A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-12 / 15. szám
Ady Endre sxOldhésa Brdmlndasentan (ma (Adylalva) A kültfl »írja a budapesti Kerepesi-temetében Ady és kora A magyar Irodalom XX. századi forradalmi megújulásának — s ezen túlmenően, kora egész közéletének — vezéralakja, az 1919-es magyar proletárforradalom előkészítője, bátor harcosa, vlharmadara, a magyar és a világirodalomnak Is kiemelkedő lírikusa, Ady Endre. A, Szilágy megyei Ermlndszenten született 1877. november 22-én. Apja, Ady Lőrinc, kurtanemes, paraszti viszonyok közt élő gazdálkodó. Édesanyja Pásztor Mária, anyai nagyapja református pap, majd gazdatiszt, később útmester. Tanulmányait szülőfalujában kezdi, majd tizenegy éves korában a nagykárolyl piarista gimnáziumban folytatja. Itt Ismerkedik meg az Irodalommal, s itt kezd írni. A gimnázium négy felsőosztályát a zilahi református kollégiumban végzi. Itt Ötödikes korában diáklapot szerkeszt Ifjúság címmel; verseket, novellákat, cikkeket ír. Érettségi után a debreceni Jogakadémiára megy, de Jogi tanulmányait nem fejezi be. Egyik önéletrajzában erről Így Ír: „jogásznak kellett mennem Debrecenbe, mert Így leendett volna apám kedve szerint valamikor főszolgabíró, alispán, sőt mit tudom én ml, ám Igen gyönge Jogászocska voltam. Budapesten, újra Debrecenben, később még Nagyváradon Is megújítottam kényszerű Jogász-kísérleteimet, de már rontóan kőzbenyúlt szép, kegyes terveimbe a hírlapiról.“ 1898-ban abbahagyja jogi tanulmányait, és az újságírást választja hivatásul. 18 A Hét képes irodalmi rejtvénypályázata |y| ^g jg gp Különböző debreceni lapok munkatársa; versel, tárcái, kritikái Jelennek meg ezekben. A rendszeres újságírói munka megkívánta tőle, hogy a kül- és a belpolitikai eseményeit figyelemmel kísérje. A kül- és a belpolitikai események figyelemmel kisérése közben Ady rádöbbent a kor társadalmi valóságára. Egyre élesebben Ismerte fel az ellentéteket és az ellentmondásokat. Ady világosan látta, hogy a magyar társadalmi fejlődés elsősorban azért rekedt meg, mert az 1848—1849-es demokratikus nőpforradalom elbukott, és ennek következményeként Magyarország feudális maradványokkal terhelten lépett a kapitalista fejlődés útjára, így felismerte, hogy az ország a feudalizmus eltakarítása nélkül, nápforradalom nélkül nem haladhat tovább. Forradalmi hitét, küldetés-érzését és harcosságát csak fokozta, hogy Magyarország akkori társadalmi viszonyai a forradalom közeli lehetőségeiről tanúskodtak. Ady demokratikus népforrudalmat akart, ée ennek a forradalomnak az 6 költészete és publicisztikája cselekvő harcosa. Debrencenben kezdődik Ady költői pályája is; első költői próbálkozásait Itt jelenteti meg Versek címmel (1899). Első verselnél (a Versek és a Még egyszer című kötetnél) azonban sokkal értékesebbek nagy stlluserővel Irt cikkel. A lendületes stílusú, nagy fantáziájú, széles látókörű és őszinte hangú újságíró Adytra a leghaladóbb szellemű magyar vidéki városban, Nagyváradon Is felfigyeltek. Először a Szabadság, majd a Nagyváradi Napló szerződteti belső munkatársául. Nagyvárad Ady pályafutásának igen fontos állomása; fordulópontot jelent költői fejlődésében. Nagyváradon Ady 1900-ban sokkal fejlettebb gazdságl és társadalmi viszonyokat talált, mint