A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-07 / 23. szám
4 MtMrefcC Neve: Mrázik Ferenc. A Tálra a hegyekben, gondoskodni élei kzUlülAe, őre, képviselője egy mesésükről, Járműveket biztosisxemélyben. Lakhelye: nehéz len- tani számukra, hogy fáradság ne pontosan megjelölni. Hol a nélkül, a legrövidebb ütőn Jus- Rablé menedékhásnál, hol a Tar- sanak fel a hegycsücsokra. — pataki völgyben Jár, egyik lej- Nos, ez az én feladatom az ótáttőn le, másikon fül, úgy sxökdel rafüredl körzetben. A kerületi a sziklákon, mint a Zerge — hegyi szolgálat parancsnoka, vamondják az emberek. Legény le- lamint az őtétrafttredi NB utazási gyen a talpán, aki egyhamar rá- és kereskedelmi bizottságának eltalál a Tátra rengetegében. S ha nöke vagyok. Mint a NB képvlmér közvetlen közeledben van, selője a Tarajka (Hreblenok) körúgy Is nehezen ismersz rá, nap- zetért, a Bálik, Zerge, Rabié és barnított arcával, őszülő fejével, más menedékházakért vagyok femintha része lenne a sötét boxú- lelős. Ellenőrzőm a közlekedést, toknak, a húlepte hegyoldalak- élelmezési utánpótlást, egészségnek, de különösen a szivével 11- ügyet és mentőszolgálatot, s a leszkedlk a természetbe. gyalogjárók karbantartását. Ha — Igen, szív kell ahhoz, hogy nem működik a fogaskerekű, ergondját viselhesse az ember an- rűl csak Mrázik Feri tehet, ha * nak, amit ránk hagyott a termé- a Zerge menedékházban nem kapszet — mondja Mrázik Ferenc nak sört a vendégek, megint csak szerényen. Meg aztán türelem, Mrázik Ferit szidják, s ha valamert eleget tenni kétmillió ember melyik csúcson baleset történik, vágyának,' Igényének -nem egy- ismét csak Mrázik Fari a hibás, szerű dolog. Ugyanis kétmillió hogy nem volt megfelelő blzember keresi fel a Tátrát tonságl intézkedés. Aztán a házévente. Kétmillió ember meg- építkezéssel, a városi közszolgálannyi szokással. Jönnek ide tatással is gond van. Tegnap péia szélrózsa minden irányéból, tu- dóul nem kaptak te|et a tejrlsták és kirándulók, bárók és csarnokban, s most ezért engem államfők, fiatalok és öregek, de szidnak az asszonyok, mondván, elsősorban gyári munkások és hogy micsoda képviselő vagyok, szövetkezeti parasztok. ha ezt sem intézem el. Am, hogy A Tátra havas csúcsaival, tűié- mit csinál a csarnokvezető, arra velfi erdeivel, gyalogjáróival, ös- kevésbé kiváncsiak, vényeivel és havasi napsütésével — Hogyan bírja mindezt egyeszámos kellemes élményre nyújt dűl? —- teszem fel a kérdést, alkalmat. Különösen Jó egészség- — Tudom, azt gondolja, hogy hez segíti az embert, mert a tát- dicsekszem. Pedig ez nem szokásai levegő egyedülálló Európá- »om. Egyedül bizony nem sokat ban. Gyógyítja az asztmát, tuber- tudnék elvégezni, ha nem lenne kulózist s a fáradt idegeket. A körülöttem az erdőbarátok, spor- Magas Tátra elsősorban a spor- tolók, s egyéb funkcionáriusok tolók kedvelt helye. A slzők, nagy tömege. A problémákat mlnhegymásxók, ródllzók, bobver- dig együttesen vitatjuk meg. SaJ- senyxők, jégkorongozók, műkor- nos, oly sok van ezekből az ülócsolyázók kedvező feltételeket sekből, hogy alig Jut munkára találnak a hólepte hegyekben. ideje az embernek. Húsz kfilönfé- Sokan azonban csak kiváncsi- le bizottságnak vagyok tagja. SaJ- ságból látogatnak a Tátrába, lát- nálom magamat is, de főleg az ni a magas hegyeket, erdei fenyő- embereket, amikor, fttstfellegakket, csodás tengerszemeket. Van ben órák hosszat üres szavakat aki a mézesheteit tölti itt, má- csépelnek ahelyett, hogy gyorsan sok meg csak átfutnak a Tátra intézkednének, s szabad idejüket alján, mint a nyúl a réten, mu- a családnak, sportnak szentelnék, latnak egy Jót, s aszerint Ítélik Igyekszem hát őket tárgyilagos meg a Tátrát, hogy a Grand ságra vezetni a gyűléseken. Nem szálló bár|ában műanyagból volt- szeretem, amikor mellábeszélnek. e a hamutartó, vagy kristály- Konkrétan elemezzük, ki mit véüvegből. gezett a múltban, s meghatároz-5 ennek a tömérdek embernek *ak, mit kell tennie a Jövőben, szállást kell biztosítani, mert Beszélgetés közben Mrázik Fenem hálhatnak a zergékkel fenn renccel Csúcsokat másztunk meg a meredek lejtőkön, zegzugos ösvényeken ereszkedtünk a völgybe. Hallgattuk a csörgedező patakok zenéjét, gyönyörködtünk a vízesésekben, a sziklákon ugráló zergékben, s ó csak mesélt, regélt a természetről, az erdőről, a havasokról és az emberekről. — Amint hallom, Mrázik elvtársat ismét javasolják a városi nemzeti tanáosba képviselőnek. Kiváncsi volnék, milyen tervei vannak a hegyi szolgálat képviselőjének. — Ml más lehet, minthogy szépek legyenek a hegyek, hogy a Tátra ne maradjon el az Alpok mögött, e főleg, hogy még több ember látogathassa meg. örvendetes, hogy az utóbbi években nőtt az állami beruházás a tátrai közszolgáltatás és turlsz tikal hálózat kibővítésére. Podluky körzetében egy modern kis város épül a tnristák részére. Tatranská Strbán autócamplng s néhány B-tlpusú új szálloda épül. A legfontosabb azonban a sportpályák újjáépítése, melyekre Mrázik Ferenc Tátralomnlcon kerül sor, mivel itt lesz a sportolók központja. 19B7-ben 300 embert befogadó asztma-gyógyintózet épül a Csorba-tónál. 750 lakásegységet adnak át a helyi lakosok részére,0köz ponti kultúrházat építünk s így sorolhatnánk még tovább a számokat. De higgye el, nem Is ezek az érdekesek. Néha a teje zúg tőle az embernek, s már kívülről tudja, mint az egyszeregyet. A lényeg a fontos, s itt a lényeg a Tátra marad. Különösen, az, hogy milyen hozzá a viszonya az embereknek. 1949-ben kineveztük Nemzeti Parkká, de ha e szerint Ítélnénk meg a nemzetet, néha szégyenkeznünk iz kellene- Ugyanis a Tátra természeti szépsége világviszonylatban is figyelemre méltó, sajnos, nincs összhangban ezzel az építkezés üteme. Míg a bolgárok kiépítették a tengerpartjukat, az osztrákok az Alpokban pompás műutakat, szállókat, felvonókat építettek, sajnos, mi a tétral építkezéssel lemaradtunk mögöttük. Most az a célunk, hogy a legmodernebb technika segítségével, s nem kis pénz befektetésével újjáépítsük az egészet. S ez csak akkor valósul meg, ha a Tátra nemcsak szóban, hanem gazán szívből a nemzet parkjávt válik. S ha mái a tervekről beszélünk, a legnagyobb vágyam és tervem mégis csak az marad, hogy ne a Tátra alji kávéházakban töltsék idejüket, hanem itt fenn a csúcsok közelében, a hegyekben, ismerhessék meg a Tétra szépségét, romantikáját, varázsát. Hlgygye el, nagy szükség van erre. Hisz az emberben gyakran felgyülemlőnek az élet probléméi, szabadulni szeretne a munkahely zajától, a családi élet gondjaitól, hogy felfrissülve, új erővel folytathassa munkéját. Egyesek ezt az italban keresik, mésok a paphoz mennek lelki vigaszért. Pedig Igazi testi-lelki felfrissülést csak a természet adhat az embernek. A lombos erdő, a madárdal, a fenyőfák tömény illata. Az erdők mélyét Járva, hallgatva- az erdei patak csörgedezését, gyönyörködve a havas csúcsokban új vágyak, gondolatok, tervek születnek az emberben. Persze, ez attól Is függ, hogy az életben keressük-e a szépet, a Jót, vagy csak siránkozunk az apróságokon s ezzel tesszük magunkat tönkre. MAJOR ÁGOSTON A szerző felvételei A fogaskerekű állomásén
