A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-31 / 22. szám

Jaroslava Blazková-önmagáról magyar olvasóközönségnek ts rövidesen alkalma nyílik megismerkedni Jaroslava Blazková írásaival, akit mint a fiatal szlo­vák írónemzedék egyik legsajáto­sabb tehetségét tartanak számon. Addig is, míg a könyv megjelenik, maga az író mutatkozik be az olva­sóknak. Amint az már lenni szokott, én is meg­születtem. Családunk csupa rendes, ko­moly emberből áll. Apám a zenét szereti, anyám a virágokat és a fegyelmet. Sen­ki sem szenvedett irodalmi terhetltségben, de minden családban akad egy fekete bá­rány, ezt a biológusok is megerősítik. Re­mélem, gyermekeim ismét normális embe­rek lesznek. Megengedem, a szerzői önéletrajznak le­het egy érdekessége, mégpedig, hogy az olvasó, megismerve az író emlékeinek terü­letét, körülbelül tudja, hogy mit várhat tőle az irodalom terén. Igaz, az emlékezés a művészet alapanyaga, de a művészet még­sem múlik az adatokon. Ha például azt mondom, hogy 1933. november 15-én szü­lettem Veiké Mezifíőíben, ez valóság, de mögötte senki sem látja erélyes nagyanyá­mat, aki gyermekek százait segítette világra hozni azon a bűbájos, elszórt szik­lákkal, nyírfaligetekkel gazdag morva tá­jon. Senki sem látja a templomtorony ár­nyékában lapuló apró udvart, amelybe be­lehullott a toronyóra konduló ütése, sem azt a rémítő állatot, amelyet libának hív­tak s amit a nagyanyám egy fakalitkában nevelt s ami az én legkorábbi emlékeimben mint lidérces álom szerepelt. Apám valódi férfiérdeklődéssel vetette rá magát az akkor még gyermekcipőben járó rádiótechnikára, párnám a drótok, csa. varok és más technikai eszközök szoros szomszédságéban feküdt, ami engem a leg­kevésbé sem zavart. Apám végtelen tuti­mé és igyekezete ellenére technikai ér­deklődésem a mákdarálónál végződik. Tizenöt éves koromig tizenkétszer köl­tözködtünk, lehetőleg mindig a republika egyik végéből a másikba. Éltünk a fővá­rosban, kis városkákban és falvakban. Éltünk a protektorátusban és az ún. Szlo­vák Államban is. Megéltük a Gestapo láto­gatását, bombázásokat, titkos, kegyetle­nül büntetett liszt-szerző utakat, a front háromszori átvonulását. 1945 májusában biciklin jártam a tíz kilométernyíre fekvő gimnázium első osztályába, a szertefekvő szétlőtt német tankok, robbanástól fel­forgatott vasúti kocsik és a valahonnét Kubányból jött fiatal katonák egészen friss sírhatjai között. A pincében laktunk, a ház romokban hevert, húgom akkor volt más­fél éves. Tizenhat éves koromban a vándorlások abbamaradtak. Ettől az időtől kezdve Bra­­tislavában élek. A tanári elnézés érdeme, hogy elvégeztem a gimnáziumot, aztán beiratkoztam a filozófiára. Meggondolat­lanságtól és az önállóság utáni túlzott vágytól vezetve a rádióban kezdtem dol­gozni, mint szerkesztő. Ez volt az első ko­molyabb íllúzióromboló korszak, az első lépések, melyeknél az ember elveszti gyer­meki látásmódját s azt az állapotot is, amit szabadságnak neveznek. A Hegel és Rus­­seau kivonatokat felcseréltem a rádió egyik dramaturgjával, a szabadságot pedis egy jelentéktelen kis aranykarikával. Ma anyámmal szembeni dacosságomat és mél­tatlanságomat kérlelhetetlen igazságosság­gal nekem fizeti vissza két fiam. Újságok­nál is dolgoztam, kertészetben is, jelenleg csupán irodalommal foglalkozom, össze­firkált, áthuzigált papírhegyekből megszü­letett a Nylon hold c. novelláskötetem, há­rom gyermekkönyvem és elbeszélésgyűj­teményem. A bárányka és a grandok. Na­gyon szeretem a fiatalságot és a gyereke­ket, mert teli vannak állandóan megújuló reményekkel. Szeretem a régi zenét és a dzsesszt, Homéroszt, a középkori legen­dákat, Thomas Wolfot, a meséket, érdekei a képzőművészet, a növények, a szocio­lógia és minden, aminek köze van az em­beri élethez ezen a földön. Világkörüli utazásokról álmodom és egy könyvről, amelyben mind benne lenne az a jó és szép, meleg és sugárzó, keserű, szomorú és kínzó is, ami az embernek emberhez való viszonyát jellemzi és amit előbb vagy utóbb meg szeretnék írni. 'SSf/SS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSJSSSSSSSSSSSSSS/S////S//SSSSSSSSSS/SSSSSSSS////S/SSSS/SSSSSSS/SSS/SSSSSSSS/fSSSf/SSSSSS///SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSS/S/S/SSSS* KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Tóth Árpád írja egyik költeményében, 1917- ben korának irodalmi viszonyai­ról (folytatás viszintes 39, füg­gőleges 13, 28 és 53). 16. Véredé­nyeikbe. 17. Magyar Távirati Iroda. 18. Ölte régiesen. 19. Fo­lyó spanyolul. 20. Életlen. 21. Latin eredetű szóösszetételek­ben: új. 23. Felkel. 25. Had. 27. Anna francia megfelelője. 28. Mohamedán pap.'30. Nem nyer. 32. Ti. 33. A Földközi-tenger beltengere. 35. Dávid Teréz drá­mája. 37. Hintesz betűi. 39. A vízszintes 1 folytatása. 42. Február cseh neve. 43. RZE. 44. Női név. 45. Kapar. 47. Gabona­­növény. 49. Amikor. 51. Háború csehül. 52. Üzleti vállalkozást finanszíroz. 53. Miklós László. 54. Házas. 55. Kémiai elem. 56. Neves magyar prózaírő (Fe­renc). 58. ANT. 59. Egyiptomi napisten. 61. Érzeteket közvetít az agyba. 63. Város a Bácská­ban (névelővel). 65. Római négy. 86. Kaputaláiat a labdarú­gásban. 67. A szerelem istene a rómaiaknál. 68. A negyedik di­menzió. 69. Nagynéni közismert idegen eredetű szóval (névelő­vel). 71. Beszédhibás. 73. Visz­­sza: réz-rozsda. 75. Azonos be­tűk. 76. Táncmulatságon (néve­lővel). 78. Kalap része. 79. Ta­pasz mássalhangzói. 81. PKÜ. 83. Keskeny nyílást. 84. Kínzó­eszközt. 87. Ez nem valódi. 89. Rezső László. 90. MR. 91. Nem a diós. 93. OVS. 95. Ropogós pék­sütemény. 97. EEI, 99. Idegen női név. 100. Rovarok apró to­jása (névelővel). 102. Minőségi ellenőr. 103. Női név. 107. Mi­nor része. 108. Török főtiszt. 110. Gyenge minőségű (ékezet­hiba). 111. Mutatónévmás. 113. Nem egészen hisz! 115. HIK. 117. Dénes László. 118. Érzéke­lik. 120. Jószívű. 121. Férfinév. 123. Faspulni. 125: Vissza: nem szórakoztat. 127. Taszít. FÜGGŐLEGES: 1. Befed. 2. Férfinév. 3. Nem vagyok rá kí­váncsi. 4. Apró léptekkel hala­dó. 5. IKA. 6. Hiányos láb. 7. Indián eredetű csónak. 8. A ki­kötői töltések, (névelővel). 9. Ital fele. 10. Lapos. 11. Gabo­nanövény. 12. Gyilkol. 13. A víz­szintes 39. folytatása. 14. ŰRR. 15. Tizen betűi. 22. Elveszti az egyensúlyát. 24. Hosszabb idő­szak. 26. Olasz ’ férfinév. 28. A függőleges 13. folytatása. 29. Török államtanács a múltban (névelővel). 31. Döf. 34. Vala­miből keletkező, származó. 36. Szalad, menekül. 38. Hivatali helyiség. 40. Veszélyes ugrás. 41. Japán pénz. 46. Folyó Svájc­ban. 48. Az égbolt legmagasabb pontja. 50. Folyó Ausztriában. 51. Vászon-göngyöleg. 52. Friss, pihent. 53. A függőleges 28 folytatása. 55. Kerület rövidíté­se. 57. Pálinka. 60. Kibogozás. 62. Angol kutya. 63. Vissza: női név. 64. Azonos betűk. 67. Álla­mi jövedelem. 68. Ipari tanuló. 70. Égitest. 72. Hiányos balta. 73. Nagy cseh festőművész a múlt században. 74. Nem a bu­dai. 77. Bérbe vesz. 78. Női be­cenév (névelővel). 80. Romlott tojás. 82. Tbébai király az Anti­­goné-mondában. 85. Kecske be­tűi. 86. Vissza: égitestet. 88. Hiá­nyos elem. 92. Személyes név­más. W. Kémikus. 96. Tiszta né­metül. ^!8. Igazán betűi. 100. Nó­tád (névelővel). 101. Mutató névmás. 104. András Gábor. 105. Nem közép. 106. Pontosan ez! 109. Tengerészköszöntés. 112. EKA. 114. Nyakravaló. 116. N- nel a végén: közel-keleti or­szág. 119. Rőt). 120. Cseh he­lyeslés. 122. Dávid Péter. 123. Pázsit. 124. Öröm része. 126, Azonos betűk. \ 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom