A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-22 / 12. szám

Köztársaságunkban a legmagasabb megllgyelS- állomás a Lomnlcl-csúcson van. Ha a drótkötélpálya szélvihar miatt nem működik, gyalogosan kell leereszkedni a völgybe. tlslava melletti Ivánkán működik és amely­nek jelentése azon a napon is tökéletesen beteljesedetti Ragyogó napsütéses idő ... Alattunk néhány méterrel a Gerlach csúcsa, egy magányos cirocumulus és az Echo 2. meg a Vénusz, amelyeket a ritka levegőn ét fényes nappal Is látni a 2634 méteres tengerszinfeletti magasságból. Alattunk a Tudományos akadémia asztronómusai és fi­zikusai, a CSD drótkötélpályája, a szakállas kocsmáros, akinek legkisebb forgalma van az egész országban. Lomnlcl csúcs ... J. Vlach felvételei Az időjárás jelző műszakból ketten van­nak velünk — Julius Párák és Marián Raj­­őan. Kéthetenként váltakoznak a másik pár­ral — Ján Zárskyval és Matej Janókkal. Igaz, csak akkor, ha aznap nincs éppen hó- vagy szélvihar. Ilyenkor a szolgálatosok váltása bizonytalan időre elhalasztódik. Most könnyű műszakjuk van. Olyankor nehéz, amikor orkán idején le kell tör­delni a műszerekről a jégpáncélokat, négy­kézláb ki kell mászni a meteorológiai meg­figyelő állomás tetejére és lemérni a szük­séges adatokat. Vagy amikor villámok kezd­­nek csapkodni és nekik mégis ki kell men­ni az églháborúba, végezni a kötelességü­ket. A tavaszi napsugár melegít, hiába van ár­nyékban mínusz tizenhárom fok, és az észak­­nyugati szél sebessége az óránkénti húsz kilométert sem éri el. Kényelmes, könnyű műszak ... De milyen lesz a következő ... ? A poprádi jelzőállomás majdnem kétezer méterrel fekszik alacsonyabban és dolgozói ugyanazokat a feladatokat végzik, mint a nagy időjárásjelző szolgálat bármely állo­másának dolgozói. Szabályos Időközönként mérik a levegő hőmérsékletét és nyomását, a szél irányát, a csapadékot, vizsgálják a felhők minőségét és összetételét, a látási viszonyokat, a napsugarak kalóriaértékét és egyéb jelenségeket. A nyert adatokat át­számolják, és percnyi pontosággal közvetí­tik rádióadón az Ivánkái Meteorológiai Köz­pontnak. Ezenfelül van még két speciális feladatuk. Naponta egyszer időjérásjelen­tést adnak a magas tátrai területek részére a lengyelekkel közösen. Hatóránként me­teorológiai léggömböt eresztenek fel, amely­nek segítségével adatokat nyernek a na­gyobb magasságokból. A poprádi meteoroló­giai állomásról naponta négy héliummal töl­tött léggömb emelkedik a mérőműszerekkel a magasba (a másik ilyenfajta kutatást Prá­gában végzik) kb. húsz kilométerre, hogy speciális jelzéseikkel megtáviratozzák a hő­mérséklet változásokat, a nedvesség és nyo­másváltozásokat. Az idöjárásjelző szolgá­lat részére fontosak ezek az adatok, és leg­többször döntő jelentőségük például a nem­zetközi repülőutak lefolyását illetően (Prá­gából Moszkvába 10 000 méter magasan repül a TU-104). Percnyi pontossággal kell a léggömböknek felrepülni és a nyert adato­kat villámgyorsan fel kell dolgozni és jelen­teni. Tulajdonképpen ebben rejlenek az Idő­járás-Jelző állomások dolgozóira eső fel­adatok nehézségei, a pontos és gyors adat­szolgáltatásban. Országunkban a szálak Ivánkán futnak össze, a csendes dolgozószobák időjárás- és repülőtérképeinek rajzolóinál. Itt látni a legjobban, hogy milyen pontosan és fegyel­mezetten teljesítik kötelességeiket a meteo­rológusok. A jelentések táv rati úton érkez­nek percnyi pontossággal. S a szakemberek csoportja dr. Peter Forgáő és Frantiäek Mol­nár vezetésével a beérkező adatok alapján elkészíti az aznapi időjárás jelentést. Vladimír BabniC ford.-du-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom