A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-23 / 34. szám

Athén után Párizs követke­zett, a Szajna-parti város ren­dezhette a második olimpiai játékokat. Századforduló volt éppen, 1900-at jelzett a nap­tár. Az Etffel-torony lábánál világkiállítást rendeztek, s így remek alkalom kínálkozott a sportversenyek megtartására. Ám Párizst akkoriban sok min­den jobban érdekelte, mint a sport, az olimpiai játékok. Kán­kánt táncoltak a Folies Berger­­ben, feketehartsnyás táncosnők a sportversenyeknél különb szórakozást tgértek, a szédüle­tes tempóban fejlődő világvá­ros akkor kezdett a világ szó­­rakozó-központjává kialakulni. Olimpiai játékok? Couberttn odahaza győződhetett meg, mi­vé züllesztt a közömbösség még a legszebb gondolat meg­valósítását Is. Stadiont nem épí­tettek, a rendezéssel nem tö­rődtek, az egyes versenyszá­mokat sok visszássággal folytat­ták le. A strucctollas hölgyek, zslrárdlkdlapos férfiak a szó­rakozás egyik új fajtájának te­kintették a versenyszámokat és akképpen viselkedtek. A görö­gök athéni kedvességéből, fi­gyelmességéből Párizsban sze­mernyi sem maradt, a franciák „letudták“ olimpiájukat, de az 1900 évi rendezés nem vá­lik dicsőségükre. Salakpálya? Ugyan minek, futni lehet a gyepszönyegen isi Kalapácsha­jítás? Hát ha meg kell rendez­ni, egye feneI Hely ugyan nincs, .de a Bols de Boulogne fát alatt kellemesen hüs van, ott dobálgathatják a kalapá­csot ts. Hogy olykor fennakad a fán? Sebaj, akad, akt lehoz­za. Rúdugrás? Ez a verseny­szám külön fejezetet érdemel­ne. jelentkeznek a versenyzők a rajtnál. A rúdugrás rendező­je francia könnyedséggel kije­lenti, hogy a rúdugrást csak másnap tartják meg. Charlie Dvorák és Boscom johnson el­köszön, nr&gnézik Párizst, Bax­ter, Colkelt és Andersen, meg még néhányon maradnak. A zstrárdtkalapos aztán még ts úgy dönt, hogy minek várjanak másnapig. Aki ott van, verse-Coubertln báró, a korszerű olim­piai játékok áletrekeltője. „ . 1 Bauer Rudolf, a párizsi olimpia Az Elffcl-torony győztese a diszkoszsetésben. Az amerikai Ewry a párizsi olimpián iünl fel előszűr, 19(18 ig nyolc győzelmet aratott az olimpiai játékokon. nyez. Baxter győz, Colkett a második, a norvég Andersen harmadik. A dlszkoszevetésben más a baj. Vasárnapra esik a verseny, az amerikaiak között két szombatos-szektás. ök bi­zony vasárnap nem sportolnak. A rendezők megnyugtatják őket, hogy nem baj, hétfőn kü­lön versenyezhetnek. Persze eb­ből se lesz semmi, bár nem biz­tos, hogy ez ts a rendezőség bű­­neö A két szektás ugyanis csak a versenyre értelmezi a vallást tilalmat. A szórakozásra nem. A párizsi éjszaka hajnalig tart, a diszkoszvetők hétfőn már ma­guk sem erőltetik a versenyzé­si jogot. Amúgy sem nagy az esélyük, hiszen ebben a ver­senyszámban a magyar Bauer világcsúcsot ért el, a cseh Jan­­dáö a második hely. A párizsi olimpiai játékok nagy egyénisége az amerikai Alvln Kraenzletn. Győz a 60 méteres távon, a 110 és 200 gáton és 718,5 cm-rel nyeri a távolugrást. A magasugrásban az amerikai Baxter 190 cm-rel győz, a magyar Gönczy 175 cm­­rel harmadik. A strucctollas, kánkános, vl­­lágklállításos Párizsban más téren ts megcsúfolják az olim­piai versenyeket. Akad olyan versenyszám, amelyben fél esz­tendeig tart a döntés. Díjkiosz­tás? A beharangozott értékes díjak helyett selejt, de még ezeket a díjakat ts csak hosz­­szas sürgetésre, esztendők múl­va kapják meg a győztesek. Szegény Couberttn, odahaza zátonyra futott az Igyekezete. —os—

Next

/
Oldalképek
Tartalom