A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-15 / 11. szám

Szikrázó huzalok kBzt (F. Petrllk felvétele) Mai számunk tartalmából: Halál jutányos áron . . . 4 Jugoszláviai emlékek . . . 5 A brigádvezetű................... . 8—7 Brit festészet........................ 8 Soha nem vagy egyedül . . 12 A magány drámája .... A Hét rejtvény-pályázata . . 18 A Csehszlovákiai Magyar Dolgozik KultflregyaaBlotfinek hetilapja. Megjar.enik mindaa vasárnap. FOaxerkeszti Major Ágoston Szerkesztfiblxottság: Egri Viktor, Gály Iván, Győr calk júxset, Lörlncz Gyola, Mács jAzsat, Ozavald Árpád, dr. Szabi Rezsi. Szerkaszt (hág: Bratislava, jeeenskiho 9. Postafiik C-398, telefin 333-04 Terjeszti a Poata Hlrlnpszolgálata. eliiize­­tiseket elfogad minden postahivatal és le­­vilkizbeslti. Külföldre szili elifizetiseket ellntáz: PNS — Ostredná expedlcla tlaie. Bratislava, Gott­­waldovo nám. 4B/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bra­tislava, Stirova 4. Eliflzatésl dl] negyed «vre 19.30 Kit, fii Ívre 39.— Kis, égisz évre 79.— Kés. Kéziratokat nem érzünk meg is nem küldBak vissza. K-21M1193 Konferenciák Népek kultúrája, társadalmi igénye őrizte meg e gyűjtőszót. Letűnt korok, évezredek tiszta szándékai kristályo­sodnak e szóban még akkor is, ha olykor csak fedőnév gyanánt tűzték egy-egy tanácskozás elé, hogy meg­gyalázzák az egykori antik világ gon­dolkodó, vitatkozó, alkotó törekvését, szándékát. Társadalmi életünkben egyre in­kább arra kell törekednünk, hogy konferenciáink belső tartalma har­monikus egységben legyen a külső adottságokkal, lehetőségekkel. Leg­alább azzal az igénnyel készüljünk, melyet József Attila fogalmazott meg, és amit az utóbbi esztendőkben olyan gyakran idézünk: „ ... S a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunkat.. Szocialista társadalmunknak is lé­nyeges gondja e költői igény. Ehhez mérve magunkat, valóban határkö­vet, egy-egy állomást jelenthet a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­­túregyesületének járási konferenciája. Annál is inkább, miután ez alkalom­mal nemcsak egy, de IS esztendő munkáját mérhetjük, mérjük fel. ★ Legyen a gondolat csak ennyi, hogy a 12 járás ezer küldöttje milyen felelősséggel, mennyi falkészültséggel indul a tanácskozásra? A közművelő­dés igényét mekkora hőfokon ol­vasztja majd véleménnyé a konfe­rencia vitáiban? Képes lesz-e hoz­zátenni a részhez valamit, hogy majd az összeállt egészből bőségesen ré­szesüljön? Egy kulturális és társadalmi szer­vezet következetes munkájában, ami­kor azt negyvenezer tag gyakorolja, nem egyszerű dolog a járási konfe­rencia. Hiszen mindaz, amit gyakor­latban el kell végeznünk, önként vállalt tisztséggel megbízott embe­rekre hárul. Most adva van a felmé­rés lehetősége. Ki, hogyan viselte tisztségét, megbizatását, az kiderül­het a tanácskozások alkalmával, és majd az igény dönti el, hogy ki méltó továbbra is a bizalomra. A gondolat további része, hogy va­jon elegendő-e az a hozzáállás, a csu­pán lelkesedés, ami elegendő volt 15 esztendővel azelőtt? Mekkora utat tettünk meg, és igazodtunk-e a meg­tett úthoz? A közművelődés munka­formáiból ml az, ami elavult és mik azok, amit magasabb szinten, nagyobb igénnyel kell művelnünk. ★ A tudatos, következetes munka szervezettséget, de nem agyon szer­vezést kíván, igényel. Elsősorban te­hát erre legyen gondunk. Ki mit vá- Ialt a konferencián vagy azon kívül, azt gondos fegyelemmel végezze. Itt újra csak József Attilát lehet idézni, mely idézetet az utóbbi napokban több helyen olvasta az ember: „ ... dolgozni csak pontosra, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy ér­demes.” Egy társadalmi szervezet, a Cse­­madok sem tehet másként. Vállalnia kell küldetését, és vállalnunk mun­kánk tartalmát, egészét. Ennek a tar­talomnak kell kitűnni, kristályosod­ni a konferenciákon, hogy legalább egy esztendőre elegendő fény és hő tápláljon mindenkit, aki vállalt vala­milyen feladatot. Munkánk nem egy­szerű, hiszen részét képezi egy or­szág törekvésének. S bár e törekvé­sek célja világos, a hozzá vezető út sokszor bonyolult és akadályokkal teli. Ezt kell leküzdemünk, az akadá­lyokat. Munkánk lényege a felvilágo­sodás, felvilágosítás a művelődés minden szakaszán. Ehhez kellő ko­molyság, tisztánlátás, műveltség — igény és önfegyelem szükséges. Csak ezek birtokában érhetünk el ered­ményt és nyugtázhatjuk megelége­déssel, ami soha ne váljon önelégült­séggé. ★ Kitérhetnék a konferenciák lénye­ges tárgyalópontjaira. Egy-egy mon­dattal talán érzékeltetni lehetne a legfontosabbat. Ám úgy vélem, ezt minden járási konferencián megte­szik, hiszen ez a feladatuk. Bizonyá­ra sok szó esik majd művelődésünk eszmei elmélyítéséről, tisztulásáról, színvonaláról. Közéletünk igen fon­tos eseményéről, az előttünk álló ál­talános választásokról, és talán arról is, hogy az nem Csemadok-ügy. Majd meg arról esik sok szó, hogy nagyon is az, miután a közélet, az állami tisztséggel felruházott, a nép bizal­mát élvező személyek viszonya fon­tos tényező a Csemadok munkájában. De szó lesz a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 2ű. évfordulójáról is. Es fontos, hogy az itt élő magyarság is pontosan körvonalazva értse, érezze a felkelés jelentőségét, annak nemzetközi vo­natkozásait, hatását, Ez is feladatunk. ★ Csupán ezt kívántam megjegyezni a Csemadok járási konferenciáival kapcsolatban. És még azt: hogy az értelem tisztaságával, a hozzáértés gondjával, és a felfokozott szenve­dély hőfokával közeledjünk minden elvégzendő feladathoz. Munkánk lé­nyege a vidámftó, de tartalmas szó­rakozás, szórakoztatás is. Ezt is gya­koroljuk, mert jókedvű bizakodás, csipkelődő tréfa nélkül sótalan az élet. t Járási konferenciáink határozatai­ban majd tovább szövegezik a felada­tokat. A megvalósítás azonban mind­nyájunké. GYURCS0 ISTVÁN, a Csemadpk KB tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom