A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-31 / 22. szám
A lévai járási bíróság első emeletén kopogtatunk. Szőke, magas fiatalember nyit ajtót. A szobában a gépírónő éppen új papírt tesz a gépbe. Munkája közben zavartuk meg a bírót. — Egy sürgős ügy anyagát diktálom. Egy óra múlva rendelkezésükre állok — mondja. Megbeszéljük a találkozót. Nem telik el az óra, bírót pontossággal megjelenik. — Ha megengedi, most én teszek fel kérdéseket — s kiterítem magam elé a jegyzetfüzetem. — Csak nem vallatni akar? — mosolyodík el a fiatal bíró. — Neve? — Szabó Gyula. Hány éves? — Harmincnégy. — Foglalkozása? — Bíró. — Családi állapota? — Nős. — Gyermekkorában mi szeretett volna lenni? — Erdész. A családban mindig volt egy erdész. A hagyományt csak én szakítottam meg. — Ml a kedvenc szórakozása? — A vadászat. Így a természettel is tartom a kapcsolatot. — Hány éve bíró? — Nyolc. — Ml volt az első esete? — Kellemetlen ügy. Forgalmi baleset. A vádlott a bátyám iskolatársa volt. Ettől függetlenül igazságosan elítéltem. — A legnehezebb esete? — A szocialista vagyon szétlopása egy malomban, meg egy állomási vendéglőben. Ennyit „vallott“ tömören önmagáról. De Szabó Gyula nemcsak bíró, hanem aktív társadalmi munkát végző ember is, akit az egész járásban becsülnek. A Csemadok Járási vezetőségének elnöke. Most jelölték a JNB képviselőjének és a lévai 1. körzet bírójának. — Az emberek nem papírfigurák. Ismerni kell problémáikat, gondjaikat. Nekem a társadalmi munka nem teher, ez úton kerülök közelebb az emberekhez. A megismerés tapasztalataimat gazdagítja. S ahhoz, hogy igazságosan ítéljem meg a valóságot, erre feltétlenül szükségem van — mondja búcsúzóul. (ozsvald) SHAKESPEARE ES VERDI A fiatal Verdi után az agg maestro nyúl újra Shakespeare-tőmához. Ebből a találkozásból születik meg a Verdl-életmü legfényesebb drágaköve, az Otelló és a Falstaff. Hosszú hallgatás után 74 éves korában, a milánói Scala újra Verdi bemutatóra készül. 1887. február 5-én este hangzik föl először az Otelló — a hiszékenység, emberi gonoszság és a tiszta szerelem döbbenetes drámája. Ezen az estén az újjászületett Verdl-stllus — a zenekar és az énekszólamok teljes kiegyensúlyozottsága — aratja diadalát. A zeneirodalom példátlan tüneménye azonban a Falstaff. Verdi, aki — egy kezdeti balsikerü kivételtől eltekintve — egész életén át csupa vérgőzös súlyos tragikus drámát alkotott, utolsó müvében a póruljárt hájas lovag fanyarul derűs .történetével búcsúzik az emberiségtől. A Falstaff zenéjében teljesen szakit a zárt számokkal s csodálatos hajlékonysággal és könnyedséggel hömpölyög az együt-A tovatűnt Idők legnagyobb színpadi költője, az angliai Avon folyócska partján, Stratfordban — négy évszázaddal ezelőtt — látta meg a napvilágot. Az olasz operaszínpad legnagyobb költőjének, Giuseppe Verdinek szegényes bölcsőjét pedig, majd kétszázötven évvel később és több száz kilométerrel délebbre, az azúrkék olasz égbolt alatt ringatták, ott ahol maga az opera Is született. Shakespeare a kiegyensúlyozott erzsébet-kori angol reneszánsz Idején éli változatos, de aránylag rövid életét. Verdi majd kilenc évtizedre terjedő életének nagy része az egységes olasz állam megteremtésének idejére esik. A szabadság-William Sbakespeare szeretet és a mély humanizmus a vörösfonál, mely egész életművén végig vonul. Míg Shakespeare az angol drámát emeli a legmagasabb szintre, addig Verdi az ősi olasz dallamvilágból teremti meg emberábrázoló dallamait. A térben és Időben oly távol eső két lángész alkotásaiban nagyon Is közel, került egymáshoz. A Shakespeare-! életműig jellemző vonások — a különböző embertípusok, érzelmek, szenvedélyek, Indulatok és gondolatok döbbenetes ábrázolása — a közös nevező. Nem csoda hát, ha Verdi támakeresésel folytán Shakespeare-hez fordul. Az első találkozás még Ifjúkorára esik, mikor a firenzei opera számára komponálandó művéhez a választás a kírálygyllkos Macbethre esik. Az opera a bemutatón nem arat különösebb sikert, de a párizsi bemutatóra készült átdolgozás után, már remekművé alakul, s Verdi egész életén ét „szive legkedvesebb gyermekének“ nevezi. teseknek ez a színes, szellemes forgatagé, mely végezetül a hatalmas fugával ér véget. A Shakespeare—-Verdi kapcsolatoknak van azonban még egy állomása. Az Aida és az Otelló közötti tizenötéves hallgatás Verdi életének egyik leggyötrelmesebb periódusa, melyben Wagner szellemével vívja meg harcát. Ekkor az apa tragédiájához, a Lear királyhoz menekül. Az eredmény azonban negatív. A negyedik centenárium előestéjén, a szellemi kultúra e kettős csillagát közösen ünnepelte a világ. VARGA JÓZSEF Giuseppe Verdi