a „maradandóság városában“, Debrecenben. A magyar vidéki városok közül az előretörő Ipar és a nagybirtok ellentéte Váradon volt a legélesebb, és viszonylag elég fejlett volt a város munkásosztálya Is. Nagyvárad lakosságának tudatában haladó, demokratikus hagyományok éltek, s itt Indult meg a baloldali polgári mozgalom, az ún. radikalizmus. Ady látóköre Nagyváradon kiszélesedik. Megismeri a munkásmozgalmat. Kiszélesedik érdeklődési köre Is. A korabeli irodalom mellett buzgón olvassa a polgári filozófiai-politikai műveket, és ekkor Ismerkedik meg némileg a munkásmozgalom Ideológusaival, közöttük Marz munkásságával. Ady már Nagyváradon korának legnagyobb publicistája. Kortársai között nem volt nála következetesebb forradalmár, éle-Ady Endre ajánlása Lédának a „Vér és arany* Olmá könyvén sebben látó, merészebb vitatkozó, ragyogóbb stílusú újságíró. Ady Nagyváradon ismerkedik meg Lédával (Dlóssy Ödönné, szül. Brüll Adél), aki Párizsba hívja. Ady a forradalmak hazájától annak Igazolását várta, hogy Jó úton Jár. Kiutazása előtt egyik levelében Lédának ezt Írja: „Mindenekelőtt pedig szeretném és akarnám, hogy egy áj világban s tartalmasabb életben Önmagamhoz való kedvemet és hitemet teljesen visszanyerjem ...“ önmagába vetett hitét meg Is erősítette párizsi tartózkodása. Párizsból az otthoni viszonyokat még élesebben látta, és ezeket cikkeiben még bátrabb kritikával ostorozta. Ady számára tehát Párizs felszabadító élmény: ott látja Igazolva azt, ami már párizsi útja előtt benne forrt; felbátorodva veszi tudomásul, hogy Jó úton Járt. Párizsi tartózkodása nemcsak látókörét szélesítette ki és forradalmi világnézetét szilárdította meg, hanem megérlelte benne azt a felismerést is, hogy a polgári demokrácia hazug demokrácia, s csupán csak azért harcolni nem lehet végső Ideálja. Első párizsi ottléte utolsó hónapjában így összegezi párizsi benyomásait: „A harmadik köztársaság nem váltott be semmit a nagy remények közül... Nem a legjobbak és legértékesebbek vannak felül... Nőtt az új generáció, s nincs benne köszönet. Késnek a próféták. A fél demokrácia pedig léha félemberek ideje ... Boldogok a szocialista mennyország hívei, de mikor jön az a mennyország 7“ Adyt az anyagi nélkülözés, a feszült politikai helyzet és a forradalmi hangulat 1905 Januárjában haza siettette. De nem Nagyváradra, hanem Budapestre tért vissza, ahol a Budapesti Naplónál helyezkedett el. Politikai publicisztikája a Budapesti Napló-beli működése idején érte el csúcspontját. Otthon a legnagyobb belpolitikai válság fogadta, s ezt csak fokozták az 1905-ös orosz forradalom hírei. Ady mint újságíró részt vett a belpolitikai harcokban. Felismerte, hogy ha lenne egy olyan erő, mely a kirobbant elégedetlenséget méltó cél érdekébe?» össze tudná fogni, akkor nem lehetne megakadályozni az ország forradalmi átalakulását. A belpolitikai események mellett érdek-, lődéeének középpontjában az orosz forradalom hírei álltak. Csaknem ötven cikke foglalkozik az orosz forradalommal. Ezek azt tanúsítják, hogy felismerte ebben a forradalomban az Ideológiai alapon küzdő, szervezett proletariátus szerepének jelentőségét, és Így azt is, hogy az orosz forradalom ki fog hatni a reakció elleni harcra yh lágszerte, Léda menyasssonykorában
