A Hét 1964/1 (9. évolyam, 1-26. szám)

1964-05-03 / 18. szám

|úzie( Attila (Bartha l.éxzlú festmény«) Forradalmi költészet a két háború között Az 1919-ben táborrá tömörült haladó írók­ra nagy csapást mért az ellenforradalom győzelme, de a féktelen megtorlás és ter­ror ellenére Is tovább élt az első néphata­lom megtermékenyítő hatása. Már a huszas évek elejétől kezdve üjabb haladó Irodalmi mozgalmak Indultak. Kialakult — részben emigrációban, részben Magyarországon — az új, az előzőnél gazdagabb, sokrétűbb magyar proletárirodaiam. A külföldön élő magyar forradalmi írók és az otthon mara­dottak között csak térben volt távolság, céljaik és elképzeléseik közösek voltak. A Magyarországon kialakuló forradalmi Irodalom egészen más körülmények között fejlődött, mint a külföldi. A Horthy-rendőr- ség minden eszközt megragadott, hogy a haladó Irodalom fejlődését lehetetlenné te­gye. Az írókat állandóan fenyegette a bör­tönbüntetés, az elhurcoltatés veszélye. De a nehézségek ellenére Is két olyan nagy költőt adott ez a korszak a magyar Iroda­lomnak, mint József Attila és Radnóti Mik­lós. József Attila (1905—1937) költészete Petőfi Sándor és Ady Endre életműve mellett a 4 Hét képes irodalmi rejtvénypályázata magyar líra csúcsát jelenti. KöltésxeténUk legfőbb eszmei vonalában a proletariátus forradalmi eszmét, legszebb törekvései ér­vényesülnek. Előtte csupán úgy jelentkezett ü munkásság az irodalomban, miiit a múlt éé jelen engesztelhetetlen tagadója, ez ő ver­seiben pedig már ügy, mint a Jobb jövendő jogos örökösé, aki magáénak vallja a múlt minden fájdalmát, de magáénak vallja az elmúlt évszázadok minden emberi értékét is. Hitte és hirdette, hogy á munkásság az az ü] és friss történelmi erő, amely új for­mákkal és új tartalommal gazdagíthatja ai emberiség kultúráját. Igazi forradalmár, aZ „új nép, másfajta raj“ költője, a kommunista párt neveltje volt. Gazdag eszmelségű, az egész magyar nép legfőbb törekvéseivel azo­nosuló lírai mondanivalója nemcsak a kife­jezetten politikai tartalmú verseiben nyil­vánul meg, hanem átlzzlk egész költészetén, szerelmi líráján éppúgy, mint különös szép­ségű, emberközpontú tájversein. A legnehe­zebb feladatot valósította meg: olyan mű­vészi fokon avatta költészetté a marxizmust, ahogy — rajta kívül — csak hatalmas kor­társának, Vlagyimir Majakovszkijnak sike­rült. Már születése is jelképes értelmű: 1905. április 11-én született. Abban az évben, mely a modern munkásmozgalom történetének nyitánya, a lenini párt első világtörténelmi jelentőségű erőpróbájának éve volt. A külváros nevelte. A „város érdes része“, a gyárak és szürke bérkaszárnyák negye­de, Budapest egyik legszegényebb kerülete — a Ferencváros. Apja — József Áron — szappangyári munkás, egy erdélyi hegyi­pásztor gyermeke, „félig székely, félig ro­mán“, anyja — Pőcze Borbála — szabad­szállási szegényparasztok leánya. Származá­sában mindig a szegényparasztság és az Ipari proletariátus eltéphetetlen szövetségé­nek szimbólumát látta: Valami forró nyári éjszakán gyárfüst ölelt át lomha földszagot s a legnagyobb lélek szökkent belém: az utca és a föld fia vagyok. (A legutolsó harcos) Apját egy sztrájkmegmozduláson való részvétele miatt elbocsátották állásából. A munkanélküli apa hamarosan elhagyta családját. Amerikába Indult, de sohasem jutott az Újvilágba. Romániában telepedett le, ott is halt meg. Gyenge fizikumú anyja pedig mosott, vasalt, takarított éjt nappallá téve, hogy gyermekeit felnevelhesse. 1919-ben, a proletárdiktatúra napjaiban 14 éves, de gyermekésszel is megérzi a tár­sadalmi változások szükségességét. Együtt vonul a mámoros tömeggel, énekli az In- ternaclonálét, részt vesz a gyűléseken. Az ellenforradalom győzelme mélyen le­sújtja. Sorsának tragédiáját betetőzi anyja halála (1919. dec. 27-én). A hatóság József Attila gyámjául időközben férjhez ment nő^ vérének férjét, Makai Ödön ügyvédet jelölte ki. Az ő segítségével kerül Makóra, a gim­náziumba. Itt Ismerkedik meg Juhász Gyu­lával. Az ő támogatásával jelenik meg első verseskötete Is, a Szépség koldusa, 1922- ben. A kötet előszavában Juhász Gyula fé­lelmetes előrelátással kommendálta a fia­tal költőt: „Emberek, magyarok, íme a köl­tő, aki Indul magasba és mélybe!" Ebben a kötetben még elődeinek hangján szólal meg. A hangü.és, a moduláció még a Nyugat Magya r költőinek hatásáról árulkodik. Á képek, hasonlatok még nem a proletár környezet hasonlatai, de már Itt Is megpendülnek azok a húrok, amelyek á proletariátus szen­vedésteljes sorsát és küzdelmének céljait szólaltatják meg: De felnőttünk már mlahára, kik nem tudfuk, ml az vígan élni, és mostan vashlttel, jó bátorsággal sorsunk akarjuk felcserélni. (Fiatal életek Indulójaj Szegedi egyetemi ével alatt még erősebbé vélik ez a hang. ,,Hiába füröaztüd önmagad­ban, csak másban moshatod meg arcodat“ — mondja második kötetének (Nem én kiáltok, 1925) clmadó versében, Ez a „más“ a hozzá hasonlók sorsa, a külvárosok népének élete, akiknek ő.szerez először polgárjogot a ma­gyar Irodalomban. Ebben az időben Írja a szegényember-verseket Is, amelyekben olyan meggyőző erővel rajzolja meg a szegények nyomorúságát, ahogy csak az tudja, aki ma­ga is átélte. Szegényember sója Is ízetlen, szegényember kedve Is ízetlen. Eladó kis holmija vetetlen s ha van ágya, az Is megvetetlen. (Szegényember szeretője) E kötet előszavában körvonalazza először költői hitvallását: „Én nem azért jöttem, hogy bőgjek, hogy buzdítsak — hanem, hogy tegyek. Egy mindannyiunknál szociálisabb ember szinte csak sejtett alakja lebeg a szi­vek fölött. Kell, hogy reá rakjam húsomat, és beleágyazzam csontjaimat. Hogy ez nem »művészet«? Hát akkor fütyülök a művé­szetre, én többet akarok, én azt akarom, ami kelll“ Ez a művészetszemlélet, az egy­értelmű lázadás minden ellen, ami uralkodó az életben és a művészetben a Tiszta szívvel című versében formálódik legtisztábban köl­teménnyé. Ez a vers, mely a Szeged c. lap­ban jelent meg először, félelmetes erejű vád a fennálló hatalom ellen. Egyik tanára — Horger Antal — emiatt „tanácsolta el“ az egyetemről a fiatal költőt, mondván: „Olyan emberre, aki Ilyen verseket Ír, nem bízhat­juk a Jövő generáció neveléséi.“ Gyámja kezdeményezésére egy Ideig Bécs- ben, majd Párizsban folytatja tanulmányait. Hazatérte után jelenteti meg a Nincsen apám, se anyám (1929) című kötetét, mely költői fejlődésének fontos állomása. Már a bevezető vers kamaszosan hetyke, de min­denre elszánt hangja Is jelzi, hogy felkészült a harcra: Lidi nénémnek öccse Itt, Batu khán pesti rokona, kenyéren élte évelt s nem volt azúrkék paplana; kinek verséért a halál öles kondérban főz babot Hejh burzsoát hejh proletárI — én, József Attila, Itt vagyokl Forradalmi költészetének zenitjét ezekben az években éri el. Az 1929-ben megindult gazdasági világválság fellendíti a munkás- mozgalmat. Kapcsolatba kerül az Illegális párttal, hamarosan belép, ás aktív harcosa lesz. Költészete teljesen politikai jellegűvé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom