A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-01-26 / 4. szám

A tél nagy divatja a szőrme ka­lap és szénné sapka. Ima, muta­tónak két csinos változatát ké­sőijük. Anna Karenina a neve ennek a nagyon elegáns svájci télikabát modellnek. Bármilyen vastag szö­­vésS gyapjfi vagy szintetikus szálbél készült szövet alkalmas rá. Tőlünk függ, hogy milyen, az anyaghoz és színhez illő prém­mel díszítjük. Kizárólag csak ki­lenctizeden hosszúságban szép. Első az egészség Mire ügyelj, mitől óvakodj Télen Is szellőztessünk; az elhasznált levegőt el kell távolítani a helyiségből. Nem csak a reggeli takarítás alkalmával, hanem napjában többször Is nyissuk ki az ajtót és az ablakot. A helyes szellőztetés csak öt—tíz percnyi légáramlást kíván meg. Ha be­teg szobájáról van szó, szellőztessünk csak két-három percig, de gyakran. Aki fél, hogy a betegnek kárt okoz a huzattal, szellőz­tessen közvetve, a szomszéd szobán át. Tudni kell azonban, hogy nincs olyan betegség, amelynél ne lenne a szervezetnek szüksége minél több jó levegőre, vagy amelynél tiltott lenne a szellőztetés. Egészséges és beteg, gyermek és felnőtt szempontjából egyaránt fontos a levegőcsere, mert megkönnyíti az egész szervezet, a szö­vetek oxigén-ellátását és növeli a test ellenálló és védekező ké­pességét. Friss levegőjű helyiségekben jobb az étvágy, nagyobb a munkaképesség, egészségesebb az álom is. A rendszeres levegő­csere fontos tartozéka a helyiségek hőszabályozásának. Dr, SZANTÖ GYÖRGY Tehetségérzet és pályaválasztás Nem egyszer csodálattal adózunk valamely művészi alkotásnak, tudományos felfedezésnek, hősi cselekedetnek vagy kiemelkedő sport­­sikernek. Az alkotást, a teljesítményt magasztaló hódolatnnk elsősor­ban annak létrehozóját, az alkotót illeti. Bár olykor úgy érezzük: könnyű neki, tehetségesnek született! Ha én Ilyen szerencsés lettem volna, most engem is csodálnának! Az emberek nemcsak jellemükben, hanem tehetségükben is erősen különböznek egymástól. Kétségtelen, hogy a nagy művészi, tudomá­nyos vagy egyéb eredmények létrehozói bizonyos többlettel születtek. Csakhogy ez a többlet nem kész, kifejlett képesség, hanem az ennek belső fettételeit alkotó adottság. Képességeink, tehetségünk kibontakozása viszont nem csupán adott­ságainktól, hanem körülményeinktől és főleg akaratunktól, szorgal­munktól, kitartásunktól függ. Ez még a kiváló adottságú emborekre i« érvlnyes. Igaz. a sikeres tevékenység végrehajtásának alapja a ké­pesség, de a képesség és tevékenység szorosan összefügg és kölcsö­nösen hat egymásra. Például: hiába van valakinek természetes adott­sága a labdarúgásra, ha nem tanulja meg annak minden fortélyát és ha nem edz szorgalmasan, nem válik belőle igazan jó labdarúgó. Hamarosan megelőzik őt a kevésbé jó adottságú, de szorgalmas társak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos fokú képesség a tevékenység során is fejlődhet. Ebből következik, hogy a képesség, illetve a tehetség ki­bontakozásának legfőbb tényezője a tanulás és a gyakorlás. Mikor n gravitáció törvényének felfedezőjét, Newtont megkérdezték, mi a tehetség titka, ezt felelte: a szorgalom: Tehát a törvény felfe­dezését saját szorgalmának, szüntelen gondolkozásának és a világ­egyetem mozgástörvényei kitartó tanulmányozásának köszönheti. A fentebbieket összegezve megértjük annak szükségességét, hogy minden tanuló pályája megválasztása előtt önmagában felismerje képességeit, érdeklődéseit. Ennek ismeretében alaposan vizsgálják meg szorgalmukat és esetleg javítsanak rajta, növeljék azt. E kérdé­sek tisztázásában nagy segítséget nyújthatnak a pedagógusok és a szülők. Idejében fel kell ismerniük a gyermek bizonyos tevékeny­ségre Irányuló hajlamait, illetve az ún. tehetség Jeleit. Ha a szülő kisgyermek korától folyamatosan figyeli gyermeke min­den megnyilatkozását; hogyan és mivel Játszik a legszívesebben, mi­lyen tadtárgyakat kedvel, mennyi időre van szüksége az egyes tan­tárgyak elsajátításához, ml a legkedvesebb iskolán kívüli foglalkozá­sa — ez a felismerés nem is nehéz. Ezekkel az adatokkal segíthet a pedagógusnak, hogy aztán a gyermeket is belevonva, hármasban dönthessenek a gyermek jövőjéről. Az emberek képességei, adottságai, hajlamai persze korántsem határolódnak szűk útra. Bizonyos mértékig ugyan kijelölik a számnkra járható utat, de ez az út már kezdetben is széles, és a továbbiakban — tanulással, gyakorlással, az adottságok sokoldalú fejlesztésével — még nagymértékben tágítható. A szülők közül, akiknek gyermekei magyar iskolában tanulnak, sokan így vélekednek: „Nem tanulhat tovább, nem tud jól szlovákul; s a felvételi vizsgák Is szlovák nyelven folynak . .. bizony talán jobb lett volna mindjárt szlovák Iskolába íratnom“ stb. Egyes szülők az Ilyen vélemények hallatára gyermeküket szlovák iskolába Íratják vagy átíratják, anélkül, hogy megfontolnák ezt a lépésüket. Nem gondolnak arra, hogy gyermeküknek a szlovák nyelv Idegen, és a tanulásban a legtöbb esetben ők sem tudnak a gyermek segítségére lenni. A gyermeknek természetesen a lehető legtökéletesebben meg kell tanulnia szlovákul — de a magyar iskolában. A magyar szülők gyermeke magyarul gondolkodik, az alapokat az egyes tantárgyakból magyar nyelven kell elsajátítania, különben nem érti meg — legfel­jebb megtanulja — s ez óriási különbség. Viszont, ha a gyermek a tananyagot tökéletesen megérti magyar nyelven és azonkívül még szlovák nyelven Is legalább az alapokat elsajátítja, akkor a tovább­tanulásnak sem az egyetemeken, sem a főiskolákon nincs semmi aka­dálya. A még tovább fennálló nyelvi nehézségek szorgalommal és aka­rattal könnyen leküzdhetők. A szlovák nyelvvel kapcsolatban a tanítókra és a tanulókra egy­aránt nagy feladat hárul. Szükséges, hogy egyes szaktantárgyak tanításánál a szakelnevezéseket a tanulók szlovákul is elsajátítsák. Fontos tehát a magyar Iskolákban a szlovák nyelv oktatását a lehető legmagasabb fokra emelnünk. Ezek után sem a szülőknek, sem az egyetemre, főiskolára készülő diákoknak nincs okuk az aggodalomra. A nyelvi nehézségeket már sok magyar iskolában érettségizett diák és diáklány leküzdötte és lekflzdl a Jövőben is. BANOVSZKY MIKLÓS főiskolai hallgatíj Józsika és az első kalap Prandl S. felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom