A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-09 / 32. szám

Mer/ »zárnánk tartalmából: Egy hegesztő arckép«...................4 Bikini a fáitokén......................7 Hi van a maikká* csészékben? . 8 'Em! tekintetes asszony (Folyta­tásos regény) ....... 12 Piramisok árnyékában . . . . IC Tarka hétvége.............................22 Athéntől Tokiéig ...... 24 Várakozás Tóth Gyula {előételé A CtehnUvIkU) Magyar Dolgozók KoltáregyoeAlftéoek hatttapfa. Mogjepoalk Mlaéas vasárnap, FStsarkesstfi Major Ágoston Szerkzutőblzottsig: Egri Viktor, Qély Iván, Gyurosik Józsot, Lőrinc* Gyula, Máo« J6*»et, Oxivald Árpád, dr. Szabó Rezső. SserkesstSség: Bratislava. ]a«onakéko 9. Poatatiák C-3M, trie»« $33-04 Tarjosstl a Posta Hirtapaaolgálota. *1611*6 tásakst elfogad Mlndsn pastaklvatal éa la­­vélkéxbasItO. KtlfBtdre «*616 alSIIsstáaskat aHatás; PNS 1 — Ostredaá aapodiela U«#o. Bratislava, Gott­­waldovo náas. 4S/VII. i Nyomja a PRAVDA ayeaidavállalat Bra­tislava, Stárova 4 Előfizetést dl| negyed évre 18.50 Küs, fii i évre 34— Kis, egál* évre 74— KÜS. Késiratokat na báldnok vissza. CrsBak taag és nem K-21H1578 Szálka-----------­az imperialisták szemében Nem keltett meglepetést az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni hatá­rozata, amely az USA Kuba-ellenes po­litikájának újabb kiélezését Jelenti. Nem az első eset, hogy az Egyesült Államok Összehívta az amerikai országok külügy­minisztereit, hogy megnyerje Okét a sza­bad szigetország elleni agresszív csele­kedeteinek támogatására. Kuba felszaba­dulása éta már üt alkalommal hozott ez a szervezet az Egyesült Államok nyomásá­ra olyan határozatokat, melyek a kubai nép szabadságát ás forradalmi vívmányait voltak hivatva megszüntetni. A mostani washingtoni tanácskozások legfőbb célja az volt, hogy megteremtsék az amerikai államok Kuba elleni egységes frontját. Ez azonban most sem sikerült. Olyan Je­lentős országok, mint Mezikő, Chile, Bo­lívia és Uruguay a határozat ellen sza­vaztak, sőt Rusk külügyminiszter a sza­vazat-többség elérése érdekében kénytelen volt az eredeti határossal! javaslaton is olyan változásokat eszközölni, melyek lé­nyegesen enyhítik azok hatékonyságát. A résztvevő államok nem fogadták el ugyanis a Kubával fenntartott repülőfor­­galom megszüntetéséről s egy közös kém- és szabotázs-szervezet megalakításáról szóló javaslatot. A határozatot, amelyet a közép-amerikai csatlós banán-államok ez államcsínnyel uralomra került brazil és más reakciós kormányok segítségéivel mégis sikerült nyélbeütni, nem lehet lebe­csülni, de bibe volna azt túlbecsülni. Az eszmék exportja A határozat kötelezi a szervezet tagjait (Kanada nem tagja a szervezetnek és to­vábbra is kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn Kubával)., hogy megszakítsák diplo­máciai viszonyukat a szigetországgal és szüntessék be a Kubába irányuló hajó­forgalmat. A határozat ezenkívül agresz­­szív fenyegetéseket tartalmaz azzal a mag­­okolással, hogy nem engedik meg a for­radalom exportját a amerikai kontinens államaiba. Ez utóbbi megállapításhoz két megjegy­zés kívánkozik: először is a forradalmat nem lehet és nem is szükséges exportálni. A haladó eszmék útlevél nélkül és vám­mentesen lépik át a határokat, éppúgy, mint a vihar vagy a