A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-15 / 11. szám
m I A Hét számára írta dr. PIACSEK JÓZSEF 1. Libanon Szilveszter, 1963. december 31. Esti 10 óra. Utolsó Síelések és kézfogások. Búcsú a trencséni pályaudvaron a legközelebbi hozzátartozóktól és a funkcionáriusoktól, s a Jednota Trenéln csapata a kísérőkkel, összesen 2? fő, közel-keleti portyázásra indul. Az Ezeregyéjszaka titokzatos világába, a sejkek, háremek földjére — ahogy az képzeletünkben fölmerült. De gondolataink még Inkább otthon Járnék, képzeletben együtt szilveszterezünk szeretteinkkel. Délelőtt az utolsó formalitások elintézése Prágában, leadjuk a télikabátokat a repülőtéren és orkán kabátot öltünk, s délben már a TU gépen ülünk. A sürfi sötétségből villódzó fények, színes neonreklámok tömege, kivilágított hajók, világítótornyok merülnek föl mintegy varázsütésre. -Megragadó kép. Nem tndjuk a szemünket levenni róla. Végre ott surrognak a gép kerekei a betonkifntón. 17 óra 30. Megérkeztünk Belrutba, Libanon fővárosába. Búcsúzik a légikisasszony, s utoljára még figyelmeztet, hogy óránkat állitsnk egy órával előbbre. A repülőtér csarnokában a csehszlovák nagykövetség személyzete és a Racing Club vezetői fogadnak. Ennek a klubnak vagyunk ugyanis a vendégei. Beszállunk a várakozó autóbuszba és taxikba és a szállodába hajtatunk. Este még egy kis séta a kivilágított tengerparton, az első benyomások megbeszélése, majd pihenni térünk. Első éjszakánk távol az otthonunktól. Itt vagyunk hát Libanonban, melynek 1 550 000 lakosa van, s ebből 300 000 Beirntban, a fővárosban él. Pénze a lira (llfianoni font) »100 kirma (piaszter). Egy munkás átlagkeresete havi 130 font, egy szakemberé 500 font. (3 font» 1 US dollár). Egy pár cipő 16 font, ing 12—20 font, egy kiló hús 5—7 font, új Volkswagen 3300 font. A gyümölcs és a zöldségféle olcsó, az Európában megszokott kenyeret nem ismerik, csak zsúrkenyér és valami lepény- vagy lángosféle kapható. Feltűnően drágák a lakások. Egy kétszobáá lakás havi bére 100 font, de a tengerparti villanegyedben a 400—1200 fontot is olérl. Libanon az 1047. évi alkotmány értelmében parlamentáris köztársaság. Az elnöknek kereszténynek, az alelnöknek mohamedánnak kell lennie. Ez a lakosság vallási megoszlásából következik: 53 százaléka ugyanis keresztény és csak 48 százaléka mohamedán. Az államvezetésben, közhivatalokban is 3:4 az arány a keresztények Javára. Libanon fejletlen mezőgazdasági ország. A nemzeti jövedelem 19 %-ét a mezőgazdaság, 15 %-át az ipar és építőipar, 35 %-át a kereskedelem és közlekedés, 16 %-át a pénzügy (beleértve a mintegy 1 millió külföldi libanoni átutalásait) szolgáltatja. Az ország gazdaságába befektetett tőke 90 %-a külföldi eredetű. jelentős bevételi forrás az idegenforgalom (kb. évi 1 millió turista), a két külföldi olajtársaság által a csővezeték elhelyezéséért Ebben a szállóban lakott a csapat a beim ti portyán Beirut — tengerparti részlet A lestől tekvésü Byblos városka Libanonban 1S64. I. 5 — a mérkőzés előtt zíszlöt .cserél a Jednota és a belrutl Racing Club kapitánya; első mérkőzésén a Jednota 2:0 arányban győzött fizetett összeg, továbbá a közép-keleti országoknak Beirut kikötőjén keresztül történő turistaforgelma. Beirut a Közel-Kelet pénzügyi központja. Beirutban rengeteg az üzlet, egymés mellett sorakoznak a széles bulvárokon és a szűk utcácikákon egyaránt. De még ez sem elegendő: az utcák tele vannak apró bódékkal és mozgó utcai árusokkal, » átható kiabálással kínálnak mindent, amit csak el lehet képzelni. Ha észreveszik, hogy valaki érdeklődést mutat az árujuk lránt, elkapják a kabát- • ujját, egekig dicsérik a portékájukat és biztos, hogy r&sóznak az emberre valamit. Szabott ár nincs. Alkudni kell. Külön fejezetet érdemelnek a belruti taxik. Rengeteg van belőlük és hihetetlenül olcsók. Egy utazás a város belterületén 16 piaszter, külterületre 25 piaszter személyenként, függetlenül attél, hogy 500 métert vagy 5 kilométert utazik az ember. A tazi nemcsak az állomásokon állnak, hanem cserkésznek is a főbb útvonalakon. Ha meglét a sofőr valakit a Járda szélén, kürtői és lassít, hogy felhívja magára a figyelmet. Európai ember Beirutban csakis tazln utazik. Furcsa élmény volt számunkra a taxi-utazás a stadionba és vissza. Semmiféle KRESZ szabályok, főútvonal meg mellékutca. Előnye mindig a gyorsabb Járműnek van. Az előzés a zsúfolt utcán Jobb és bal kéz felől történik. A sofőrök csak Jobb kézzel vezetnek, bal kezük kinn van a kocsiból, ezzel jeleznek; trúnyjelzű lámpát nem használnak. A vezetűk figyelmesek egymás iránt, semmi szltkozódás, he valamelyik kürtőiül hall maga mögül, oldalt húzódik, helyet ad az előzésre. Útkereszteződéseknél a 60—100 km-es sebesség megszokott dolog. Óriási az autóforgalom. A kocsik mind hatalmas amerikai vagy nyugatnémet limuzinok. A villamos egyirányú, a város két szélét köti össze. Öreg, elnyűtt, csörömpölő alkalmatosságok, amelyek csak fokozzák a város araúgyis hatalmas lármáját. A lakosság nagyrészt európai módra öltözködik, a férfiak kizárólag fehér Inget viselnek. Látni azonban vegyesen öltözött embereket is, akik európai ruhához fezt viselnek. Sokan megmaradtak az arab öltözéknél: a fehér gallabljánál és a turbánnal. A nők fátyol nélkül Járnak, ma már alig látni lefátyolozott arcú nőt. A nők Is európai módra öltözködnek vagy pedig könnyű lepelben Járnak, amely fejük búbjától a sarkukig beburkolja őket. Az ntcákon mindenütt bnjazfild pálmák, a kertekben citrom- és narancsfák, ezek egész évben teremnek. A gyönyörű modern stadion 85 600 embert fogad be. Mögötte ládákból és hullámbádog lemezekből összeoszkábélt nyomorúságos viskók, körülöttük plsz kos, félmeztelen gyerekek, a knnyhók előtt üldögélő felnőttek. Mint kísérőink mondják, ezek nem libanoniak, hanem palesztinul arabok. Libanonban 100 000 Izraelből kitelepített arab lakik. Embertelen körülmények között élnek, 1 dollárból naponta, amit az ENSZ folyósít . . . (FOLYTATJUK J A szerző felvételei
