A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-14 / 24. szám

Az inámf Bugyi István főkertészt a Helyi Nem­zeti Bizottságba {elblték. A harmincéves fia­talember |ó munkájáról híres a szövetkezetben. Tíz hektáron kertészkedik. Tavaly a tervezett háromszáz ezer korona helyett négyszáz ezer koronát termelt ki. Telepített húsz hektár sző­lőt is, amelyet szintén az 0 gondjaira bíztak. Balázs Józsefet, a fülekl Kovosmalt negyvenki­lenc éves cigányszármazású dolgozólát, a He­lyi Nemzeti Bizottságba Jelölték. A harmincötö­dik körzetben (ahol többnyire cigány szárma­zású lakosok élnek) Balázs József közismert. A HNB-ben betöltött funkcióján kívül alelnöke a lakásbizottságnak is, és népbíróként is dol­gozik. Csák István a losonci bútorgyár dolgozója nyolc évig dolgozott, hnint a Csemadok-szerve­­zet járási titkára. Most a Csemadok helyi cso­portjának vezetője s az üzemrészleg pártcso­portjának elnöke. A jó szervezőképességgel rendelkező fiatal funkcionáriust most a Városi Nemzeti Bizottságba jelölték. hatjuk, hogy világviszonylatban — beleért­ve a fejlett kapitalista államokat is — ha­zánk a fertőző állatbetegségek leküzdésé­ben áz élen jár. Az ebből származó elhullás az egész állatelhullásnak már csak a hat százalékát teszi ki. Mi okozza a többit? Őszintén fel kell tárni: a rossz takarmá­nyozás, a követelményeknek meg nem felelő elhelyezés, higiéniai okok s ami igen szo­morú, sok esetben még mindig az érdekel­tek negativ magatartása az állattenyésztés­sel kapcsolatosan. Itt látom az új képviselők egyik legfon­tosabb feladatát. Főleg itt, Dél-Szlovákiában győzzék meg erről mezőgazdasági dolgo­­zóinkat, s főleg a mezőgazdaságban dolgo­zó értelmiségieket, hogy munkájukat oda­adással és szeretettel, kellő felelősségtudat­tal végezzék. Munkájukban ne a jövedelem kapjon domináló szerepet, mert főleg a me­zőgazdaságban eredményt igy elérni nem lehet, ahol élő lényeknek és ezeknek bioló­giai fejlődését kell biztosítanunk. Ezt az előbb említett három követelmény nélkül elérni majdnem lehetetlen. Fejlett ipari ál­lam vagyunk, azonban kétségtelen, hogy hazánkban mezőgazdaságunk jelentősége egyenértékű ipardnkéval, s a mezőgazdaság magasabb szintre való emelése nélkül a további fejlődést nem lehet biztosítani. Min­den józanul gondolkodó embernek világosan kell látnia, hogy hazánkban a mezőgazdaság perspektívája minden egyéb foglalkozási ágánál lényegesen nagyobb. Ugyanakkor nem lehet kétséges, hogy az intenzív me­zőgazdálkodást csak megfelelő szakkáderek nevelésével biztosíthatjuk. A mezőgazdasági munkában a jövőben napról napra csökkenni fog a manuális munka s ezzel párhuzamosan emelkedik a termelékenység s a dolgozók jövedelme. Ezért szeretném felhasználni ezt az alkalmat, hogy június 14-én, a Hét olva­sóihoz, főleg a fiatalokhoz egy kéréssel forduljak: ne tekintsék a mezőgazdasági munkát a több) professzióhoz viszonyítva alsóbbrendttnek. Államunk milliárdos be­fektetéseket tett a főiskolák és szakiskolák kvalitatív és kvantitatív felépítése érdeké­ben. Főiskoláinkon, melyeknek felszerelése kifogástalan, a pedagógusok oly szinten mozognak, hogy megvan a biztosítéka: az ott tanuló fiatalság komoly felkészültséggel kerüljön a mezőgazdaságba. Sok szövetkezetben még mindig tapasztal­juk, hogy nem szívesen látják maguk közt a főiskolán végzett fiatal szakembert. En­nek két oka van. Első, hogy a kevés szak­­képzettséggel rendelkezők konkurrenciát látnak a falura érkező, főiskolát végzett fiatalokban. A második és ez a komolyab­bik, hogy a fiatal mérnöktől, aki még meg nem száradt diplomával érkezik a faluba, azt szeretnék, ha mindenhez a legtökélete­sebben értene. Ugyanakkor megfeledkez­nek arról, hogy a világon egyetlen — akár orvosi, gépész- vagy építészmérnöki — fő­iskola ezt megadni nem tudja. A főiskolán szerzett tudáshoz az élet- és szakmai tapasz­talatok szükségesek. Az egyetemről kike­rült fiatal orvosra sem bíznak súlyos mű­tétet. A fiatal építészmérnökre modern ipari üzem építését. Minden szakmában, ha meg­van az alapos felkészültség, igen rövid időn belül a fiatalember megszerzi a szükséges tapasztalatokat, hogy munkáját azután még eredményesebben folytathassa. Türelmi időt kíván a fiatal mezőgazdasági szakem­ber is, hogy aztán még gyümölcsőztetőbben érvényesíthesse az iskolán szerzett tudását. Meggyőződésem, hogy az elkövetkező négy esztendő, a most megválasztott képviselők és a mezőgazdasági dolgozók közös mun­kája biztosítani fogja a nagyüzemi mező­­gazdálkodásnak azt a minőségi és mennyi­ségi eredményét, melyet a szocialista tábor különösen tőlünk, a fejlett iparra támaszko­dó Csehszlovák Szocialista Köztársaságtól és annak mezőgazdasági dolgoziótól elvár. Letzo Tibor, a kirfilyhelmeci általános művelt­séget nyújtó középiskola magyarszakos tanára. A város kulturális életének ismert tényezője, a Csemadok munkájának már hosszú évek óta aktív szervezője. Jelenlég énekkart vezet. Ak­tív közéleti tevékenységének alapján a Városi Nemzeti Bizottsága jelölték. Rnzsinszky Ilona kilenc éve dolgozik a leleszi Egységes Földműves Szövetkezetben. Aktív közéleti tevékenységet lejt ki. Tagja a közpon­ti nőblzottságnak, helyben a nőbizottság elnö­ke, tagja a Csemadok terebesi járási Bizott­ságának is. Lelkiismeretes munkájáért a Járási Nemzeti Bizottságba jelölték. Fényképezte: Prandl Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom