A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-31 / 22. szám
Kassán képviselői minőségben a nemzetgyűlésbe jelölik Lopták Annát, a Skultáti utcai kilencéves alapfoké Iskola Igazgatóhelyettesét. Lupták elvtársnő est a posztot már es eléső négy évben Is kitőnőén töltötte be. Hét gyermeke ven, de sem as a körülmény, se iskolai kötelességei nem gátolják, hogy képviselői munkájának legmeassebbmsnően eleget tegyen, s hogy mint a csehszlovák békevédék választmányának tagja Is megállja helyét. K. Bachen felvétele Melyiket válasszam A moiorista A, PavlaBka tel »ételei Reggel hat óra van, gépkocsinkkal a főrévt útra térünk, mikor a járda szélén fiatal nő lendíti kezét a magasba, — Megálljunk? — kérdi a gépkocstvezetö. Rajta kívül ketten ülünk a kocsiban. Szinte egyszerre mondunk igent. A sofőr lassít, a fiatal lány kedves mosollyal kéredzkedik a kocsiba. — Nem Dunaszerdahely felé mennek? — De igen — nyitjuk a kocsi ajtaját, a lány köszönetét mond és máris folytattuk utunkat. Nehezen indul a beszélgetés, már jó öt perce robogunk a betonon, amikor a csendet a gépkocsivezető szakítja meg. — Olyan bátortalanul mutogatott az elébb, lerítt magáról, hogy ritkán utazik autóstoppal, — Dehogyis — kacag most már a lány, aztán csak úgy peregnek szájából a szavak. — Már lassan egy esztendeje minden áldott reggel vasárnap kivételével így utazok Dunaszerdahelyre és tanítás után meg vissza Bratlslavába. — Tisztelegjetek vendégünk előtt, mert alighanem 0 az autóstopposok világbajnoka — nevetett a gépkocsivezető. — Hisz csak naponta több mint száz kilométert tesz meg autóstoppal. Háromszoros hurrát ktáltgttunk és én megkezdtem az interjút. — Bgy esztendeje kerültem Dunaszerdahelyre a szlovák alapfokú Iskolába mint tanító. Lakni viszont Bratislaoában lakom. Dunaszerdahelyen, bár kértem lakást, nem kaptam. Így hát kénytelen kelletlen Szlovákia fővárosából Csallóköz fővárosába kell utaznom nap mint nap, este meg víszsza. Egy alkalommal lekéstem a vonatot és így autóstoppal próbálkoztam. Bevált. Pontosan érkeztem az Iskolába, délután meg gondoltam egy nagyot és újból szeAz autóstop rencsét próbáltam. Azóta mindig beválik. Egyetlenegyszer sem fordult elő, hogy ne állt volna meg valamelyik kocsi, amikor feltartottam a kezem. — Kedves tanító kisasszony, ezek szerint nagy tapasztalatokkal rendelkezik. Bizonyára komoly megfigyelései is vannak. Érdekelne, vajon az év melyik szakában áll meg leghamarább az autót. — Télen. Talán azért is, mert ilyenkor a gépkocsivezetők lelkltsmerete hamarább megszólal, az országút szélén álló vándort azonnal megsajnálják. De miért kérdezősködünk. — Riporter vagyok, tetszik a téma, meg akarom írni, nevét elárulná? — Szívesen. Es most már kétszeresen örülök találkozásunknak. Először mert ma is pontosan jövök az iskolába, másadszorban pedig, mert önön keresztül üzenhetek annak a kedves gépkocsivezetőnek, aki tegnap hozott Bratlslavába. Nevét nem tudom, 0 se az enyémet. A kocsi számát se tudom, 0 se tudja a címemet. Egy szép fekete 603-as volt s bent feleltettem az iskola röplabdáját. Egész éjjel nem tudtam aludni, annyira izgatott a dolog és biztosan őt ts bántja, htsz nem tudja hová küldje a labdát. Mikor a 603-asból átléptem a troliba, a kocsi mellettünk ment el és hátsó ablakánál ott ugrált a bent felejtett röplabda. Kérem írja meg nevemet és címemet ts, jó? — Nem tehetem, hisz nem árulta még el. — Katarina Nováková, Dunaszerdáhely, Május 1 tér, tskola. Ugye, megírja, nem feledkezik meg kérésemről. — Nem ... Látja kedves atuóstoppos világbajnok, nem feledkeztem meg. Nagy Janő világbajnoka Semmelweis Ignác, az anyák megmentéje Semmelweis! az anyák megmentőjének nevezik. De az anyák életét elsősorban az anyára szaraié tehetetlen ójszülöttek számára mentette meg. Ezért emlékszünk meg róla Joggal a gyermeknapon. Semmelweis Ignác Fülöpöt, aki 1816-ban Budán született, a nemzetközi orvostörténelem a világ tíz leghíresebb orvosa közt tartje nyilván, ez 1847. évből származó zsenárllls felfedezéséért, mikor felismerte a gyermekágyi-láz okát és kezelési módját, megszabadítván e szülő nőket, hogy e szörnyű betegség áldozatául essenek. A gyermekágyi lázat Ismerték már ez ókorban Is, de abban az Időben ritkán fordult elő. Okául a szüléssel járó Izgalmakat, kedélymegrázkédtatásokat tekintették, melynél a test valamennyi részében gennyvéröség fejlődik ki. A bécsi klinikán, ahol Semmelweis tanársegédként működött, az I. osztályon orvostanhallgatókat, a ír osztályon bábanövendékeket képeztek kl. Semmelwelsnek feltűnt, hogy az első osztályon háromszor, néha ötször magasabb volt a halálozási arány, mint a második osztályon. E tény nem hagyta nyugodni és míg nappal a szülő nőket vizsgálta, éjjel az elhalálozott aszszonyokat boncolta fel. Ekkoriban történt, hogy Koletschka tanár, kinek ujját véletlenül egy növendéke megszúrta meghalt, és a boncolásnál ugyanazt a kórképet találták, mint a gyermekágyban elhunytaknál. Hosszú töprengés után jött rá, hogy a boncolást végző orvostanhallgatók kezeivel történik a hullaméreg átvitele, az „érintéses fertőzés“. Ezért elrendelte, hogy szülő nőt csak az vizsgálhasson, aki alaposan megmosta kezét klóros vízben. Az eredmény azonnal mutatkozott, az elhalálozás száma rohamosan csökkent. A szülészek többsége ellenségesen fogadta a nagy horderejű felfedezést. A Berlinben működő hires Virchow professor, akit az orvostudomány pápájának neveztek, a legdurvább kirohanásokat Intézte Semmelweis ellen, mert felfedezése ellentétben állt az ő sejtkórtanl felfogásával és a baktériumok létezését még Pasteur és Koch felfedezése után Is tagadta. Semmelweis helyzete annyira megingott Bécsben, hogy átment Pestre, ahol 1851-ben kinevezték a Rókus kórház Szülészeti főorvosává. Intézkedéseivel a halálozás arányszámát ott is leszorította egy százalék, majd később egynegyed százalék alá. 1855-ben kinevezték a pesti egyetem szülészeti tanszékére. Két évvel később a zürichi egyetem meghívását utasította vissza. Nyílt levélben fordult a világ szülészeihez és értetlenségükért a gyilkosság vádját emelte ellenük. A sors tragédiája, hogy 1885-ben Bécsben ujja megsérülése után általános vérmérgezést kapott s abban a betegségben halt meg, amelynek legyőzésére áldozta életét. Dr. Makai Ferenc
