A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-07 / 23. szám

A vádlottak padján egykor Választások és most A nemzetgyűlési, nemzeti bizottsági és a Szlo­vák Nemzett Tanácsba valA választások, vala­mint a bírák választása 1864. június 14 én zajlik le. A választások alkalmából a képviseleti tes­tületek, (óképp a nemzeti bizottságok egyúttal számot adnak választóiknak az 196U óta végzett munkáinkról, és így a választások egyúttal számadást Is jelentenek. A választási előkészületek három szakaszra oszlanak. Az első szakaszban a jelöltek kivá­lasztása és Javaslása történik. A második sza­kasz folyamán (május 14-lg) pedig nyilvános összejöveteleken és gyűléseken megállapodnak a jelöltekben és nyilvántartásba veszik. Végül a harmadik szakaszban a Nemzeti Front jelölt­jei nyilvántartásba vételük után bemutatkoz­nak (június 12-ig) a választóknak. A választások további demokratizálását je­lenti a választási törvénynek az az új rendel­kezése, . mely szerint több Jelölt javasolható. Persze több jelölt javaslása nem |elentl, hogy minden jelölt más választási programmal lép (el, mivel minden felölt ugyanazon programot, a Nemzeti Front programját vallja magáénak. Jelöltnek javasolhatók olyan tapasztalt és oda­adó polgárok, akiket a nyilvánosság hnegbecsül a társadalom javára végzett munkájukért. El­sősorban azok jönnek számba, akik már bevál­tak képviselő tisztségükben, vagy tapaszta­latokra tettek szert a nemzeti bizottságok albizottságaiban, avagy a közélet más terén, Emellett javasolni kell új jelölteket Is, (őképp Uatalokat és asszonyokat. A nemzeti bizottsá­gok képviselőinek körülbelül 3S százalékát ki­cserélik. A képviseleti szervek jövőbeli munkájának szempontjából Igen fontos a jelöltek szaktudá­sa, hogy szakértelemmel tudják végezni a rá­juk bízott munkát. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nemzotl bizottságok az állami költségvetés 130 milliárd koronányl összegé­ből 31 milliárd koronával rendelkeznek. Ennek a * nagy összegnek helyes (elhasználása igényes feladat, és megfelelő szakértelem nélkül nem teljesíthető. Ezért a képviseleti testületek szo­ciális összetételének követelménye sem hagy­hatja figyelmen kívül a szakértelem követelé­sét. Az eddigi választási renddel szemben legfon­tosabb változás a jelöltek kiválasztása, és ez a választási előkészületek súlypont a. A múlt­beli választásoktól eltérően, amikor az egyes választókörzetek számára csak egy jelöltet ja­vasoltak, most több jelöltet javasolnak, és a választók nyilvános gyűléseken döntenek a ja­vaslatokról. Az új rendelkezés szerint nem sza­bad, hogy egyesek vagy funkcionáriusok kis köre készítse elő a javaslatot, hanem a dolgo­zók szélesebb kollektívájának, párttaggyülések, szakszervezetek, vagy EFSZ-ek gyűléseinek fel­adata ez. A választási előkészületek folyamán egyes helyeken a jelöltek javaslásánál elégtelen volt a nők és az Ifjúság részvétele. A választások előkészítésének kezdetén pedig nem éltek eléggé azzal a jogukkal, hogy a választókörzetekben több jelölt közül válogassanak. E határozat ér­telmét nem értették meg egyesek, és helyte­lenül felesleges formalizmusnak tekintették. A választási előkészületek második szaka­szában a választók nyilvános összejöveteleken ás gyűléseken döntenek arról, hogy melyik jelölt kerül választás alá június 14-én. A gyű­léseken megjelenő választók megbírálják az egyes jelölteket. Ha a Nemzett Front választást bizottságától javasolt jelöltekkel nem értettek egyet, másik vagy harmadik jelöltet választ­hatnak. Egyes esetekben teljesen új jelölteket Is javasoltak. A választók nyilvános gyűléseken nemcsak a jelöltek személyében állapodtak meg, hanem ugyanakkor megvilágítják a párt­politika, a népgazdaság, a nemzetközi politika időszerű kérdéseit és a képviseleti testületek munkájának kérdéseit. A dolgozók a nyilvános gyűléseken felajánlásokat Is tesznek a Szlovák Nemzeti Felkelés és a köztársaság szovjet had­sereg általi felszabadítása 20. évfordulójának tiszteletére. Nemcsak ipari üzemek, egységes földművesszövetkezotek és állami gazdaságok tettek kollektív felajánlásokat, hanem közsé­gek Is. Dr. BALOGH-DENES ÁRPÁD Jóképű, szőke, erős, egészséges fiatalem­ber. A bírósági Iratokból még a következő adatokat tudom meg: huszonhárom éves, nőtlen, nemzetisége magyar. Félévi szabad­ságvesztésre Ítélték. Az ok, amiért bíróság elé került: Ittas ál­lapotban elkövetett súlyos testi sértés. „Az adott esetben Diószeg községben nyil­vános tárgyalást Javaslok, amely okulásul szolgálna a többi rendzavarónak, mert Dió­szegen elég gyakran fordul elő hasonló eset“ — szól Stark bíró Indítványa. Igen, a galántal járásban a bűncselekményeknek csaknem ötven százalékát ittas állapotban követik el. Szomorú