A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-07-05 / 27. szám

-r %SK . t me Szvanétlal márvány — keresett cikk az egész Szovjetunióban. A Dlszl falu melletti készleteket több millió tonnára becsülik. t.serntxOT felvételei , -A festői fekvésű Mesztla ma kedvelt turista-központ. A városka látványosságai közé tartoznak a kőtornyok, amelyek valamikor a lakosság védelmére szolgáltak. m*. szván nép a legtöbb em­ber előtt Ismeretlen, jóllehet már Hérodotosz megemlékezik er-ől a kaukázusi néptörzsről az 1. e. V. században Irt nagy történeti munkájában. Dehát honnan Is tudhatott volna a vi­lág a szvánokról, hiszen egé­szen addig a napig amikor a Kaukázus fölött Is kigyullalt a vörös csillag, szédítő magassá­gokban kapaszkodó, csak mál­­hásállatok által járható egyet­len üt kötötte össze országukat a külvilággal. A cár épp oly keveset törődött ezekkel a „más . törzsbeliekkel“, mint az óriási birodalom többi nemzetiségével. Sok szvánnak mentette már meg Adilar Csartolanl az életét a mesz­­tlal kórházban. Azelőtt Ismeretlen volt itt az operáció. Így aztán a kis hegyi néptörzs csaknem teljes elzárkózottság­­ban élt egészen századunkig. Mintegy 50 kilométerrel az El­­brusztól délkeletre terül el Szvanátia, a szvánok hazája, mely ma a Grúz Szocialista Szovjet Köztársasághoz tarto­zik. Lakóin kívül senki sem is­merte Szvanétla leírhatatlan szépségét, míg meg nem épült a rnűút. Ezt azok építették, akik elűzték a cárt és hozzáláttak, hogy évszázados álmokat való­sítsanak meg. A szvánok szá­méra is, akik mindaddig bar­maikkal együtt „macsubák“-ban primitív kőkunyhókban laktak. Itt fonták-szötték a birkagyap­jú, amelyből durva darócruhát varrtak. Itt kovácsolták a pri­mitiv, középkori fegyvereket, keverték a gyógykenőcsöket, szárították a gyógyfüveket. Tu­datlanság és babona kötötte béklyóba az embereket, s az egyetlen orvos nem sokat tehe­tett gyógyszerek hiányában! A rnűút megépültével új kor­szak kopogtatott be a hegyita­nyák ajtaján. Az emberek meg­tanultak Irni-olvasnl. Megszün­tették a népbetegségeket. Ma 150 orvos, felcser és ápolónő gondoskodik a mintegy 150 000 szván egészségügyi ellátásáról. Azelőtt egyetlen kórház sem volt itt, ma 23' gyógyintézetet és egészségházat mutathat ki a statisztikus. Ehhez jön több mint tíz, az utóbbi időben épült iskola. Könyvtárak, klubok, vil­lanyvilágítás, rádiókészülékek — 47 év előtt Ismeretlen fogal­mak — ma a legmegszokottabb dolgok kbzé tartoznak. Ez a kis néptörzs, amely egy emberöltő előtt még a vasekét sem ismer­te, rekord idő alatt ismerkedett meg a modern foglalkozási ágakkal, termelési tápasztala­­tokat gyűjtött, völgyelzárógéta­­kat és vizierőmüveket épített és mogtanult korszerűen gazdál­­kozni. Részt vettek a szvánok országuk természeti kincseinek felkutatásában is, barltot, mo­­libdént, antlmónt, higanyércet, wolframot ős arzént találtak és részben feltártak. És a Szvané­­tlában fejtett -márvány sok re­prezentatív épületet dlszít ma Moszkvában. Ha olyanokról be szélünk, akik hétmérföldes csizmában léptek a haladás út­jára, ez elsősorban a szvánokra illik rá. Azelőtt csaknem telje­sen el voltak vágva a külvilág­tól (egyetlen, csak nyáron Jár­ható hegyiösvény kötötte össze földjüket Grúziával), ma pedig több mint 6000 turista keresi fel őket évente, akik elragadta tással beszélnek a szvánok ven­dégszeretetéről és Szvanétla szépségeiről: zöld szőnyegként terül el a végeláthatatlan erdő­ség a sebes folyású Inguri két partján. Közbül tarka csíkok­ban húzódnak a gabona- és ku­koricatáblák a folyó felé. Föl­jebb alpesi rétek, kék gleccse­rek és a Kaukázus hóslpkás, felhőkbe vesző csúcsai... — ta — 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom