A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-06-07 / 23. szám
tia jC á C fo iA iff/b m Cxtmlálet tx ovudában At ErSZ étterme Az Uoklttolgilá bolt — A szövetkezet elnökét keressük — mondom. A főkönyvelönő hitetlenkedve néz ránk. — Itt, az Irodában? — Miért, talán kitiltották őt Innen? Elnéző mosollyal: — Ma még nem volt bent. De lehet, hogy be sem jön. A határt járja. — No és a többiek: az agronémus, zootechnlkus vagy a gépesítő? Mind a hárman egyszerre térjék szét a karjukat. Elmondjuk, ml Járatban vagyunk, a szövetkezetről szeretnénk megtudni egyet s mást. A könyvelés mesterasszonya most már komolyan vélaszolgat, egy-egy kérdésünkre valóságos kis előadást rögtönöz. — A szövetkezet történetéről csak röviden: a rovenskoi 1952-ben alakult tizennyolc taggal, ötvennyolcban már összközségl, s hatvanegyben egyesült a postfelmuvekl szövetkezettel. Jelenleg kilencven tagja van, s hétszáznegyvenegy hektárnyi földterületen gazdálkodik. Földjei aránylag jók, ha nem Is vetekedhetnek a csallóközi termőfölddel; legjobban a cukorrépát ős a burgonyát kedvelik. A szövetkezet szinte a megalakulása óta a sertés- és szarmasmarha-tenyősztésre specializálta magát. Különösen a sertéstenyésztés szakaszán értek el kiváló eredményeket. Első osztályú fehér nemesített sertést tenyésztenek. Hatvanhat anyakocájuk van, s pillanatnyilag százötven malacot hizlalnak. A többit eladják a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Mert mindenütt kelendő a kiváló tenyészértékfl sertés. A második beszélgetés FrántlSek Záőek zooteohnlkus a legjobbkor érkezik, s bár nagyon siet, néhány percre sikerül ót Is bevonnunk a beszélgetésbe. Tőle tudom meg, hogy a szövetkezet hatszázötven szarvasmarhát tenyészt s miként a sertéseknél, Itt Is a tenyészértftk növelésére törekednek. Kétszázkilencvenhat másodosztályú fejőstehenünk van 5,2 liter tehenenként a napi fejési átlag. Ez a jelenlegi helyzet, természetesen a tejhozam emelkedni fog, mihelyt a teheneket legeltethetik. Ez az eredmény a éumperkí járás többi szövetkezetéhez viszonyítva Így Is slég szép. A további fejlődést elsősorban az állatgondozók anyagi érdekeltségének a növelésével akarják elérni. A pénzalap tizenhat százalékát prémium formájában osztják ki a tervet túlteljesítő dolgozók között. Csak néhány példát: A fejők, minden liter terven felül kifejt tejért huszonöt fillért, a sertésgondozők minden kilő terven felült súlygyarapodásért egy korona ötven fillér prémiumot kapnak. Egyébként Zéóek zootechnlkus azt Is elmondja, hogy a rovenskél szövetkezet a Sumperkl járásban elsőként vezette be a két műszakot, mégpedig a termelés minden szakaszán, s hogy 1982-ben a huszonegy tagból állé komplex gépesített brigád megkapta a XII. kongresszus brigádja megtisztelő címet. Itthon a titkár Krmela Richárd hatalmas szél ember. Az Imént bizonyította be nem mindennapi erejét, amikor a szövetkezet teherautójáról lerakták a kerítésoszlopokat. A betonoszlopok egyik végét két ember, a másikat ő tartotta egyedül. Az oszlopokkal a szövetkezet gazdasági épületeit fogják körülkeríteni. — Tudja, munkaerő dolgában elég gyatrán áll a szövetkezetünk — mondotta a HNB irodája felé menet — a fiatalok egyszerűen fakápnél hagynak bennünket. A dolgozók átlagos életkora hatvanhérom év. Közülük a fiatalabbak a gépesített brigádban dolgoznak, az effajta alkami munkára egyszerűen nincs emberünk. El kell nekik néha egy kis se gítség. — Azt hiszem — folytatta —, ahhoz képest, ahogy el vagyunk látva munkaerővel, egyenesen csodálnlvalóak az eredményeink. Legalábbis tavaly még nagyon szépek voltak. — Az Idei tél azonban elbánt velünk: negyven hektáron ki kellett szántanunk a lucernát. Nem volt hő. Hallott még Ilyet a világ? Egész télen nem volt egy csepp havunk ... I Ze. NAGY LAJOS Frédi Sándor fölvételei Keggeu eitm Álmos szemű gyerekek sietnek az üzletbe, s hangos „dobré jltro“-t (jó reggelt) köszönnek. A íalu közepén vadonatújnak látszó önkiszolgáló bolt, előtte a szűkebb pátriánkban megszokott „hangulatos“ reggeli kép: tejért sorban álló háziasszonyok, gyerekek. S talán csak ez a szépfányfl tavaszi reggel teszi, de ezek az asszonyok fegyelmezetten, tolakodás, veszekedés nélkül várják az üzletnyitást, s a tejosztás Is zűrzavar nélkül, s ami a fő, gyorsan zajlik le. Rovensko a íalu neve, s mindössze száznyolcvan házzal dicsekedhet. Kis íalu ez tehát végeredményben, az országút képezi egyetlen utcáját, s még se valami egyenes. A házak nem le mindig követik az országút szeszélyes fordulatait; van le, s amott alkotnak házsort, az úttól mintegy húsz méterre csörgedező, szükmedrü patak túlsó partján. Ezek a hátak nem valami szépek: egyszerűek, dísztelenek, szinte férfiasak. Szürkék és szilárdak. Egyre kíváncsibb vagyok a lakóikra. Az első beszélgetés A szövetkezel gazdasági épületei és rodál kétszáz méternyire vannak a falutól. Csupa öreg épület, új Istállót, gépszínt, magtárt vagy műhelyt keresve sem alá) az ember. Az „öreg“ szóval viszont lem düledező, roskatag épületeket akadunk jelezni, ilyesmiről szó sincs, jól karjantartott ház ez valamennyi. Az Irodában három könyvelőt találunk. '•Und a hárman a „gyöngébb nemhez“ taráznak, ennek ellenére katonás alapos .ággal Igazoltatnak bennünket. Férfiak■rfllf a nvnmíít Qftm látni cuaihnl
