A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-08-02 / 31. szám

KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Egy híres pedagógus mondását idéz­zük, folytatva a függőleges 34 és a 25. számú sorban. 14. Korszak. 15. Angol egyetemi város. 16. Ritka női név. 17. Török férfinév. 18. Vissza: előd. 19. Város a Dunántú­lon, a magyar* alumíniumko­hászat központja. 20. Folyó Németországban. 22. Indíték. 23. Szőrme. 24. Azonos be­tűk. 26. Gyógymód. 28. Sport­csapat (aúg.). 30. Görög néptörzs. 32. Női név néme­tül. 34. Ókelta nyelv. 35. Te­lefon betűi. 37. Tengődik. 38. YBR. 40. Sok zavart okoz a házasságokban. 42. SAY. 43. Tojás idegen nyelven. 44. Szóvégződés. 46. Német névelő. 47. Szóösszetételek előtagjaként: — új (gör.). 49. Tagadószó. 50. A moha­medánok szent könyve. 51. Testgyakorlat. 52. Nem egé­szen merev. 54. Harap. 55. Bátor igéje. 57. Női név. 58. Helyhatározórag. 59. Tojás angolul. 61. jelleme. 64. Süt. 65. Fegyver. 67. Öltözék ré­sze. 68. Melegség. 69. Kozme­tikai cikkek márkája. 71. Nem egészen este. 72. Eltu­lajdonít. 74. Káposzta csehül. 76. A gondolkozás központja. 78. Fontos ipari növény. 79. Kicsinyítő képző. 80. Nem­zeti Bizottság szlovák rövi­dítése. 82. Bíró a mohamedán népeknél. 85. Tudósítás. 86 Gyötrelem. 88. Répa szlová­kul. 90. Gyógyult sebhely. 91. Ország idegen nyelvben. 92 ... Miklós, Arany János trilógiája. FÜGGŐLEGES: 1. Halk zaj. 2. Energia. 3. E napon. 4. Muzsikám. 5. Az anyag leg­kisebb részecskéje. 6. A meg­világítás erősségének egysé­ge (10,000 lux). 7. Vissza: erdei emberke. 8. Melegítő készülék. 9. Szlovák szemé­lyes névmás. 10. Arab törzs­fő. 11. Úrnő törökül. 12. Gá­bor Andor. 13. Fordítva: mu­tatószó. 19. Ceruza nyelvújí­táskorabeli szóval. 21. Mező­­gazdasági munkát végez. 23. Az angol felsőház életfogy­tiglani tagja. 27. A háború istene az ókori görög mitoló­giában. 28 ... László, ma­gyarországi publicista. 29. 58. Védett kikötőhely. 60. Fordítva: japán pénzegység* 85. Vízben él. 87. Ismeretlen adakozó névjele. 89. Indu­latszó. 91. Háziállat. Előző rejtvényünk megfej­tése: 1. A világ legeredmé­nyesebb vízierőművei a női könnyek. — 2. Asszonynak lenni nagy és nehéz feladat, mert elsősorban férfiakkal van dolguk. Növény, főzete üdítő ital. 31. Buzdító szócska. 33. Tanonc. 36. Vége Londonban. 39. Ideiglenes faépület. 41. Gör­be. 44. Omladék. 45. Szlová­kiai folyó magyar neve (—’)• 47. Nyíró betűi. 48. Azonos a függ. 9-el. 53. Mindegy, közismert idegen szóval. 55. Ékezettel sziget a Földközi­­tengerben. 56. Érték közepe. Dara. 62. Dolog latinul. 63. Kendő része. 64. Kása. 66. Vissza: a hét egyik napja. 68. Haza. 70. Riadó. 72. Éke­zettel: rés. 73*. Híres olasz zeneszerző. 75. Eszme. 77. Hegy betűi felcserélve. 78. A melléknevek felsőfokának jele. 79. Gyermek Bécsben. 81. Üt olaszul. 83. IPZ. 84. Jogi tanácsadó Az új családi törvény n. A családi törvény első fejezetében részletesen szabályozza a házasság keletkezését, a házastársak egymás­hoz való viszonyát, a házasság meg­szűnését válás útján. (Erre majd kü­lön cikkben visszatérünk.] A törvény második fejezetében a szülök és gyermekek kapcsolatát sza­bályozza; a szülők kötelességeit a gyermekek nevelését illetően, a társa­dalom részvételét a nevelésben. Ebben a részben találjuk a házasságon kí­vül született gyermek atyjának meg­állapításáról szóló jogszabályokat, valamint az örökbefogadásról szóló új intézkedéseket és a gyám jogait és kötelességeit szabályozó előíráso­kat. (Ezekre a rendelkezésekre is visz­­szatérünk még.] A törvény harmadik fejezete a tar­tási kötelezettségekről szól: elsősor­ban a szülők tartási kötelezettségéről gyermekeikkel szemben mindaddig, míg ne képesek saját magukról gon­doskodni. Ez a tartási kötelezettség tehát nemcsak a kiskorúság idejére, hanem a rászorultság egész idejére szól, így pl. a főiskolai tanulmányok befejezéséig, vagy a lelkileg elmara­dott gyermek esetében időtartamra való tekintet nélkül. A törvény szabá­lyozza továbbá a többi rokon kölcsö­nös tartási kötelezettségét (ez az elő­dök és utódok, szülő, gyermek és unoka között áll fenn], ugyanebben a fejezetben szabályozza a törvény a házastársak tartási kötelezettségét. A házastársakat a házasság tartama alatt (ideiglenes különélés esetén isj azonos gazdasági és kulturális élet­­színvonal illeti meg; ennek megfele­lően állapítja meg a bíróság — vala­melyik házastárs kérelmére — a tar­tási igény mértékét. Ez főként olyan esetekben jön számításba, ha az egyik fél nincs munkaviszonyban és csak a háztartásban dolgozik, vagy beteg­sége miatt munkaképtelen. — Volt házastársaknak azonban válás után csak a legszükségesebb mértékben van egymással szembeni tartási igényük. Ezt a bíróság a válás után — a rá­szoruló fél kérelmére — legfeljebb öt évi időtartamra állapítja meg. A tör­vény számol azzal, hogy öt év alatt az eddig csak a háztartásban dolgozó nő talál megfelelő munkaalkalmat. Kivételesen, pl. gyógyíthatatlan beteg­ségből folyó munkaképtelenség eseté­ben, a bíróság időbeni korlátozás nélkül is megállapíthatja a másik fél tartási kötelezettségét. Az ilyen tar­tási kötelezettséget csak az indítvány beadásának napjától állapít meg. kivé­ve a kiskorú gyermekek tartási igé­nyét, melyet az indítvány beadásától számított három évre visszamenőleg is megítél. — Egyébként minden tar­tási igényt a köteles ill. a jogosult személyi és anyagi viszonyainak lé­nyeges megváltozása esetében a bíró­ság újból szabályozhat és még is szüntethet. Dr. Földes 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom