintegy fele a 17 déli és határmenti államban él, s ezek közül 5 millió elérte már a választói kort. A legutóbbi választásokon azonban csak 1,3 millió élhetett választójoggal, csaknem 4 millió néger polgárt csalással és terrorral kirekesztettek a szavalólistából. A polgárjogi törvénynek éppen az lesz a próbaköve, hogy mennyire sikerült áttörni az eddigi korlátokat, hány néger szavazhat novemberben a déli államokiban. Könnyebb lesz a kört négyszögesítent, mint a néger szavazati jog kérdését különválasztani a Johnson—Goldwater párbajtól. A polgári törvény végrehajtásának sürgetése látszólag csak Johnson elnök és a demokrata párt malmára hajtja a vizet. A néger milljók Roosevelt óta következetesen a demokratákra szavaznak, s Johnson a törvény aláírójaként minden eddiginél határozottabb támogatásukra számíthat. Ez azonban csak az ilgy egyik oldala, mert az ellenpárt! Goldwater szélsőséges programja a demokrata párton belül is polarizálja az erőket, szembefordíthat Johnsonnal olyan csoportokat, amelyek ilyen vagy olyan formában nem értenek egyet a törvény végrehajtásának sürgetésével. A Newsweek Július 13-i száma az egyik közvéleménykutató intézet felmérése alapján közölte, hogy a déli államok 39 miliő fehér lakosának 60 százaléka — főieg á kisvárosiak és a falusiak — ellenzi a polgárjogi törvény erélyes alkalmazását. A törvény Ugyanilyen arányú ellenzésre talál „az északi fehér kisebbségi csoportok“ t lengyelek, magyarok, olaszok stb. körében, akik az automatizálás okozta munkanélküliségtől rettegve attól tartanak, hogy a négerek, mint új, elsőosztályú állampolgárok — elveszik tőlük az állásukat. Végül — és nem utolsósorban — ellenzik a polgárjogi törvényt az amerikai lakosság 24 százalékát képviselő elő- és külvárost lakosok, akik a nagy fokú konzervativizmustól, az előítéletektől áthatva és a telekérték esésétől félve tiltakoznak az ellen, hogy a négerek beköltözzenek a ő negyedeikbe. A legrosszabb körzetek Mivel a Goldwater-féle demagógia erősen hat ezekre a csoportokra, a közvéleménykutató intézet szerint a törvény erőltetése az alábbi mértékben csökkentené Johnson esélyeit. 1. Az északi fehér kisebbségek — csaknem 10 millió ember körében 71 százalékról 58 százalékra; 2. az elő- és külvárosokban 61-ről 46 százalékra; 3. a fehér délen 59 százalékról 29 százalékra. FeketAk és fehérek — kétféle térvény érvénye* réjnk n USA legtöbb állunibeo Noha ezek a számok meglehetősen esetlegesek, tényt vetnek arra, hogy Johnson elnök valóban szeretne csínján bánni a négerkérdéssel, a polgárjogi törvény érvényesítésével. A faji feszültség hőfokát azonban vajmi kevéssé lehet távirányítással szabályozni, s alábbi — államonkénti összeállításunk — a polgárjogi törvény fekete dossziéja azt bizonyítja, hogy a nyár hátralevő része nagyon is forrónak Ígérkezik. Alabama: 3,3 millió lakos — 30 százaléka néger. Az Iskolákba a fehérekkel együtt jár a négerek 0,007 százaléka. A legutóbbi választásokon a néger polgárok 19 százalékát vették fel a szavazólistára. Az állam kormányzója, a dsmokratapárti George C. Wallace, a helyi fajvédők vezetője Goldwater megválasztása után elállt attól a szándékától, hogy az augusztusi demokratapártt konvención Johnson ellenfeleként lépjen fel. Arra szólította fel az állam polgárait, hogy' egységesen Goldwaterre szavazzanak. A polgárjogi törvény megszavazása óta Selma városkában összeverekedtek az egyik moziban a fehér fajvédők a belépni akaró négerekkel, Tuscsaloosában pedig kis híján megllncselték jarc Palance színészt, aki a négereknek Is autogramot osztogatott. A közeljövőben komoly összecsapások várhatók Montgomery és Birmingham városokban, ahol a négerek nagyobb akciókat szerveznek polgárjogaik érvényesítésére, Florida: 5 millió lakos — 18 százaléka néger, Az Iskolákban a fehérekkel együtt Jár a néger diákok 1,53 százaléka. Az összetűzések gócpontja St. Augustine városa, ahol júniusban letartóztatták Martin Luther King lelkészt, a néger polgárjog mozgalom egyik vezetőjét, ahol a Ku-KIux- Klan helyi szervezete a polgárjogi törvény megszavazásának napján csuklyás tüntetést szervezett az egykori rabszolgapiac helyén, s ahol az ominózus nevű Connie Lynch lelkész naponta programra szólítja fel a fajvédőket. Georgia: 4 millió lakos — 28,5 százalék néger. Az Iskolába a fehérekkel együtt Jár a néger diákok 0,052 százaléka. Atlanta környékén nemrégiben meglíncseltek egy 14 éves néger fiút, meggyilkolták Lemuel A. Pennt, a washingtoni szakmai főiskolák igazgatóját, a július 4-1 függetlenségi ünnepen a televízió közvetítette az atlanti stadionból azt a jelenetet, amikor a fajgyűlölők félholtra vertek három néger fiatalembert, aki bemerészkedett az ünneplő fehérek közé. A Ku-Klux-Klan helyi szervezete repülőgépről szórja a röpcédulákat: „Bizonyéra vér folyik majd az utcákon. Hát legyen. De fegyverezzük fel magunkat, hogy a néger—zsidó vér ömöljön, ne a miénk!“ A fajvédő bástya Mississippi: 2,3 millió lakos — 42 százalék néger. Az Iskolákba a fehérekkel együtt jár a négerek 0 százaléka. A legutóbbi választásokon a néger polgárok 1,5 százalékát vették fel a szavazólistára. Mississippi államban a legnagyobb a négerek százalékos aránya, itt a legerősebb a fehér fajgyűlölők ellenállása. Kennedy elnök 1962-ben a mississippi Oxford városéba küldött szövetségi csapatokat a fasiszta fajvédők ellen, akik jelenleg szabályos „védelmi háborúra“ rendezkednek be a „Jenki megszállókkal“ szemben: 300 rendőrt mozgósítottak, 14 csöves könnygáz-vető autókat fabrikáltak, ketreccel felszerelt teherautókat vetnek be a néger tüntetők összefogására, két középületet börtöntáborrá alakítottak — 5000 néger számára. Az álllg felfegyverzett fajvédők most is arra számítanak, hogy Johnson — Kennedy példáját követve — szövetségi csapatokat vet be ellenük, ami kitűnő ürügy lenne a legvadabb pogrom-hangulat felszítására, s egy általános Johnson-ellenes, déli kampány megindítására. tfég meg tfítn *xéradt Joimiion élnék eléírd»* ix új polgárjogi törvényen . ..
