A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-07 / 23. szám
A Hét képes irodalmi rejtvénypályázata A felvilágosodás fogalma alatt nagy általánosságban a polgári forradalom Ideológiai előkészítését értjük. Ez az eszmeáramlat Franciaországból Indult és Voltaire, Montesquieu, Rousseau és Diderot nevéhez fűződik. A feudalizmus ellen, a hőbéri viszonyok megszüntetéséért küzdenek; a polgári haladás racionalista igényeit állítják szembe a korabeli egyházi és társadalmi felfogással, gondolkodással. Élesen bírálják a feudális államot, annak jogi rendszerét, a tudományokat, a vallást^ az irodalmat és a művészeteket. Különösen elkeseredett támadás indul az egyház ellen, amely megtestesítője és makacs védője a dogmatikus világnézetnek és legádázabb ellensége a haladásnak. A felvilágosult gondolkodók az ész nevében tiltakoznak a vallási dogmák ellen; az emberi értelem igazát, az akarat felszabadítását és a szabad kutatás útjait hirdetik. Valamennyien a feudális kötöttségektől megszabaduló társadalom, a polgárság hatalmának megteremtésén fáradoznak. A francia felvilágosodás tisztán társadalmi eszmél Magyarországon egy másik célkitűzéssel fonódnak össze; nevezetesen a nemzeti mozgalommal. A polgárosodásért folyó harc dialektikus egységben jelentkezett a nemzet függetlenségéért folytatott küzdelemmel. E fent jelzett egység meg nem értése vagy helytelen értelmezése kü> lönböző nézeteknek ée álláspontoknak forrásává vált. A magyar felvilágosodás kezdetét 1772- től, Besenyői György fellépésétől, az Ágls tragédiájának megjelenésétől számítjuk. Bessenyei 1746-ban született középnemesi családból a Szabolcs megyei Bercelen. Egy ideig a sárospataki kollégium diákja. Életének fordulójontját jelzi az 1765-ös óv, ugyanis ekkor kerül Bécsbe, Mária Terézia magyar testőrségóbe. A királynő így akarta az udvarhoz édesíteni a magyar ifjakat, de ezek éppen a fényes császárvárosban döbbennek rá nemzetük iránti felelősségükre. Az ekkor lezajló országgyűlésen a nemesség szembefordul az uralkodóval. A fiatal testőrt nem hagyják hidegen ezek az események. A magyar nemzeti kultúra megújításához pedig éppenséggel Bécsben látott példát, a Burgtheátherben német nyelven játszottak már. Nyilvánvaló volt a tanulság: meg kell szervezni a magyar nemzeti színjátszást. Ennek érdekében nagyarányú fordító munkába kezd, majd eredeti drámákkal is igyekszik ezt a célt szolgálni (Hunyadi László, Buda tragédiája stb.J. Később kilép a testőrségből és a magyar protestánsok ügyeinek lesz a képviselője az udvarnál. Erről az állásáról kénytelen lemondani, mert megbíztóval ellentétbe kerül. A hetvenes évpk vége felé írja A filozófus című vígjátékát és röpiratatlt. (Magyar Néző, Jámbor szándék, Magyarság.) Ezekben fejti ki és összegezi kulturális programját, kultúrpolitikai nézeteit és a magyar irodalomra vonatkozó terveit. Már 1779-ben Pesten szervezni kezdi a „Hazafiúi Magyar Társaságot“, ebben akarta egyesíteni kora jeles íróit és tudósait. Sajnos, a mostoha körülmények nem kedveztek terveinek, de célkitűzéseinek így is nagy Jelentőségük van. Bessenyei irodalmunk első tudatos szervezője, összefogója és irányítója. A tudást .a legszélesebb körökben kívánja elterjeszteni: „A tudománynak kulcsa a nyelv, mégpedig a számosabb részre nézve, amelynek sok nyelvek tanulásában Batsányi János A tudás Matyi címlapja Iterzsnnyi Dániel A felvilágosodás korának irodalma Bessenyei György aláírása Magyar módja nincs, minden országnak született nyelve.