A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-08-09 / 32. szám
Myrón rejnek alkotásának mása, a ,,Diszkosz? vetőM Athén 1898 — Tokié 19B4. Mennyi Is a különbség esztendőkben? Hatvannyolc év, nem egészen három emberöltő, s mégis milyen sok történt közben. A fejlődés, a kultúra, a politika terén éppen úgy, mint a testnevelés és sport terén. A sportban éppen az 1898-os esztendő Jelentette a fejlődés egyik fontos határkövét. Ez az év az első újkori olimpia eszendeje, színhelye Athén, a görögök fővárosa. Hogy nilért éppen Athénben rendezték meg az első olijmpiát? Azért, mert az úkorl görögök rendeztek hasonlé Játékokat, az utolsót ezerötszázbárom évvel korábban Dél-Görögországban a Peloponnészosz egyik kies völgyében, a szent hellyé nyilvánított Olümpiában. Futás, diszkoszvetés, gerelyhajitás, távolugrás és birkúzás alkotta az akkori olimpiai játékok műsorát. A győztest megkoszorúzták, ünnepelték, márványtáblába vésték a nevét. Ami azonban fontosabb volt, az olimpiai Játékok Idején az úkorl Görögország egész területén béke honolt, pihentek a fegyverek, elcsitult a harci zaj. A béke jegyében rendezték meg az ókori olimpiai játékokat, és a béke alapgondolatára épült az újkorai olimpiák rendezése is. Sajnos, nem mindig, a fegyverek zajában már kétszer halt el a nejmes gondolat megvalósítása. Az 1918-os esztendőben maradt el először a népek barátságát, megértését ápoló sportrendezvény, majd az 1940-es és 1944-es olimpiai Játékokat fullasztotta vérözönbe a második világháború. Más esztendőkben is fenyegette a meg nem értés a világ legjobb sportolóinak találkozóját, az értelem, a népek összefogása azonban erősebbnek bizonyult a háborús uszításnál. A londoni, helslnk-i, melbourne-i róma-i jolimpia-i átékok előtt is súlyos válságok Tokió a korszerű építészet csodáival várja a világ legjobb sportolóit a XVIII. olimpiai játékokra veszélyeztették a világ békéjét, de a világ békeszeretó tábora áthidalta a veszély szakadékalt, és megtalálta a kiutat a békés megoldáshoz. A helsinki olijmpia előtt a koreai nép hazáját perzselte fel a háború tűzcsóvája, az olimpiai stadionban azonban magasra csapott az olimpiai láng, a megértés lángja. A stadion alkonyati csendjében Sigfrid Edström, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke büszkén Jelenthette ki: — Az Olimpiai játékok újra a világbéke eszközének bizonyultak. Vajha mindig Így folytatódnék . . . A melbourne-1 olimpiai játékok előtt is felizzott a háborús tűzveszély. Dél-Ázsia, Eszak-Afrika partján lángoltak fel a tűzcsóvák, a Duna és Tisza partján parázslóit a háborús veszély. Mégis békés versengés keretében találkozhattak az egyes országok fiai a melbourne-i stadionban, éppen úgy, mint négy esztendővel később Rómában, az Örök Városban. Az olimpiai játékok ismét a világbéke eszközének bizonyultak. Most pedig itt állunk a tokiói olimpiai játékok küszöbén, sorrendben a XVIII. olljmpiai játékok esztendejében, és bizakodással várjuk az októberi megnyitót. Bizakodással, abban a reményben, hogy az idei olimpiai játékok is a megértést szolgálják, a sportbarátságot, a békét. A tokiói olimpiai stadionban öt világrész sportolói adnak egymásnak találkát, valamennyi faj, csaknem valamennyi nép képviselői, hogy az ötkarikás olimpiai zászló alatt felsorakozva hitet tegyenek a béke mellett. — os— (Folytatjuk) A görögországi Olimpia hegyén gyűjtőlencsével, a napsugarak segít ségével lángra lobbantják az olimpiai tüzet
