A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-23 / 8. szám
Zdenék Stépánek Sadloft ügyvéd szerepében Az elit rísz szerelmespárja z utolsó években a világ filmművészetének legjellemzfibb vonísa, hogy fi) rendezők kérnek szét, s kihasználva az ú|, friss kifejezési eszközöket és konvenciémentesen szemlélve a valóságot új szellemet hoznak. Ez a folyamat Szlovákiában ugyan egy kicsit késett, de legújabban egyre gyakrabban beszélnek nálunk is arról az ű], úttörő és igényes rendezdcsoportrél, amelyet a Solan, Uher, Barabás és Hoty nevek fémjeleznek. OJak, de filmművészetünkben már valamennyinek neve van. Peter Solan például a „Férfi, akt nem tért vissza“ című filmjével már bebizonyította a közönség előtt, hogy valóságszemlélete józan és tárgyilagos. Sajnos, a korábban a szlovák filmművészetben különös erővel dühöngő sematizmus alkotó feltételei hallgatásra Ítélték a tehetséges rendezőt. Hosszú Idő után az Ökölvívó és a halál című filmjével jelentkezik, amelynek forgatása közben és bemutatása előtt azonban a fiatal rendezőnek kegyetlen és kimerítő harcot kellett folytatnia különböző gáncsoskodó megjegyzésekkel, fontoskodó filmszakemberekkel, bár ngyanabban az időben egész sor jelentéktelen, sőt rossz szlovák film készült el minden nehézségek nélkül. Persze a helyzet azóta a szlovák filmművészetben la gyökeresen megváltozott. Amikor Solan rendező a múlt év őszén a San Franclscő-1 filmfesztiválra Indult az ökölvívó és a halál bemutatójára, új filmjének, az „Arc az ablakban“-nak rendezői munkált már elvégezte. Ez a film le — amelyet filmszínházaink nemrég mutattak be — magán viseli annak a konvenciúmentes felfedező valóságszemléletnek a jegyeit, amelyet a bevezetőben említettünk. Ez a film három kisvárosi környezetben játszódó cselekmény adta helyzeteken keresztül olyan drámákról és problémákról beszél, amelyet a történések felszíne alatt csak az avatott szemlélő képes észrevenni. A dráma hordozója tehát nem a kihegyezett helyzet, a felfokozott konfliktus, hanem az alakok gondolkozására és érzésvllágára ható események belső rezonanciája. Ez a közős nevezője annak az ügyésznek, akinek a kisváros felrója, hogy ügyész létére egy nyilvános dzse8sz-zenekarban játszik: annak az orvosnak, aki a megveszekedett reakciós hírében álló beteg ügyvéd sorsét különösen a szivén viseli és annak a válóperes bírónak Is, aki megsejti, hogy a saját „eszményi házassága“ is mesterkélt egy kicsit. Természetesen az Ilyen szűk tartalom-ismertetés kikerülhetetlenül elferdíti a film hangulatát és karakterét. Mert hisz épp arról van szó, hogy a dolgokat Itt Inkább csak felvázolják, érintik, az alakok cselekvésein keresztül fejezik ki, s egyáltalán Inkább az érzések, mintsem az elmélkedések síkján tartják. Ez a tartózkodó pontosság a film legszembetűnőbb sajátossága. Ezzel Peter Solan rendező a szlovák filmművészetbe új hangot, új elemet visz: a valóságot inkább kerülővel, az apró észrevételek halmozásával ragadja meg, s nem azzal az ismert, mindent átfogó szemlélettel, amely aztán természetszerüep megmarad a felszínen. Ez kétségtelenül a második elbeszélésben sikerült neki a legjobban, amely egyúttal a három közül a legigényesebb is, s leginkábba finom, érzékeny megmunkálásra épített. A rendezőnek Itt sikerült a lelkiismeretnek és felelősségnek ezt a mlkrodrámáját úgy összefognia, hogy agyetlen megfogható epizód sem hullott ki a kezéből. így lett teljessé annak az embernek a sorsa, aki már-már mellőzöttnek, sőt társadalmon kívülinek érzi magát. Sokkal kevésbé meggyőzően hat az első filmnovella. Itt a döntő elem a fiatalság életereje, bája és öröme, amelyet a kisváros fillszterl életvitele fékez kiteljesedésében. Sajnos, a rendező abbeli lgyekeeztében, hogy az egész film egységes hangolását megtartsa, a novellának ezt a kicsengését valamiképpen elnyomta, készakarva lassította a dráma esését és tompította a hangulatát. Ebben a részben a szereposztás Is kevésbé szerencsés, mint a másik kettőben. Ott olyan kitűnő színészek remekelnek, mint Mistrlk, Stépánek, PeSek, Matulová, Strnisková stb. Peter Solan új filmje azonban mindezen hiányosságok ellenére is új hangot, új törekvést jelent a szlovák filmművészetben. A. KALINOVA LadlaUr falak, a tilíjraiti Űrt axerepébea 6a feleaíge, Vlasta Matalové £t a mdeii. Pater Solan