és elgondolkoztató tény ez, nem Is lenne érdemes kiragadnunk éppen K. Károly ügyét, ha az ő esete nem példázná olyan világosan: nincs alkalmasabb szer az alkoholnál a fiatal, szépen Induló, remény­­teljes életek tönkretevésére. Eszméletlen ember a kapu alatt Dlószeg hírhedt két kocsmája a Béka és a Sport azon az estén Is megtelt íszogatók­­kal. Voltak, akik csak egy fél decit hajtot­tak fel s így „felfegyverkezve“ a téli este hidege ellen, folytatták útjukat. Voltak, akik üldögéltek, kvaterkáztak, és akadtak, akik söröztek, a sört egy-egy féldeci rummal fel­erősítve. K. Károly Is Ide tért be pajtásával. Felhajtottak egy-egy pohárka erőset, egy­­egy krlgll sört, aztán Károly menyasszonyá­hoz Indultak, hogy megjavítsák a rádiót. Hiányzott valami szerszám vagy alkatrész, dolgavégezetlenül mentek el, de legalább elkísérték a kislányt, akinek esti műszakja volt a cukorgyárban. Visszafelé megint megálltak egy kis tallózásra, a változatos­ság kedvéért a másik kocsmában. A szesz hatására a fiatalemberek önérzete dagadozni kezdett, már nemcsak kedvüket feszítette, hanem mindenáron tettekben ke­resett utat. Kinn a sötét utcán, mikor lép­teiket megint csak a másik ivó felé igazítot­ták, úgy látták, valaki követi őket. Felis­merni vélték azt a férfit, aki úgy tűnt, hogy odabent Is becsmérlő pillantásokat küldött feléjük. Pillantások? Mintha néhány sértő szót Is odavetett volna. Mit is?... K. Ká­roly nem tudja, nem emlékszik vissza, de csak valami becsületbevágó lehetett. Ezt pedig aztán nem hagyja magén száradni! Zuhogtak az ökölcsapások, a megtáma­dott már a földön hevert s bár elvesztette eszméletét, meg-megvonaglott még, a tes­tét, fejőt ért ütések, rúgások a labt. A munkájából hazatérő egyik pincér ta­lált rá égy kapualjban. Akkor már eszmé­­lőbeh volt. A záróra után hazafelé tartó K. Károly pajtásával épp a tett színhelyének közelébe ért, s a pincér őket kérte meg, támogassák a szerencsétlen, vérző embert az orvoshoz, akinek valaki ilyen alaposan ellátta a baját. A két fiatalember készségesnek bizonyult, Az áldozat nem ismerte meg támadóját. A kórházban, ahol először próbálkoztak, a nővér nem vette fel a sebesültet, így hát hazatámogatták s átadták a vérző, dagadt, véialáfutásoktól felismerhertetlenné vált embert holtrarémült feleségének. KI is hát a tettes? K. Károly a nyolc általános elvégzése után a diószegi szövetkezetben dolgozott. Az ügyes, minden Iránt érdeklődő fiút trak­torvezetői tanfolyamra Jelölték, azt elvégez­ve a szövetkezet egyik traktorosa lett. Nem­rég töltötte le a kötelező katonai szolgála­tot s az iratokból kitűnik, hogy ezalatt az Idő alatt Olomoucban már volt egyszer bűn-, tetve, ugyancsak az alkohol hatása alatt elkövetett rendzavarásért. Itthon, munkájá­hoz visszatérve rövidesen megint kellemet­lensége támadt. Tavaly augusztusban a cirkáló közbizton­sági szervek szúrópróbát alkalmaztak a tarktorét vezető K. Károlynál, amelynek eredményeképpen az orvos 2,2 ezrelék al­koholtartalmat állapított meg. Egy évre megvonták traktorvezetési engedélyét s visszahelyezték gyalogmunkásnak. Akkor erősen fogadkozott, hogy többé nem csupán munka közben, ha traktoron ül, nem él sze­szes Itallal, de egyáltalán lemond az alkohol élvezetéről. A szép ígéretet nem tartotta meg, ezért került megint a bíróság elé. Mit mond az áldozat? Cs. Károlyt, az áldozatot éppen festegetés közben lepem meg otthonában. A Járás nép­művészet között tartják számon, szenvedél­lyel amatőrködlk, templomi restaurálások­nál Is Igénybe veszik szolgálatait. Arcán a sebek behegedtek, az összetört szemüveg helyett Is ttját kapott már, csak a kivert négy fog emlékezteti arra az éjjelre és a még Idegeiben bujkáló rettenet. — Még ma sem értem — ingatja fejét —, ml bajuk lehetett velem. Idegenek voltunk egymásnak, szót sem váltottunk. Csöndes ember vagyok, rokkant, nincsenek ellensé­geim. A tüdőmet is sokáig kezelték, és úgy ahogy lehetett, rendbe Is hoztak. De az én állapotomban az eszméletlenség, amelyben ott hevertem a földön azon a decemberi es­tén, bizony végzetes is lehetett volna. Bár­mily nem szívesen, de már arra is gondol­tam, hátha pénzt kerestek a fiúk, mert egyébként semmi indítóokuk sem volt a brutalitásra. — Nem gondolja — ké’dem —, hogy az alkoholtól felkorbácsolt fantázia, a megza­vart érzékek megbízhatatlansága önmagá­ban is képes indítóokot kovácsolni? — Lehet, mert a kocsmában Is furcsán méregettek. (A vádlott őróla állította ugyanezt.) Cigarettát akartam venni, azért tértem be oda, akkor este. Aztán ismerősre leltem, megittam vele egy korsó sört. (A tü­dőkórházban, ahol hosszabb ideig kezelték, valaki megjegyezte: egy krlgll sör már meg­árt neki.) Mégha akartain volna, sem igen

Next

/
Oldalképek
Tartalom