A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-15 / 11. szám

Bárhogyan is, de lel kell tűnnöm! ........................................................................... Műanyag-tanácsadó A műanyagok sok esetben kitűnően helyette­sítik a klasszikus anyagokat és a speci&lis fémütvűzeteket. Széles körben alkalmazzák őket az iparban is, például alkatrészek alakjá­ban. A gottwaldovl Gumi- és Plasztikanyag Tech­nológiai Kutató Intézet mellett állandó tájé­koztató és tanácsadó szolgálat működik, amely szakszerű tanáccsal és magyarázattal szolgál minden érdeklődőnek a műanyagok alkalma­zásával kapcsoltaos kérdésekben. — A képen Fr. Ludvík mérnök (jobbra) a tanácsadó mun­katársa tájékoztatást ad a plasztik-alkatrészek termelési technológiájáról. A világ legmagasabb tornya A moszkvai Vasbeton Kutató Intézet dol­gozóinak egyik csoportja Mlhajlov professzor vezetése alatt öt évi szorgos munka eredmé­nyeképpen kidolgozta egy 2000 méter magas toronyépítmény terveit. A toronynak több száz emelete lesz, elsősorban televíziós antenna­­toronyként szolgál majd, de ezenkívül úgy­szólván minden fajta létesítmény megtalál­ható lesz benne. A kolosszus, amely egyidejűleg százezer embert fogadhat majd be, igen nagy követel­ményeket támaszt a szerkezeti anyagoknak nemcsak szilárdságával, hanem rugalmassá­gával szemben is. A fő építőanyag valószínű­leg az előfeszített vasbeton lesz. A torony hat lábazati oszlopa 140 méter átmérőjű kör kerületén helyezkedik el. Középütt átlátszó műanyagból készült 30 méter átmérójü hen­ger nyúlik majd a magasba. A gépházon, kazánházon, hűtócsarnokokon, raktárakon és garázsokon kivül, melyeket a földszinten vagy a toronytól elválasztva külön épületben helyeznek el, az építmény alsó emeleteit igazgatósági helyiségek, tökélete sen felszerelt szolgáltatások (fodrász, tiszti­­tóüzem, postahivatal stb.) foglalják el. A to vábbi emeleteken kilátóteraszok, éttermek falatozók, mozik, előadótermek, színházak, kiállítási csarnokok és más hasonló rendel­tetésű létesítmények lesznek. Az építménykolosszus legfelső emeletelt tudományos kutatólaboratóriumok, meteoro­lógiai intézet, csillagvizsgáló, rádió és TV- adó stb. számára tartják fenn. Valamennyi helyiség tökéletes klímaberendezéssel lesz ellátva. A látogatók és az Itt dolgozók néhány gyorsfelvonó, illetve helikopterek segítségé­vei jutnak fel a kívánt emeletre. A helikop­terek számára különleges leszállóhelyeket terveztek a torony palástján. A tervezűk nem feledkeztek meg az ára- és postaszállitó gyorsfelvonókról sem, Előzetes számítások szerint a világ legma­gasabb tornyának építése kb. 16 millió ru­belbe kerül majd. De egyáltalán klvltelezhetó-e műszakilag egy hasonló merész tervezet? Hisz e kőt ki­lométer magasságba nyúló torony mellett szinte eltörpül a párizsi Eiffel-torony, vagy a New York-1 Empire State Building! Mihaj­lov professzor így nyilatkozik orröl: „Terve­zetünk, amely egyelőre csak papíron létezik, bizalmatlan fejcsóválgatásokkal találkozik. Elgondolásunk azonban nemcsak reális, ha­nem gyakorlatilag is megvalósítható.“ 4 •a a *8 ; a 5 * 8 » A cselekvő gondolat Alighanem néhány év vagy évtized múlva megszokott dolog lesz, hogy valaki pusztán azzal végez el a távolból egy-egy munkát, munkalolyamatot, hogy erősen az elvégzendő munkára összpontosítja gondolatait — ezt a lehetőséget csillantották fel J. F. F. Du­­sallly francia tudós legújabb kísérletei. A pá­rizsi kutató ugyanis kísérletei során bemu­tatta, hogy a kiválasztott személy a távolból felgyújthat vagy elolthat egy villanylámpát, ha erősen gondol az elvégzendő feladatra. A kísérleten végső soron nincs semmi csodá­latos: a francia tudós egyszerűen az emberi agy elektromos tevékenységét használta fel megfelelő elektronikus erősítéssel a lámpa kapcsolójának működtetésére. Az emberi agy elektromos tevékenységének vizsgálatát az orvostudomány már évek óta felhasználja kutatási és betegségmegállapltó célokra. A vizsgált személy koponyájára elektródokat helyeznek, s a segítségükkel le­vezetett villamos Impulzusok által kirajzolt elektroencephalogrammból az orvos megálla­píthatja az agy kóros vagy egészséges tevé­kenységét, elváltozásait. Az agyritmusok egyikének, az úgynevezett alfa-hullámoknak az amplitúdója eléri a 30—50 mlkrovoltot, ha a vizsgált személy nyugalomban van, de az amplitúdó rohamosan csökken, vagy telje­sen megszűnik, ha a kísérleti személy meg­határozott cselekvésre, például egy lámpa felgyújtására vagy eloltására összpontosítja gondolatait. Az alfa-hullámok amplitúdó­­csökkenése tisztán elektronikus úton felerő­síthető, s alkalmas módon felhasználható a kapcsoló vagy más mechanikus szerkezet működtetésére. Elvileg lehetőség van arra Is, hogy a fel­erősített impulzust — esetleg rádióhullámok­ra „ültessék", s Így nagy távolságokra to^ vábbitsák, sőt egy Időben több vevőkészülék­hez eljuttathassák — persze, a mai technikai eszközökkel egyelőre csupán nagyon egy­szerű „cselekvő gondolatok“ átvitelére szá­míthatunk. A kísérletek szerint a „gondolatátvitel“ si­kere nagymértékben függ a kísérleti személy pszichológiai állapotától Is. Ha ugyanis a kiválasztott személy kételkedik a kísérlet si­kerében, agyának alfa-hullámai nem csök­kennek a kívánt mértékben, s az Ily módon létrejött Impulzus még nagy erősítéssel sem elegendő a mechanizmus működtetésére. Alighanem még hosszú kísérletezésre, ala­pos tudományos tanulmányozásra van szük­ség ahhoz, hogy a felfedezések széles körű gyakorlati hasznát Is vettessük, de a lényeg már bebizonyosodott: van lehetőség a gondo­latok útján végrehajtott cselekvésre! A kibernetika egyik legérdekesebb kép­viselője a moszkvai műszaki Intézet mun­katársai által szerkesztett „bio-kéz“, me­lyet az agyból érkező, elektromos jelekké alakított áramtmpulzusok működtetnek. A készülékben apró elektródok fogják jel az Idegáramokat, melyek kellően fel­erősítve akár elektronikus számológépe két ts működtethetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom