A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-08-30 / 35. szám
35 Madách és a csodadoktor Az idei esztendő kultúrkalendáriuma a Madách centennárium jegyében áll határokon innen és határokon túl. Egymásután jelennek meg a lapok hasábjain a visszaemlékezések, melyek a magyar géniusz halálának 100. évfordulója alkalmából rendezendő, ünnepségsorozatot készítik elő. Hadd járuljak hozzá szerény eszközeimmel én is az ünnepségek fényéhez egy Madách visszaemlékezéssel, olyas valamivel, amiről eddig keveset olvashattunk, hogyan és miért keresett Madách gyógyulást a rudnói csodadoktornál? Garamrudnó neve ma már ismerősen cseng az olvasó előtt, hiszen határában épült az egyik nagy duzzasztó, melyet a környék kis „rudnói tengerinek nevez. Méltán, hiszen az egykori rétek és halmok felett ma fehér vitorlások raja leng tavasztól őszig. Azt talán már kevesebben figyelték meg, hogy a komoly ipari centrummá fejlődött Nyitranovák mellett fekvő falu főutcáján, közvetlenül az autóbuszmegállónál egy különös Kőemlék áll. Az embermagasságú kövön két márványtábla is hirdeti, hogy az emlék Madva Ferencnek szól, aki 1822-től 1850-ig volt Rudnó papja és messzeföldön ismertté tette nevét mint csodatevő orvos. Csodadoktor... Az embernek mindenféle eszébe jut, mert hiszen csodák nincsenek. Mádva azonban nem volt kuruzsló. Nem rendelkezett ugyan orvosi diplomával, de tanult embc. volt, aki hosszú éves tapasztalatai aYiján főleg győgyfiivekkel gyógyított. A kor német nyelve „Naturarztnak" is nevezte. Szakolcán született 1786-ban, és apja, minthogy pénze nem volt, a tehetséges fiúból papot neveltetett. A szakolcai varga fia azonban kezdettől kezdve a gyógykezelés Iránt érzett hajlamot, annak is élt mindvégig. A szakolcai barátok patikájában kezdett dolgozni, mint laboráns, itt ismerte meg először a gyógyfüveket. Spányik Tamás feljegyzései szerint a napóleoni háborúkban szülővárosát a sebesültek annyira elözönlötték, hogy nemcsak a barátok betegápoló intézete telt meg, hanem a lakások is. Madva minden erejével segített a sebesülteken, ekkor tanult meg sebekkel bánni. Rudnót azért szerette úgy meg, mert környékén igen sok gyógyfüvet talált. Először csak a falu betegeit kezdte gyógyítani, de csakhamar az egész ország felfigyelt rá és olyan híres lett, hogy messze főidről felkeresték. Betegei közt nemcsak csehek, morvák, sziléziaiak, horvátok, szerbek, vagy erdélyiek, de bajorok, franciák, poroszok, oroszok, angolok és olaszok is voltak. Madách Imrét minden bizonnyal anyja, Majthényi Anna irányította ide a Felső- Nyitra völgyébe. A Majthényiak ősi fészke Novak volt, ahol maás áll a ház, melyben a költőnő Majthényi Flóra, Tóth Kálmán magyar lírikus felesége is született. A költő szíve és tüdeje mái gyerekkora óta nem volt rendben, s ezekhez a bántalmakhoz később köszvény is járult. Édesanyja először Ninca húgával együtt Pöstyénben gyógykezeltette, de a víz, melyről Gvadányi olyan kedélyes rigmusokban írt, túl erősnek bizonyult beteg szervezetének, ezért a következő évben Trencsénteplicet kereste fel, és a Rajzolóban Madách Ernők név alatt cikket is írt a fürdő tájainak szépségéről. Minthogy azonban a köszvény akkor sem tágított, a nováki rokonok tanácsára egy szép napon kocsira szállt és Alsósztregovától Nógrádon, Besztercén és Barson át érkezett meg Rudnóra. A pap a plébánia megett ma is álló kis házban vagy kerti lugasában fogadta betegeit, ahol egy kék posztóval letakart fatuskó volt az asztala. Madáchra mély benyomást tett a „csodadoktor" „Megkísértem a rudnói csodaembert leírni — írta egyik levelében. — Magas, sovány, barna, gömbölyűképű vékony alak, szemei átható pillantással, nagy és keskeny szabású száj; kevés haj, jején papsapkával, mely mintegy harminc év vasjogalnak nyomdokait viseli s így vagy tíz évnek köszönheti, hogy gazdájának öccse. A szoba s a papiak maga is szegényes. Elmondván torokbajomat, mindjárt köszvényes állapotra ismert benne, mi nagy mértékben megnyeré bizodalmamat Rendelt szereket, porokat ilyen címmel: pulveres prividienses és dekoktumokat, melyet gondolom minden patikában megcsinálhatnának, mert a jiivek külön neveznék. De itt jön a legiszonyúbb gyógyítás: hat hétig tartaná, ez idő alatt a szobát kell őrzenem és víz helyett dekoktumot innom! Hatodik november jogom elkezdeni, csak a gyűléseket sajnálom, de ha használ, mint ő mondta, gyökeresen minden köszvényes bajaim ellen — örökre érdemes az áldozatra. Mondta azt is, hogy ha vasegészséget akarok, tegyek le szellemem nyughatatlanságáról. Ez tán filiszterséghez vezetne, ezt nem teszem, sőt anyámnak sem mondom meg, mert csupa szerétéiből képes lenne megtiltani a gondolkodást.“ Minthogy Rudnón semmi nyomát nem találtam a látogatásnak (az önzetlenül gyógyító pap is a szomszédos Szucsány községben van eltemetve) — csak Madách életrajzi adataira támaszkodom, mikor a látogatást 1843 nyárútójára teszem. Madách megtartotta a rudnói csodaorvos kúráját, állapota némileg javult is, tanácsát azonban, hogy tartózkodjék a szellemi munkától, nem fogadta meg, hisz nagyobb alkotásai, mint a Mózes vagy az Ember tragédiája, mind a rudnói látogatás után születettek. Később aztán köszvénye is kiújult többi betegsége mellett, és a fájdalmak, melyekhez a lelki fájdalmak is járultak, elkísérték egészen a sírig, mely felett ma gránitlapon, az időtől megviselve egy emberi alak áll: Adám szimbolikus szobra. Alatta porlad a költő, gyermekül és anyja, aki rajongásig szerette fiát. A centennárium! év feladata lesz, hogy a síremlék méltó környezetbe - kerüljön, MARTONVÖLGYI hASZLÖ Szergej Nyikityin Halhatatlan szerelem 1 Az asszony most egy szibériai nagyvárosban él, és ha Moszkvába megy, repülőgépen teszi meg az utat. Néhány év óta minden november 17-én megjelenik férje kíséretében a repülőtéren, vele együtt beül az étterembe, megiszik egy pohárka konyakot, azután még egyet, és szótlanul várja a beszállást. Már nem fiatalok. A férfi egy zenekar prímhegedűse, magas, sovány ember, nyílegyenes választék vonul vé. y deres haján, ezüstös bajuszkája van, külföldi divatlapok reklámférfiára emlékeztet. Minden mozdulata rendkívül kimért, választékos és mégis fesztelen. Az asszony szopránénekesnő, ő kissé rendetlen. Frizuráját gyakran elékteleníti egy egyenes fürt, ruhájának kivágása néha félrecsúszik . . . Amikor hírül adják a beszállást, a férfi fizet, azután felsegíti a kabátot az asszonyra és minden- ajtónál kis meghajlással előreengedi. A férfinak szomorú a szeme és szomorú a mosolya. Elnézi, ahogyan a repülőgép kigördül a kifutóra, a magasba lendül és eltűnik a felhők között. A gépben alszik az asszony. A konyak álomba ringatja, és így könnyebben viseli el a repüléstí. ► 9
