A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-19 / 16. szám
irodalom négy gyermekes családot a meghasonlott apa nem volt képes emberhez méltó módon eltartani. A család egészségtelen lakásban, súlyos anyagi gondok közt élt; így Tóth Árpádot még gyermekkoréban megtámadja a tüdőbaj. Az ifjú költő — aki szüleit anyagilag támogatni kényszerül, holott maga Is nélkülöz —, állandóan pénz-gondokkal küzd, tanulmányait nem tudja befejezni, túlfeszített újságírói robotot kénytelen vállalni, ami aránylag Igen fiatalon a sírba kergeti. Versel 1307-től a kor legtekintélyesebb lapjaiban jelennek meg; a Nyugatnak Indulásétól kezdve munkatársa, első verskötete, a Hajnali szerenád című mégis csak 1913-ban jelenhetett meg. Életében még két verskötete (Lomha gályán, 1917; Az öröm Illan, 1921) és versfordításai láttak napvilágot; utolsó kötetének a Lélektől lélekig címűnek megjelenését már nem élte meg. Tóth Árpád, a Nyugat kitűnő, nagyon rokonszenves, Igen sajátos költői alkatú, halk szavú költője betegsége, szenvedései és nélkülözése miatt nem vett részt a folyóirat körüli harcokban, s nem Igen maradt ereje belekapcsolódni a társadalmi harcokba. A háború vérzlvatara azonban felébreszti őt Is: egyre Jobban a közösség kérdései felé fordul. Nagylelkületű, elmélyült háborúellenes versel a magyar líra remekei. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására költészetében egyre erősödik a szocializmust Igénylő hang: Hidd., 6 hidd: vár miránk egy szebb lét tiszta orma, Amelyhez fölemeljük a sok bús földi dolgot, Emberré lenni és velük lenni boldog, S nincs Gazság, Bűn, s Iszony, mely onnan elsodorna... Költői hangjának változását tükrözik Elégia egy elesett Ifjú emlékére, Katonaslr, Elégia egy rekettyebokorhoz, Egy régi ház előtt, Március stb. című művel. A proletárforradalmat hatalmas verssel, Az új Isten clművel üdvözli, amiért három évi állástanság a honorárium. Az ellenforradalom hatalomra Jutása megakasztja ugyan fejlődését, de a beteg, nélkülöző, csendes költő nem tört meg; elfordult a küzdelmektől, de népe Iránti hűségét megtartotta. Tiltakozik az ellenforradalom ellen, költészetével az egész magyar néphez szól. Életműve maradandó érték. Legkiválóbb műfordítóink egyike. Babits Mihály (1883—1941) Szekszárdon született nemesi származású tisztviselő családból. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Is kitűnő eredménnyel végezte. 1905-ben latin-magyar szakos tanári oklevelet szerez, majd néhány évet vidéken, később pedig Budapesten tanít. írói hírnévre 1908-ban tesz szert, amikor Adyval részt vesz a Holnap mozgalomban. Budapestre körüliével közelebb Jut a politikai élethez, megismerkedik a munkásmozgalommal; Az 191-2-es forrádaiml megmozdulásokról, verset ír, de niüvészetével nem kívánja szolgálni a politikai harcot, a „tiszta művészet“ elv vallója. Társadalmi felelőségérzetét csak az első imperialista világháború ébreszti fel. Háborúellenes verseket Ír, többször összetűz kora hivatalos uraival. 1917-ben a Fortissimó c. verse miatt elkobozzák a Nyugatot, Babltsot pedig istenkáromlás ürügyén bíróság elé állítják. Rövidesen le kell mondania tanári állásáról. A polgári forradalmat lelkesen üdvözli. Pályája felfelé ível: kinevezik egyetemi tanárnak; a Tanácsköztársaság idején tagja az Írók direktóriumának. Az összeomlás után megfosztják egyetemi katedrájától, rendőri felügyelet alá helyezik, perbefogják. Az érvényesülés lehetősége a huszas évek végén nyílik meg előtte. A Kisfaludy Társaság tagjai közé véválasztja, a Nyugat szerkesztője, majd 1933-tól főszerkesztője lesz. A Baumgartenalapltvány gondozója, ami által nagy tekintélyre tesz szert. 1938-ban súlyos gégeműtéten esik ét, hangját teljesen elveszti. Kényszerű magányában rádöbben arra, hogy művészetében többször tudatosan elfordult a valóságtól. Magatartását Jónás könyve c. művében ítéli el, felemeli szavát az előretörő fasizmus ellen, meghasonlott leikével, népe sorsáért aggódva hal meg. Babits a polgári humanizmus kimagasló alakja, a magyar Irodalomnak egyik legsokoldalúbb, legműveltebb Jelensége. Irodalmi öröksége nagyon sokoldalú és gazdag; minden műfajban kiválót alkotott. Költő, regény- és esszélró, műfordító. A magyar Irodalom neki köszönheti egy sor remekműnek az eredetivel felérő tolmácsolását. 1940-ben az olasz állam a San- Remo-dljjal tünteti ki Dante-fordltásáért; a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választják. Tanulmányai közül kiemelkedik Az európai Irodalom története című, mely személyes élményekkel telített, nagy tudásanyagra épülő mű. Kosztolányi Dezső (1885—1838) Szabadkán született, nemesldzsentrl hivatalnok családból származik, szülei müveit polgárok. Apja gimnlézluml tanár, majd Igazgató. Irodalmi jelentkezését siker koronázza, ezért abbahagyja egyetemi tanulmányait. Budapesti divatos és közkedvelt újságíró lesz, „az élet királya". Költészetét Is siker kíséri. Később tisztán Írói Jövedelméből él. ö Is a tiszta művészet elvét vallja; határozott álláspontja nincs. A háborút ő Is elítéli, a forradalmat üdvözli és a Tanácsköztársaság Idején lelkesen kapcsolódik be a fiatal proletárállam kulturális életébe. Szembefordult a fasizmus felé zuhanó hivatalos politikával, de nem foglalt határozott állást a haladás oldalán. Mint kritikus megértésre törekszik. Ady költészetét mégis megtámadta, a haladó eszméket szolgáló társadalomblrélatot, a pártos Kosztolányi Dezső T6th Árpád önarcképe, oeruiarajs művészet ellen emelve szót. József Attilát viszont szerette és Támogatta. Életműve Babltsé mellett a legnagyobb terjedelmű és hatású. Lírikus, novellista, regénylrő és műfordító. Mint Babits, ő Is a demokratikus humanizmus kiemelkedő képviselője Irodalmunkban. Kosztolányi minden műfajban kiválót alkotott. Pályája első szakaszában erősen dekadens jellegű. Ebből a korszakból A szegény kisgyermek panaszai c. verskötet a legértékesebb. Kosztolányi a nyelv fölényes művésze, szerelmese és tisztaságának őrzője. Sokoldalú művészete kiváló alkotások egész sorával gazdagítja a magyar Irodalmat. A bratlslaval Kamensky Egyetem és a nyltral Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgozóinak közreműködésével
