A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-12 / 15. szám
egykor Választások és ma A munkásáig már a kapitalista tsjlfidés kezdetin felismerte a választójog fontos szerepét a ’ burzsoázia alléul harcban. Ezárt a munkásmozgalom már kezdetin faarcot Indított a munkások általános választójogáért. Az első ilyen irányt kísérletet ez angol munkásság tette, melynek vezetői 1838-ban az általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazásra vonatkozú követeléseiket Írásba, az in. „charterébe (ejtsd: csarterj foglalták Ossza, bogy azt a parlament elé terjesszék. Arra számítottak, hogy — ha a parlament elfogadja a chartert, és mindenkinek megadja az általános választójogot — valamennyi követelésüket teljesíti a parlament, melyben — ógy — vélték — a munkásoké lesz a többség. De a burzsoázia a választójogra vonatkozó követelést elutasította. A századfordnló idején Ausztrla-Magyarországon Íz megindult a harc a munkások választójogáért. Az ausztriai munkásság, tehát a cseh munkáság is, már 1897-ben kivívta magának az általános, de nem egyenlő választójogot, 1907-ben pedig az egyenlő választójogot. Nem sikerült azonban ezt kiverekednie a magyarországi munkásságnak. A magyarországi munkásság az ausztriai munkásságnál számszerűen kisebb és ezért politikailag gyengébb volt. Emiatt a választójogért folytatott harcában alul maradt. A magyarországi szociáldemokrácia akcióinak legnagyobb része az általános választójog kivívására irányult. Ez volt a párt fő programpontja. A közdelem főként az első orosz forradalom után vett nagyobb lendületet. A mai Szlovákia területén élő munkásság szintén egyre jobban bekapcsolódott ebbe a harcba. A bratlslavai munkásság 1905. augusztus 27-én tüntetésen követelte az általános választójogot, 1905. december 17-ón pedig több mint 1000 Llptovsk? Mlkulii-i munkás tüntetett ugyanezért, annak az eltökélt szándékának adva kifejezést, hogy „orosz módon" kikényszeríti követelésit. 1907-ben Szlovákia területén 150, általános választójogot követelő népgyűlést jelentettek be. Az éllamhatalom szervet azonban egyetlenegy gyűlés megtartását sem engedélyezték. Az egykori Magyarországon az általános választójogért folytatott harc országos méretben 1912 májusiban érte el tetőpontját. Budapesten általános sztrájk tört ki, melynek során 30 000 munkás tüntetett a parlament előtt az általános választójogért. A kormány 2000 rendőrt, 250 csendőrt és 10 000 katonát vonultatott fel a tüntetők ellen. Összeütközésre került a sor, és ennek során 9 személy meghalt, 158 pedig sólyosan megsebesült. A magyarországi munkásság e véres áldozatok ellenére még egyszer kísérletet tett az általános választójog kivívására. A szociáldemokrata párt 1913. Január 18-án Budapesten megtartott rendkívüli kongresszusán felszólította Magyarország munkásságát, sztrájkkal kényszerítse ki az általános vlasztójogot. A kormány azonban 60 000 katonát, rendőrt is csendőrt vezényelt Budapestre. Ilyen körülmények között la kellett mondani az általános sztrájkról. így a magyarországi munkásságnak az általános választójogért folytatott harca nem Járt eredménnyel, éa ezért Ansztrla-Magyarország egész fennállása alatt Magyarország proletariátusának nem volt általános, egyenlő és titkos szavazati joga. Ennek ellenére nagyra kell értékelnünk a magyarországi szociáldemokráciának a választójogért folytatott harcát, mert leleplezve az akkori társadalmi rendszerben rejlő mély osztélyellentéteket, jogai kivívására ösztönözte Magyarország proletariátusát, Pr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD 6 Nem hivatalos meghifvAs Saláty Andrással Bratlslavában találkoztam először. A fiatal farnadl HNB titkár ismeretségünk első perceiben rám támadt: „Mi az oka annak, hogy az újságírók tervszerűen elkerülik Farnadot, holott nyilvánvaló, hogy sehol a világon nincs annyi probléma, mint ebben a községben!“ „Nem tudom, miért lenne Fámádon több probléma, mint másutt“ — mondottam. Ezen aztán össze is vesztünky „Gyere el, majd meglátod!“ — kiáltotta mérgesen a titkár ős faképnél hagyott... Tájékozódás Kisebb falura számítottam, ezzel szemben Farnad egyike a lévai járás legnagyobb községeinek. Lakóinak száma meghaladja a kétezerháromszázat. Van két Iskolája, két óvédája, három temploma, egy téglagyára, közszolgáltatási üzeme, kultúrháza, postahivatala, vegyeskereskedése és egy jól működő lltalboltja. Egységes földmflvesszövetkezete közepesen termel és közepesen fizet, egy munkaegység értéke húsz korona, amit a tagok egyszerre kapnak kézhez az úgynevezett szilárd jutalmazás elve alapján .„. A falu krónikája arról Is meggyőz, hogy nemcsak nagy, hanem régi községgel van dolgunk. Az első nyomok'1155-ból származnak, „midőn Martlrlus érsek a kanokoknak hetven helységének tizedét adományozza és a négy legjobb helység közé F u r n o d-ot Is sorozza . „1293. február 25-én — olvassuk a krónikában — a Hont megyei Pásztói István fial László és Miklós többi között Fornod helységében garázdálkodván tizenöt márkáig érő kárt tettek. 1295. március 22-én pedig a Pásztóiak méltó vetélytársal, Bényl István és Lambert a fornodl lakpgoljc tói kétszáz márkát érő lov§kg(, ökröket és apróblj jparhát elraboltak és két fornodl lakost megöltek.“ Sajno§, a községi krónika csak a legrégibb és a legújabb Időket tartalmazza s mint valami jelentéktelen epizódot mellőzi a közbeeső néhány száz évet. A „legújabb kor“ is „garázdálkodással“ kezdődik: „ ... földrengésszerű robajok hallatszottak, a fák, kémények Inogtak és a légáramlatnak kitett ablakok betörtek... A község lakói a hajnali órákig tartózkodtak az óvóhelyeken ... A munlclós autók felgyújtása tetemes veszteséget okozott a németeknek ... A fejvesztett pyllasok felkoncolás terhe alatt elrendelték, hogy katonaszökevények, leventék, zsidók jelentkezzenek náluk ... (1945) „...Majdnem valamennyi magyár nemzetiségű lakos ... úgynevezett fehér-lapot, vagy háborús bűnös-lapot kapott../ (1946) No de... tegyük félre a krónikát s nézzünk szét Fámádon most — ezerkllencszázhatvannégy koratavaszán... Gépek a sárban Nem láttam még én Ilyen gépparkot, enynylre sárosát, ennyire — hogy Is mondjam? — rendetlent. Sztreda szövetkezeti elnök szerint a gépek, egy-két traktortól s kukorlca-vetőgéptől eltekintve, kijavítva várják a tavaszi munkálatok elkezdését. Az elnök szavaiban nem kételkedünk, bár okunk len-A faluban kőt óvoda van, ax egyik sxlovik, a másik magyar nyelvű Sztreda Sándor szövetkezeti elnök és Saláty András HNB-tltkár gyakran tárgyal a falu problémáiról Kóncz Ernő, a szövetkezeti gépjavító műhely vezetője
