A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-17 / 20. szám
KERESZTRE JTVENY VÍZSZINTES: 1. Móricz Zsigmond irta József Attiláról a Pesti Napló 1938. február 24-i számában, folytatva: vízszintes 36, 60, 102, függőleges 29 és 39. 17. Mellékhelyiség. 18. Női név. 19. Olga becézve. 20. Régi szalonna. 21. Gyulladás. 22. Szűk nyílás. 24. Vadászkutya. 26. Személyes névmás. 28. Lajos Zoltán. 29. EIR. 30. Rövid németül. 32. Csúcsa. 34. Zuhanj le! 38. A vízszintes 1. folytatása. 38. Kapar. 40. Föld szlovákul. 41. Hegy Belgrádiján, itt van az Ismeretlen Katona sírja. 43. Kirakat része. 45. Női név. 47. Tantal vegyjele. 48. Ház csehül. 50. Női név. 51. Fészer (névelővel). 53. Drágakő. 55. Egyesült Nemzetek Szervezetének hivatalos rövidítése. 57. Fizetés része, a hónap közepén fizetik ki. 59. H2O (névelővel). 80. A vízszintes 36 folytatása. 64. László Sándor. 65. YEP. 67. Római hét. 68. Szóraját oltja. 70. András Gábor. 71. Hiányos pete. 72. Női név. 74. Ránc. 76. Szorgalmas. 79. Endre Dénes. 80. Nem mögé. 82. ítéletvégrehajtó. 84. Szóvégződés. 85. Kocka latinul. 87. Mázoló. 89. Fogoly. 91. Derékszíját. 93. Leskelődött. 95. Pápai korona. 97. Svájci szabadsághős. 99. Kitaszított. 101. Ottó Tamás. 102. A vízszintes 60. folytatása. 105. EBÉ. 106. Ők szlovákul. 107. Angol tagadás. 109. Idegen női név. 110. 1 NOA. 111. Ez a burkolat. 113. Mérhetetlenül szeret. 115. CTP. 117. Cseles régies írásmóddal. 119. Bála betűi. 121. Méhek lakhelye. 122. Folyó, amelynek a partján épült München. 124. Bak betűi. 125. ZIC. 127. Római négy. 128. Vízisportot űztök. 130. Legelő-. 132. Behajigálta. 135. Kaputalálat a labdarúgásban. FÜGGŐLEGES: 1. Nem egészen vak! 2. Valéria becézve. 3, Kis Ámor. 4. Fogoly. 5. Ottó Rezső. 6. Lábbelid. 7. Tömpe orrú. 8. Azonos betűk. 9. Nagymama Bécsben. 10. Tó olaszul. 11. Csípős gyökér. 12. Nem valódi. 13. Mária becézve. 14. Szia betűi. 15. Televízió. 16. Német egyetemi város. 23. Felfogja. 25. Apátián, anyátlan. 27. Ráma. 29. A vízszintes 102 folytatása. 30. N-nel a végén: bohóc. 31. Folyó Portugáliában. 33. Névelővel: sörtét felhasználó üzem (a nyíl irányában folytatva). 35. Orgánum. 37. Nem hagy neki békét. 39. A függőleges 29. folytatása. 42. Világtalan. 44. Tengeri rabló. 46. A Mosel jobboldali mellékfolyója. 49. Mulatság. 50. Nemzetség szlovákul. 51. Alumínium vegyjele. 52. Nem enged meg. 54. Bejárat. 56. Est franciául. 58. Minő betűi. 61. Szárnyal. 62. Verdi-opera címe. 63. ÄGE. 66. Nem mezei. 69. Kertbe való. 71. Tele betűi. 73. Mégis őröld meg! 75. Nem abban. 77. Ezen a napon. 78. Ragadozó madarat. 81. Kis csermely. 83. Véd. 86. Angol egyetemi város. 88. NAT. 90. Tinta régiesen (névelővel) 92. Mezőgazdasági eszköz. 94. Utolér. 96. Aranka becézve. 98. Rostnövény. 100. Neked szlovákul. 103. Éretlen kölyök. 104. Török főméltóság. 106. A Volga jobboldali mellékfolyója, 108. Maros betűi. 111. Elfogyj az áru. 112. Oldotta régiesen* 114. Mászás közepe. 116. A Brazil Államszövetség tagja. 118, Nem abba. 120. Akasztófa. 122, 'iOK. 123. Szűk nyílás. 126. IBT, 129. Tamás Zoltán. 131. Azonos betűk. 133. Kötőszó. 134. Lajoá Gábor. TS/S/YSSSSSSSSS/S/SS//fSS//S/S/SSSSSS/S/SSS//SSSS/SSS/SSSSS//SSSSS/SSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSfSSS/SSSSS/S//SS/S/S/SS/SSS//SSSSSS/S/S///SSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSSM Szólásmondásaink eredetéről Ärtalan, mint a ma született Ez a régi és gyakori szóláshasonlatunk teljes ártatlanság jellemzésére szolgál. Azonban gyakran gúnyos értelemben is használják és akkor persze éppen az ellenkezőjét jelenti. Valószínűleg a következő két hasonlat keveredéséből keletkezett: „ártatlan, mint a bárány“ és „ártatlan, mint a ma született gyermek“ Nyilván azért hasonlították a teljesen ártatlannak tartott embert az újszülött gyermekhez, mert a ma született gyermeknek még ideje sem volt hibát elkövetni. Annak azonban, hogy miért hivatkozik a szólásmondás a bárányra, történeti háttere van. A biblia ószövetségi részében, Ézsaiás próféciájában olvasható: „Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját sem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik“. Nyilván részben erre a hasonlatra vezethető vissza, hogy az újszövetség szerzői Krisztust, a legártatlanabbnak és legszelídebbnek tartott embert több helyen „Isten bárányáénak nevezik. Krisztusnak a báránnyal való összekapcsolásához hozzájárult még az a hasonlat Is, melyet a régi zsidók húsvéti bárányáldozata és Krisztusnak a keresztény felfogás szerint az emberiségért szenvedett áldozathalála között láttak. Ezért használták régebbi íróink e szólást így: „olyan angyalszelíd voltál a gyűlésen, mint a húsvéti bárány“, és ezért nevezzük olykor még napjainkban is gúnyosan áldozati báránynak az olyan embert, aki magát ártatlan áldozatnak akarja feltüntetni. Szóláshasonlatunk a biblia nyelvének hatására valamennyi keresztény nép nyelvében meghonosodott. Idővel azonban a báránynak Krisztussal, illetve az áldozati vagy húsvéti báránnyal való kapcsolata egyre jobban elhomályosult az emberek tudatában. Az „ártatlan, mint a bárány" kifejezésnek az „ártatlan, mint a ma született gyermek“ hasonlattal való keveredése nyilván már akkor ment végbe, amikor senki sem gondolt, „Isten bárányára“, hanem csak azt érezte, hogy a maszületett jelző fokozza az ártatlan melléknév tartalmát. Pálcát tör valaki felett E szólás jelentése: elítél valakit, kedvezőtlen, lesújtó ítéletet mond valakiről. Németből (bricht den Stab über ihn) fordított szólásmondás, mely csak a legutóbbi időben honosodott meg nyelvünkben. A szólás gyökere egy régi német jogszokás. A német jogszokás szerint ugyanis a halálra ítéltet kivégzés előtt még egy ünnepélyes, végső kihallgatásra a bíróság elé vezették. Ekkor hirdették ki előtte az ítéletet véglegesen, majd a bíró egy fapálcát háromfelé tört, s azt ezekkel a szavakkal dobta az elítélt elé: „Segítsen isten, én nem segíthetek rajtad,“ Azután a halálra ítéltet átadták a hóhérnak, hogy végrehajtsa rajta az ítéletet. Ilyen szokás a magyar törvénykezésben nem volt. Szájába rág Ezzel a kifejezéssel akkor élünk, amikor azt akarjuk mondani, hogy jól megmagyarázzuk, többször elismételjük valakinek, hogy mit kell mondania, valahol valakinek, hogy el ne felejtse, és ha sor kerül rá, pontosan azt mondja, amit kell. A szólás eredetére az a szokás derít fényt, amelyet a nagy nevelőnek, Komensk^nek egyik magyarra fordított tankönyve (Comenius: Janua 1729—37) következőképp ír le: „A tápláló, szoptató dajka pedig megölelgetvén, ápolgatván az ő szoptatósát, emlőivel... szoptatja, rágottal melegíti.“ A csecsemő táplálásának általánosan elterjedt módja volt egykor, hogy, az anya vagy a dajka amellett, hogy szoptatta gyermekeit, olyan ételt is adott a szájába, melyet előbb maga megrágott Ahol a csecsemőgondozás, a gyermektáplálás helyes és korszerű módszereit nem ismerték vagy nem alkalmazták, még a legutóbbi időben is (az idősek még emlékezni fognak rája) adtak rágottat a gyermeknek. A nyelvjárásáról ismert Göcsejben például egyéves korától kezdve már minden ételneműből kap a gyermek, de a kenyeret és a húsfélét az anya előbb megrágja, és az ujjával teszi a szájába A szájába rág kifejezés tehát azt jelentette, hogy előre megrágott ételt ad a gyermek szájába. Eredetileg átvitt értelemben is nyilván olyan emberekkel kapcsolatban használták ezt a kifejezést, akikről azt tartották, hogy csak úgy értenek' meg valamit, ha azt könnyebben megemészthetővé teszik számukra, vagyis, ha tüzetesen megmagyarázzák nekik, hogy miről is van szó. Szólásunk és az olyan kifejezések, mint: megrágja, amit mond, szellemi táplálék, nem tudja megemészteni olvasmányait, stb. azt mutatják, nyelvünk gyakrabban a táDlálkozás kifejezéseivel jeleníti meg az ember szellemi tevékenységének fogalmait. —MAIS
