A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-26 / 17. szám
Brassó Brassót 1211-ben alapította a Barcaságban megtelepedett nőmet lo vagreml s a magyar körönéhez való hűsége jeléül Kronstadt nevet adta neki. Virágzását mégsem a lovagrendnek, hanem e dolgos szász, székely, román kézműveseknek és a kltfinű fekvését felhasználó ügyes kereskedfiknek köszönhette. Bár a városban a századfordulón meghonosodott a nagyipar, lakossága csak lassan emelkedett, 1910-ben például nőm haladta meg a 40U00-et, mig ma már csaknem eléri a negyed milliót. Ha jobban körülnézünk, meg kell látnunk, hogy milyen fiatal is ez a város. Pulzusa nem a régi építészeti emlékekben, a Fekete-templomban vagy a Takács bástyában, hanem a Traktorgyárban lüktet, ahol 1946-ban eszkábálták össze az elsfi traktort. S ma már évente többezer traktor hagyja el a fótószalagokat — és az átvevők közt külföldi megrendelők is vannak. Amikor a brassóiak 1947-ben május elsején felvonultak, a menetben ott dübörgőit az első húsz Romániában gyártott traktor Is, a felvonulók hatalmas lelkesedését váltva ki. Tizenöt évvel később 1962. május 1-én hagyta el a 100 000-edlk sorszámú traktor a futószalagot. Ebből kereken 54 000 dolgozik a kollektív gazdaságok földjén, a többi az építőknek Begít. A gyár állandóan fejlődik és ma már 84 hektár teröietet foglal el. Köröskörül új, modern lakótelepek épöltek a traktorgyár dolgozói számára. A város pulzusa otl lüktet a hatalmas autógyárban is, amely saját gyártmányú nehéz tehergépkocsikkal látja el az országot. Az ú) kor szívveréséi ott érezhetjük a műszaki főiskolában Is, amely kltfinű szaktudásé mérnököket képez az egész ország számára és sok száz brassói gépipari szerelőnek, esztergályosnak, hegesztőnek, munkásnak és technikusnak teszi lehetővé, hogy tévúton elsajátítsák a modern technikát. Az ipar fejlődésével Brassó, melynek ma több mint 200 000 lakosa van, az ország második legnagyobb városává nőtte ki magát. MUZULMÁNOK ES MECSETEK Egy kikötőváros legfőbb tájékozódási pontja mindig a kikötő maga. Konstansában sincs ez másként. Itt azonban féként a külföldi számára még sok más, a kikötővel egyenértékű téjékozédásl pont kínálkozik. Már amikor messziről feltűnik a város sziluettje, Idegenszerű, keleties tornyokat fedezünk fel; a mecsetek minaretjeit. M ndenUtt meg lehet találni őket Dobrudzsában, mert Itt lakik a 35 000 romániai török és tatár legtöbbje, akiknek elődei a várnai csata (144) után mint a szultán kolonlstál telepedtek Itt le. Később az önálló Romániában, mint minden más nemzetiséget, elnyomták őket. A Román Népköztársaságban azonban háborítatlanul hódolhatnak őst nemzeti szokásaiknak. A muzulmán vallást, mint minden más vallást, elismerte, s az 54 mecsetet anyagilag támogatja az állami Medgidtában állami támogatással mohamedán papnevelde működik. A mohamedán gyermekek számára több mint 70 Iskolát tart fenn az állam. A ROMAN RIVIERA A második világháború után Románia is alapjaiban megváltozott. A Fekete-tenger partján is szemmelláthatú a változás. Ez először a közönség kicserélődésében nyilvánult meg. A nagybirtokosok és gyártulajdonosok helyett dolgozó emberek költöztek be Mangalia, Eforia, Konstanca és Mamaia elegins szállőlba, luxusvilláiba és szanatóriumaiba. Csakhamar kevésnek bizonyult az öreg villák és hotelek férőhelye. Gyorsan emelkedett a nyaralók száma. Az azelőtt jogtalan munkás és paraszt megszokta, hogy joga van szabadságra, üdülésre. Legszívesebben összeálltak volna ezek az emberek és még egyszer annyi üdülőt építettek volna föl a gyönyürű tengerparton. De előbb sokkal fontosabb építkezéseket kellett megvalósítani. A királyi Roméhla elmaradt, félgyarmati agrárország volt. Ezért kellett a népi hatalom első éveiben minden erőt a nemsetl Ipar fejlesztésére fordítani. Amikor a fiatal népköztársaság tizedik születésnapját ünnepelte, túl volt a legnehezebbjén: megvolt az azelőtt hiányzó ipara. A szükséges felszerelés, berendezés nagy része az országban késxQlt, s a román gépipar már nemcsak saját készítményeket, de komplett gyárberendezéseket Is exportált. Itt volt az ideje, hogy a Fekete-tenger partján is hozzálássanak a rég megálmodott új hotelek és villák felépítésének. S ez egész gyorsan megvalósult. A világszerte ismert és becsQlt romén építőművészet modern alkotásaival elkápráztatja a román tegarpartra érkező hazat és külföldi üdülők tízezreit. —la— Ezrek ős ezrek üdülnek évente a román tengerparton. — Mcmata, az egyre híresebbbé váló tengerparti üdülőhely. jő y fte fe ir Tavaly adták át rendeltetésének ezt az 1000 férőhelyes színházat és (mozit Marhalában. Sok római-kori műemléket hoztok felszínre az ókori Tomi (mai Konstanca) helyén végzett ásatások. Az újfajta Universal 650-es traktorok szállításra készen a brassói Traktorgyár udvarén. 1 A noenubaa Vítlvr 1