A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-19 / 16. szám

KERESZTREJTVENY VÍZSZINTES: 1. Juhász Gyu­la írja Vörösmarty Mihályról egyik költeményében (folyta-, tás: vízszintes 47, 77, függőle­ges 24 és 46.1 16. Megunta az ácsorgást. 17. Acél németül (fonetikusan). 18. Tiszta néme­tül. 19. Vallása. 20. Teke része. 21. Ebben az évben. 23. EFO. 25. Becézett Gáhor. 27. Endre Károly. 28. A vadászat istennő­je a rómaiaknál. 20. örmény­­ország. 33. Férfinév. 35. Népies író, a szegedi múzeum Igazga­tója volt. 37. ÖIK. 38. Semmi olaszul. 40. Nem megyek se­hová! 42. YUG. 44. Pápai ko­ronát. 46. Rostnövény. 47. A vízszintes 1 folytatása. 50. Csa­padék. 51. Indulatszó. 53. Igái vonó. 54. TTG. 55. Angol egyete­mi város. 57. Kóc peremei. 58. Azonos betűk. 60. A negyedik dimenzió. 62. Vissza: hibázik. 63. Aranka becézve. 64. Nem vevés. 66. Lánc németül. 68. Megdorgálja. 70. Kórházi alkali mázott. 71. Női név. 72. ítéle­tet hoz. 74. Rostál 76. DÓD. 77. A vízszintes 47. folytatása 80. Nem egészen vidám! 81. Fagyasztott vízzel. 83. Végtag. 84. Versenylovas. 86. Ösdi fele. 87. Véd. 88. Fémmunkás. 90. Cseh festő, Hasek műveinek Illusztrátora. 92. Előirányzat. 94. Egykori vármegye. 96. Ke-* let németül. 98. Nem csapodár. 99. Test része. 100. ÄLE. 102. Hiányos váza. 104. Pusztította. 107. Német kikötőváros. 109. Ökirálysági (Romániában). 112. Tűz betűi. 113. Győri futball­lyő Dagesztánban. 108. A frani cia forradalom egyik vezére alakja. 110. Élez betűi. 111, Szertelenül szeret. 114. VissáE; fekvőhely. 118. ÁBO. 120. Ülj» pesti Torna Egylet. 122. Udvs^s rias megszólítás. 124. Köziek*1? dési vonal. 126. Károly Ako»* 127. Redő fele. csapat. 115. Nem nagyon! 116, Létezik. 17. Vándor pásztor. 119. Földet forgat. 121. Köríi tette régiesen, 123. Rovar. 125. Végtag. 126. Katalin idegen megfelelője. 128. Régi római pénz. 129. Kártékony rovar. FÜGGŐLEGES: 1. Magához térő. 2. Nem nekem. 3. NÜ. 4. Idegen női név. 5. A magyar ábécé utolsó betűje kiejtve. 6, Tűzhányó Szicíliában. 7. Móri se-betfl. 8. Régebbi iskolatípus, 9. Királyi szék. 10. Azonos ma­gánhangzók. 11. Balti állam fői városának lakója. 12. Chaplin mostani feleségének keresztnei ve. 13. Gyermekek kedvenc já­tékszere (névelővel) 14. Divat része. 15. Altatószer. 22, Egészből leválasztott rész. 24, A vízszintes 77. folytatása. 26. Idegen férfinév. 29. Jóindulatú törpe a mesében (névelővel), 31. Vissza: igásbarom. 32. Fei hérneműje. 34. Nem egészen deres! 36. Mezőgazdasági földi területnek mezsgyékkel hatái rolt része, (névelővel). 39. Táp­lálja. 40. Mese fele. 41. Védő, 43. Folyó az Északkeleti-Kár-, pátokban. 45. összeférhetetlen, 47. A függőleges 24 folytatása. 48. Csónakkikötő palló. 49. Pai Iánk. 52. Erős meggyőződés. 56. Égitest. 59. Tolsztoj kereszt­neve. 61. De bizony! 62. Feli töltődik. 63. Folyó Magyarori szágon. (névelővel). 65. Dái vld Teréz színdarabjának elme. 67. Vásár oroszul. 68. Ókori nép Kis-Ázsiában. 69. NZÖ. 70. Nem valódi. 73. Tilalmazó. 75. Női név. 78. Felgyújtott szán­kó. 79. Amit el kell érni. 80. Életnedv. 82. Női név. 85. Fe­hérfoltos lábú ló. 89. Nagyon régi. 91. Dönt népiesen. 93. Láb- Izom. 95. Fogait használja. 97. Munka oroszul. 99. Tőszámnév. 101. Lerészegít. 103. Korallszi­­get. 105. Azonos betűk. 106. Fo-*SS"'SSSSSSSSSSSSSfSSSrSfSSSSSSSSSSSSSSSfI*SSSSSSSSSSSSSSSS/fSSfS/Sr**SfSSSSSSSf/SfS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS///SSSSSSSSSSSSSSSS/S/SSffS'SS?rr*S/fSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSySSfSSSS* Hallgass már meg, apuuuuuu......... Kissé dühösen csukom össze az újságol, Stefan türelmetlenül to­pog előttem. . — Na, mit akarsz? — Tudod, apu, valamit, nem érteic ... Elmondom, fő? Ma ebéd után a napközi­ben . . De látom, úgysem hallgatsz meg. Mély sóhajjal félreteszem a lapot. — Na, halljuk• mi történt ma ebéd után á napköziben? — Hát az úgy volt: az iskolások az írás­belit gürizték. Gábriellé néni felügyelt rá­juk. Hirtelen nekem is olyan nagy kedvem lett volna irdogálni. — De hiszen te még egyáltalán nem tudsz írni. Ahhoz előbb iskolába kell men­ned. — Aáááá ... Sokat tudok én már írni — dicsekszik. Az ,t‘ betűt, „em betűt, „a“ be­tűit Délután meg is próbáltam. Gábriellé néni asztalán egy papírlap feküdt Sok betű volt rajta, de sok hely még üresen maradt. — Talán levél volt? — Nem tudom. Hirtelen felderül az arca. — lehet, mert egy boríték ts volt mel­letteI... Felvonom a homlokom, szigorúan nézek rá: — Nem szégyelled magad, firkálni más leveléni — En csak írni akartam ... — Ezt nem lett volna szabad megten­nedI Stefan lehajtja kis buksi fejét, hirtelen komor lesz. — Hagyd ... Gábriellé nénitől már meg­kaptam .. — Ügy kell neked Mivel büntetett? — A sarokba kelleti állnom... Tudod, GÜNTHER SPRANGER A rejtély az ablak mellé. Ott láttam, amit nem ér­tek ... — Mit nem értesz? — kérdeztem atyai jóindulattal. Elénk lesz, izgatottan kezd újra mesél­ni. — Tüdőd apu, ahogy ott álltam, láttam, amikor Gábriellé néni kiment. Egy ember várta ... — Milyen ember? — Hát olyan, mint a Hans Müller. Hans a szomszédunk fia. Fiatalember, húsz-huszonkét éves lehet — Na gyerünk tovább Mi történt? — kérdem most már idegesen. — Az ember megcsókolta Gábriellé né­nit ... Kínos csönd következett. Hiába mind­nyájan emberek vagyunk, és miért lenne pont a nevelőnő a csók ellensége? — Amikor Gábriellé néni visszajött — folytatta Stefan — megkérdeztem tőle, ki volt az az ember, aki megcsókolta. Először nem mondott semmit, aztán azt mondta, hogy a bátyja. — Hm... — gondoltam magamban, hát mit kellett volna még mondani néki? — Később odahozott nekem a sarokba egy nagy csésze kakaót, és azt mondta ne beszéljek erről senkinek, és ha van kedvem mehetek játszani a többiekhez. — Nem is kell neked erről többet fecseg­ned — próbáltam meggyőzni. — De apu. neked csak elmondhatom, nemz _ s hangjában némi furcsa ízzel folytatta: — Hiába mégsem értem, miért koptam egy csésze kakaót Először haragszik rám és a sarokba küld Aztán kakaót kapok tőle mert őt megcsókolta a bátyja. Ha te csókolod meg anyut, attól 6 még nem ad semmit Meg tudod te ezt magyarázni? A válasz túl komplikált lenne. Sokáig gondolkoztam, de semmi okosat nem tud­tam kisütni. Valamit csak kell tennem ... A tálalószekrényhez lépek, kiveszek egy tábla csokoládét, letörve egy darabkát, Stefannak nyújtom. — Nem, ezt én sem tudom megmagya­rázni ... De csukva legyen ám a szád vég­re ... All mellettem, csámcsogva eszi a cso­kit. Nem kapott választ a kérdésre, de már nem is várja Megcsókol, és kimegy a konyhába. Fél óra múlva egy nagy darab tortát lá­tok a kezében. — Mami sem tudja — újságolja. — Azt mondta, hogy erről nem kell többet be­szélni Ezért adta a ettromkrémest. Pillanatok alatt eltünteti a szájában, és már indui is kifelé. — Hová mégy? — A nagymamához, tehet, hogy ő talán meg tudja mondani... Megfogja a kilincset, visszanéz: — Es ha 6 sem tudja biztosan ad cuk­rot... Nekem valahogy az az érzésem, hogy a nagymama sem fog tudni válaszolni, és Stefan ma a felnőttek miatt, miután meg­tudják Gábriellé néni „titkát", elrontja a gyomrát. S mindez azért, mert ö már rájött arra, hogyan kell a felnőttektől „hasznot“ húz­ni ... Petiig, mondom még óvodás, alig múlt ötéves. (Kovái Iván fordítása) 15

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom