A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-26 / 17. szám
4EK' SMEM 1564 — 1619 Ei évben emlékeznek meg szerte a világon a nagy angol drámaíró születésének 400. évfordulójáról. A színházakban Shakespeare-darabok bemutatásával adóznak az író emlékének, és a színházlátogatók előtt, feltárul a nagy művész által ábrázolt világ a maga szépségében, bonyolultságában és nagyságában. .Hőseinek vívódása, fájdalma, gyütródése és kétsége nem avult el, századok távlatából Is eleven. William Shakespeare angol drámaíró és KültO 1564. április 23-án született Anglia Stratford on Avon nevű városában. Apja gondot fordított gyermeke taníttatására, a városi Iskolába íratja be, Itt szerzi az alapműveltséget, de tovább nem tanult, mert fiatalon, 19 éves korában megnűsült. Ezután egy Ideig otthon élt, majd feleségét és családját elhagyva Londonba költözik. Itt felcsap színésznek, közben színdarabokat Is irt, amelyet a társulat előadott. Hamarosan a legjobb drámaírók között emlegetik. Színtársulatát később maga a király veszi pártfogásba, és így nem csupán művészi elismerésnek, de anyagi jólétnek Is örvend. Élete vége felé visszamegy szülővárosába, ott hal meg 1619-ben. Shakespeare forrongó, mozgalmas korszakban élt. Anglia ekkor formálódik az erőskezű uralkodók alatt nagyhatalommá. Az Ipar és a kereskedelem megteremti a jövendő polgári társadalom csíráinak a kifejlődését. A feszültség ott húzódik a feudális társadalmi viszonyok mögött. Ezt az erőt ábrázolja, s kora társadalmának ellentmondásait tárja fel művészi szinten. Természetes, ehhez felhasználja a klasszikus elődök ha gyományalt. Témát és ötletet szívesen vesz át másoktól (ez egyébként az ő koréban bevett szokás volt és senki se ütközött meg rajta), de művészileg átgyúrja fantiztájával, jellemalkotó képességével remekművé formálja. Finom érzékkel tárta fal bősei cselekedeteinek mozgató rugóit; s mindezt kiegészítette gazdag nyelvi kultúrája s a színpadi technika tökéletes Ismerete. Shakespeare életművét négy korszakra szokták felosztani. Az első korszak az 1560-as évek végétől 1594-ig tart. — Keresi a megfelelő kifejezési formát, ismerkedik a színpadi technikával, Ebben az Időben krónikás színműveket (III. Rlchárd stb.) és vígjátékokat írt. Ilyenek: A tévedések vlgjátéka, A makrancos hölgy, A kát veronai ifjú és a Felsült szerelmesek. Az utóbbiakat tart fák a korszak legjobb müvének. A második korszakban (1594— 1660) már biztosabb kézzel választ ja ki a témát, határozottsággá folytatja a műfaji kísérletezést A királydrámák (II. Rlchárd, já nos király, IV. Henrik), a szonet Kzentivánójl álom JansCák, Mlchalov, Fecko és Podhorsky felvételei Romeo és Júlia lius Caesar-ban. Noha a császár a nép ügyét szolgálta, mégis el kellett buknia, mert a zsarnokság és a demagógia erősebbnek bizonyult nála. Az Antonius és Cleopatra, valamint egyik legnagyobb és mondhatjuk azt, hogy a legismertebb drámája, a Hamlet Is ennek a korszaknak a terméke. Az utolsó korszakban (1808— 1612) írt műveire Jellemző, hogy önmagával és a világgal megbékélt ember érzését tükrözik. (Cymbellne, Téli rege, A vihar). Shakespeare a modern drámairodalom megalapítója és egyúttal felülmúlhatatlan mestere. Ofélia Othello tek bizonyítják, hogy művészi otthonossággal mozog a líra területén Is. Vígjátékaiban az emberi fonákságot, az élet visszáságait llgurázza ki. Gondoljunk csak Falstaffra, akiben egyébként a világirodalom egyik legnagyszerűbb komikus alakját formálta meg (Wlndsorl víg nők). Ebből a korszakból Ismertebb vígjátékok még a Szentivánéji álom, Sok hűhó semmiért, Ahogy tetszik, Velencei kalmár, Vízkereszt, vagy amit akartok. A harmadik korszak jelenti Shakespeare (1600—1608) művészi kiteljesedését, akkor születnek legnagyobb drámái: az Othello, a Lear király, a Macbeth. A népet gyűlölő patrícius bukását mutatja be a Corlolanusban. Brutus a köztársaság védelmében emeli tőrét a császárra a Ju-
