A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-21 / 25. szám
Széchenyi István Irodalmunk a reformkorban Kisfaludy Károly Rajza József A Hét képes irodalmi rejtvénypályázata Magyar A reformkor 1823-tól 1848-lg terjed. Reformkornak nevezzük, mert reformvívmányok jellemzik, melyek Kossuthék szabadságharcát készítik elő. A 20-as évek elejétől a forradalom és szabadságharc kitöréséig terjedő Időben kettős feladat állt a magyar nép előtt: ki kell vívnia szabadságát, nemzeti függetlenségét a Habsburg gyarmatosítókkal szemben és meg kell vívnia harcát a hazai feudalizmus erőivel, a polgári átalakulásért. Ez a két feladat elválaszthatatlanul kapcsolódott egymáshoz, hiszen az évszázados gyarmati függés tartotta Magyarországot a feudalizmus bilincseiben; másrészt a nemzeti függetlenség kivívása nemzeti egységfrontot követel, ami a Jobbágyfelszabadítás polgári követelésének teljesítése nélkül elképzelhetetlen. Ennek az összefüggésnek gyakorlati politikai felismerése a nemesség részéről: „a haza és haladás“ tételeinek együttes hangoztatása jellemzi s különbözteti meg a reformkort a felvilágosodás és nyelvújítás korától. „A nemzeti függetlenség és belső társadalmi átalakulás feladatainak ez a széles politikai összekapcsolódása, a polgári értelemben vett nemzetiévé lásnak e sokban heroikus pátoszú korszaka, s az a körülmény, hogy a kibontakozás során az egész Európára ránehezedő zsarnokság ellen egy frontba kerültünk a többi, szabadságért és függetlenségért harcoló európai nemzettel — mindez a magyar Irodalom eddig külön úton futó, vagy éppen egymásnak ellentmondó Irányzatait, elemeit összekapcsolta, s megalapozta Irodalmi életünk mindeddig páratlan felvirágzását, világirodalmi egyenrangúsodását.“ (Szauder J.) Az első átfogó programot az ország gazdasági és kulturális elmaradottságának megszüntetésére Széchenyi fogalmazta meg „Hitel“ c. munkájában, ö mutat rá először elmaradottságunk alapvető belső okaira, s a fejlődés egyedüli biztosítékát az ország polgári átalakulásában látja. Osztálykorlátai megakadályozzák ugyan abban, hogy a haladás útján elindított nemzetet a gyökeres változások terére Is kövesse, mégis nagy érdeme, hogy a reménytelenség és lemondás hangulatából felrázta hazáját és tettekben megnyilvánuló hazaszeretetre nevelte a nemzetet. Nagy hatása volt költőinkre és Íróinkra Is. ű fordította szemléletüket a múltról a Jelen és Jövő feladatai felé, ő adott elsőnek határozott tartalmat hazafias felbuzdulásuknak. Kisfaludy Károly és Kölcsey, Vörösmarty és Bajza, Eötvös és Jósika műveiben egyformán felfedezhetjük hatalmas ösztönző hatását. Az irodalom új elvi programját Kölcsey fogalmazza meg először: Kazinczy nyelvművelő fordítás-irodalmat követelő programjával szemben önálló alkotásokat, eredeti nemzeti Irodalmat követel a népköltészet kincseinek felhasználásával (Nemzeti hagyományok). A reformkorban a néplessőg felé fordulás társadalmi szükségszerűség irodalmi tükröződése: a függetlenségért küzdő nemesség érzi, hogy harcénak sikere érdekében szövetséget kell keresnie a népben. De az európai romantika áramlata Is segíti ezt a tájékozódást. A kor valamennyi költője — a legnagyobbakkal az élen: Kölcsey, Kisfaludy Károly, Vörösmarty — műveli a népdallrást. Igaz, felülről való népiesség ez, mely nem Is járja át teljesen költészetüket, de mégis új, nagyjövőjű tájékozódás jele. 1821-től az előző korszakban megindult Tudományos Gyűjtemény c. folyóiratnak szépirodalmi melléklete Jelenik meg Szépliteratúrai Ajándék, majd Koszorú elmen. Ekkor éri el döntő színházi sikerét Kisfaludy Károly, s az ő alakja köré csoportosul az ú] írói nemzedék. A huszas évek irodalmi életére jellemzőek az Irodalmi évkönyvek: a legjelentősebb közöttük az Auróra, mely az új tehetségek, a kor vezető irodalmi orgánumává lett. Kisfaludy Károly (1788—1830) alapította 1922-ben. Ez az első és legfőbb müve: az új Irodalom szervezése és nevelése. Az ő működése nyomán, Irodalomszervező tevékenysége következtében Indul el széles közönségre kiterjedő irodalmunk polgárosodása. Kisfaludy a nemességből kiváló, új életformát teremtő magyar Író első típusa: ő az első, Igazán városi Írónk. Az eszményi irodalmiságot összeegyezteti a közönség igényeivel. Kölcsey eredetiség-néplesség programját a legszélesebb hatással Kisfaludy sokoldalú müve valósítja meg, s diadalra Juttatja a még túlnyomórészt német Pest-Budán a nemzeti nyelvet és érzést; ő teremt először valódi kapcsolatot a műköltészet és népköltészet között. Az ő nyomában erősödik meg az Irodalmi népiesség, amely majd a negyvenes években a politikai népiességgel olvad össze, ö teszi népszerűvé a nemesi társadalmat bemutató műfajokat: a drámát és a prózai elbeszélést; ő teremti meg a magyar vígjátékot és ő Írja meg a maradi nemesség első szatíráját (Sulyosdi Simon). A Bécsellenes, függetlenségi szellemű nemesi patrióta mozgalom egyik Jellemző vonása a jelennel való elégedetlenség, az Idegen majmolás, a nemzeti elkorcsosodás ostorozása és ezzel szemben a régi nemesi erkölcsök dicsérete. A múltidézés a reformkorban haladó jellegűvé vált, mert ezt a múltat állították példaképül, amikor Magyarország önálló volt és független az osztrák elnyomóktól. « . Régi dicsőségünk, hol késel az éjt homályban? Századok ültének el, s te alattok mélyen enyésző Fénnyel jársz egyedül. Rajtad sűrű fellegek, és a Bús feledékenység koszprútlan alakja lebegnek. Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, A riadó vak mélységet fölverje szavával, S késő százak után, méltán láttassa vezérlő Párducos Árpádot s hadrontó népe hatalmát? Sőt, Kölcsey, Vörösmarty egyenesen a múlt szabadsághőseinek, Zrínyinek, Rákóczinak hősiességeit állítja szembe a jelen elpuhult, szolgalelküvé vált nemesével. A nemzeti múlt idézésének igényében a kor Írói találkoztak a XIX. század első felének Európaszerte uralkodó irodalmi Irányával, a romantikával. A dicső múltat Idéző romantika, a szabad múlt példája a szabad jövő kivívására buzdít. Kölcsey Így fogalmazza meg ezt az Igényt „Mohács“ című emlékbeszédében: „Minden kő régi tettek helyén emelve, minden bokor, régi Jámbor felett plántálva, minden dal, régi hősről énekelve, minden történetvlzsgálat régi századoknak szentelve: megannyi lépcső a Jelen korban magasabbra emelkedhetni.“ A küzdelem szükségszerűen egybeesik a társadalmi haladás, a polgári átalakulás vonalával. Ennek megfelelően nálunk a romantikában, elsősorban Vörösmarty romantikájában teljes erővel érvényesül a haladó, nemzett, hazafias elem. Természetesen a