hőhullám. A forradal­mi helyzetet a kapitalista elnyomás és a kizsákmányolás teremti meg; másodszor pedig tény, hogy éppen ez Egyesült Álla­mok igyekeznek az ellenforradalmat expor­tálni, nem lebecsülhető, habár csak át­meneti sikerrel. Példa erre többek kttzt a gnatemalai függetlenségi mozgalom vér­­befojtésa és a nemrég Brazíliában lefolyt reakciós államcsíny. Ami pedig a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Illeti, Jellemző, hogy éppen az a négy állam, amely a határozatok el­len szavazott, követséget és kereskedel­mi kirendeltséget tart fenn Kubában. Az említett államok felelős vezetőinek nyi­latkozataiból kitűnik, hogy továbbra sem hajlandók Kubával fennálló kapcsolatai­kat megszakítani. A határozatok ennek ellenére következ­ményeikben nem kevés veszélyt rejtenek, mert tovább élezik a feszültséget a karibi térségben, bátorítják a csatlós államok­ban szervezkedő ellenforradalmérokat. Másrészt azonban azt az ellenhatást sem lehet lebecsülni, melynek első Jelei máris mutatkoznak, főleg azokban a dél-ame­rikai országokban, amelyeknek kormányai részt vettek ezeknek az Igazságtalan és a békére veszélyes határozatoknak a meg­szavazásában. A dolgozó tömegek ezekben az országokban tüntetéseken nyilvánítják ki véleményüket, kormányaik gerinctelen USA-barát politikájával szemben és hatá­rozottan a népi Kuba mellé állnak. Saját útjukat látják a kubai forradalmi változá­sokban és J61 tudják, hogy a szocialista Kuba veresége a saját vereségüket Is Je­lentené. Ax elszigetelés esélyei A gazdasági bojkott tikárát kétessé te­szi az a tény, hogy az Egyesült Államok­nak még saját NATO szövetségeseit sem sikerült rákényszerftenie a Kubával foly­tatott kereskedelmi kapcsolatok megsza­kításéra Nagy-Britannla, Franciaország, sőt Spanyolország sem hajlandó a részükre előnyős kubai kereskedelemről lemondani. Bizonyos az Is, hogy Kuba forradalmi fejlődését ez a legújabb bojkott-nyilatko­zat és fenyegetés sem rendíti meg, mint ahogy túlélte az imperialisták eddigi ag­resszív kísérleteit, a Kubába csempészett szabotőrük és ügynökök romboló tevékeny­ségét, a tengeri embargót és «£ ellenfor­­radalmárok USA által támogatott nyílt katonai támadásét Is. Sőt mindezek még Jobban megacélozták a kubai nép akarat­erejét és helytállását az agresszorok elle­ni harcban, hazájának szocialista építésé­ben. Az USA politikája veszélyezteti a békét Kuba kormánya, mint mér több alka­lommal, legutóbb is felhívta az Egyesült Államok vezetőit, hogy normallzáljék a két állam közti viszonyt, és ezzel tüntessék el a háborúval veszélyeztető tűzfészket a nyugati kontinensről. Az Egyesült Álla­mok kormánya azonban hallani sem akar arról, hogy az amerikai földrészen egy olyan ország létezzen, melyben nem az észak-amerikai. monopóliumok, hanem a nép szava dönt. A független népi Kuba biztonságét sej ét erején, népének elszánt­ságán kívül a szocialista országok garan­tálják, ás harcét az egész haladó emberi­ség rokonszenve kíséri. Itt volna már az Ideje annak, hogy az USA vezető körei is belássák, hogy nincsenek esélyei egy szabad és bátor néppel szemben, amely mögött a szocialista országok hatalmas gazdasági és katonai ereje áll ős az egész világ haladó tömegeinek rokonszenvét él­vezi. P. Ei

Next

/
Oldalképek
Tartalom