“ A nemzeti nyelven nemcsak a tudományok kiművelésének lehetőségét érti, hanem a magyarság létének biztosításét is a hömpölygő német áradattal szemben. „Nagyon megszűkültünk a magyarságban“, szakadt ki belőle a kétségbeesés a nemzet pusztulása láttán. „Minden nemzet a maga nyelvéről ismertetik meg leginkább. Hogy neveznéd az olyan nemzetet, melynek anyanyelve nem volna? Sehogy..." A nemzeti irodalom gazdagítását elsősorban fordításokkal akarja elérni. Voltaire Candide-jához hasonlítható nagyszabású regénye a Tarimenes utazása. Ebben egy képzeletbeli államba viszi el az olvasót és maró szatírával gúnyolja ki a felvilágosult abszolutizmust. Élete végén megírja A természet világa című filozófiai költeményét. E miatt ellentétbe kerül a hatóságokkal. 1811-ben halt meg. A felvilágosodás irodalmán belül külön* böző csoportokat különböztetünk meg. A nemesi ellenállási mozgalom és az 6n. patriarchális répiesség képviselői. Az elsőbe tartozó jelentősebb írók: Ányos Pál, Barcsay Abrahám, Pálóczl Horváth Ádám. Pálóczl nevét az Ö és új, mintegy ötödfélszáz ének című munkája teszi nevezetessé, Az ún. patriarchális népiesség képviselői közé tartozik: Orczy Lőrincz, Gvadányi József és Dugonics András. Orczy végigharcolta az örökösödési és a hétéves háborút, s mint tábornok vonult nyugalomba. Vidéki magányában Írogatott. 0 honosítja meg irodalmunkban a párosrímű tlzenkettőst. A nemesi ellenállás egyik • vezetője, ö egyengeti Batsányi útját. Ismertebb versei: A bugaci csárdának tiszteletére, A szegény parasztnéphez beszéd. Ez utóbbit franciéból ültette át és helyenként kibővítette. Az úri élettel szemben a paraszt boldog sorsát dicsőíti. Gvadányi szintéi katonatiszt volt, nyugdíjazása után Szakolcán (Skalicán) telepedett le és ott élt haláláig. A konzervatív patrióta nemesi ellenállást fejezi ki munkáiban. Fő műve, az Egy falusi nótárius budai utazása. Ebben a nagypeleskei jegyző utazását és kalandjait meséli el ízes magyar nyelven. Jellemábrázolásáról Arany János nagy elismeréssel nyilatkozott: „Az alakítás ez alsóbb régióban, a környezet biztos rajzában ritka jelenséggel mozog, mely virtuozitása nagyon elősegíti, hogy alakjait élőlény gyanánt fogadjuk ...“ Dugovics András szegedi piarista tanár, később a nagyszombati egyetemen a „tudákosság“ (matematika) professzora. Magyarnyelvű matematika könyvet adott ki. Etelka c. regényével korában nagy sikert aratott, alkalmasint a honfoglalás idejének felelevenítésével, mert a cselekménynek nincs meg a művészi egysége és nyelve erőitetten népies. Az időmértékes vers úttörői között kell megemlítenünk a klasszikust triászt, az ún. deákos Iskola tagjait. (Rajnls József, Bárót! Szabó Dávid jezsuiták és Révai Miklós piarista paptanár, aki a magyar nyelvtudomány egyik korai művelője és tudósa volt.) Baróti Szabó és Rájnis közt folyó prozódiai vitában a magyar helyesírás alapkérdései vetődtek fel, és állásfoglalásra .késztették a kor valamennyi jelentős íróját és kritikusát. A klasszikus triász munkáját fejleszti tovább Virág Benedek, aki Horátiust tekintette példaképének. Első versei a kassal Magyar Múseumban jelentek meg. A Békesség-óhajtás c. ódájára Kodály Zoltán énekkari művet komponált.
