A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-23 / 8. szám

Miroslav MatouSek felvétele

Mai számunk tartalmából:

Kassai Jelentős..............................4

Malaysia...........................................5

„üreg” dlőkok között .... 8 V. Mkiáö: Sohasem vagy egyedül 12 Hét nap a Fehér Házban . .18

Nyolc évig tárté eszméletlenség 20 Oj úton a szlovák film . ... 24

A Cssbsslovéklsl Magyar DolgoaAk KultAregyaaBletének hetilapja.

Megjelenik minden vasárnap.

Fdszerkesítd Major Ágoston Szerkesztőbizottság: Egri Viktor, Gély Irta. Gyarcslk József, Lőrinci Gynla, Mást Jónál, Omold Árpád, dr. Szabó Rend. Siorkaaitdoág: Bratislava, Jesenského 9. Postafiók C-398, telefon 333 04

Tarjasttl a Posta Hlrlapaxolgálata. előfizetéseket elfogad minden posteRlvatal ás leválkésbesltd.

Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná ezpedtola tlaéa, Bratislava, Gottwaldovo aám. «/VII.

Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stdrova d.

Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kis, tél évre 39.— Kis, agéss évre 79.— Kés. Kéziratokat nem Orsüak mag is asm küldünk vissza. K-13-41J.17

Február szellemében

Nem kerek évforduló, nem Is plrosbetűa ünnep február 25-e, és mégsem mehetünk el mellette szó nélküi, pedig elsősorban nem is a tizenhat év előtt lejátszódó és oly Jól Ismert események adnak okot az emlékezésre. Meggyőződésünk, hogy olvasóink többsége átérzl 1948. februárjának jelentőségét, ak 1945—48 közötti időszak lezárását, a szocialista építés kezdetét. Túlzás nélkül beszélhetünk tömeges lelkesedésről azokban az időkben. S nemesek a mi országunkban, hiszen az ax időszak a szocialista forradalmak sorozatának kezdete volt a népi demokratikus országokban, Európában és Ázsiában egyaránt. Kialakultban volt a szocialista világrendszer, melynek tagjai a helyenként felmerülő ellentétek ellenére jts megdöntötték a kizsákmányolás rendszerét, és hozzáfogtak az eddiginél Igazságosabb, gmberjbb társadalmi rendszer kiépítéséhez.

A baráti szocialista országok között hazánk sajátos helyzetben volt; iparilag fejlett és magas civilizációval rendelkező országként látott hozzá a szocializmus építéséhez. Egyes iparvállalatok évtizedes hagyományai — különösképp a cseh országrészekben — jól képzett munkások és mérnökök egész sora, mindez a Februárt követő években nagy előnynek bizonyult. Abban az Időben a kevésbé fejlett népi demokratikus országok ipari-műszaki bázisuknak csupán alapjait rakták le. Ebben volt hátrányuk és egyúttal előnyük is, hiszen új üzemeik technikai színvonala már a kor követelményeinek felelt meg, s ezért a munka termelékenysége is magasabb szinten mozoghatott. Es sok esetben bár az alap ezekben az országokban gyengébb volt, mint nálunk, a tremelékenyság terén mégis előnyre tehettek szert. Mi sajnos, megelégedtünk az örökséggel,, és így nem ügyeltünk eléggé az ipar és mezőgazdaság korszerűsítésére, különösképp pedig az irányítás tudományos módszereinek bevezetése terén maradtunk le a fejlett országok mögött.

Mindezekről a kérdésekről beszélnünk kell, hiszen ünnepen és hétköznapon egyaránt mai problémáink foglalkoztatnak mindannyiunkat a legjobban. Ma pedig nincs fontqsabb kérdés, mint áthidalni a tapasztalható nehézségeket, kiküszöbölni a hiányosságokat, hogy kellő alapot teremtsünk országunk gazdasági és kulturális fejlődése számára.

Ne vegye az olvasó ünneprontásként, ha a történelmi visszatekintés helyett inkább a távlatokat vizsgáljuk. Meggyőződésünk ugyanis, hogy 1948. februárja szelleméhez akkor leszünk a leghűebbek, ha minden erőnket, tudásunkat és akaratunkat a mai problémák megoldására irányítjuk. Természetesen nem akarunk és nem is tudunk receptet adni, hiszen minden gondolkodó ember elég problémát lát maga körül, melynek orvoslása előbbre vihetné fejlődésünket. Ezért nincs helye ma a passzivitásnak, a nemtörődömségnek. Ellenkezőleg, az ésszerű javaslatok realizálása az út, hogy néhány esztendő alatt Ismét a legkorszerűbb ipari bázisáal, és fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok sorában előkelő helyet foglalhassunk el.

■

jelenleg e cél érdekében Igen fontos a KGST országokkal való szoros együttműködés, a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szakosítás bevezetése. Mi ugyanis a múltban nagyon'sok erőt pazaroltunk olyan cikkek gyártására, melyekre nem voltak jó feltételeink. A szocialista országok közötti ésszerű szakosítás lehetővé tehetné, hogy minden erőnket olyan cikkek gyártására összpontosítanánk, melyre feltételeink közepette a legjobban felkészültünk.

S ezen túlmenőleg fokozott figyelmet kell szentelnünk az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésének fokára, világviszonlatban is. Sajnos, még nem is oly régen — a szektáns és dogmatikus nézetek elterjedése folytán — elegen akadtak, akik azt állították, hogy a hanyatló kapitalizmustól már nincs mit tanulni. Nem vették figyelembe, hogy nem a kapitalista termelési viszonyok utánzásáról van szó, hanem a tudományos irányítási módszerek, a műszaki színvonal, önköltség-csökkentés és egyéb tapasztalatok átvételéről. Sajnos, azokban az években előfordultak olyan esetek, hogy az ilyen tapasztalatok hiányára rámutató közgazdászokat kozmopolitákként bélyegezték meg.

■

A CSKP KB januári plénumán, levonva a múlt hiányosságaiból a tapaszalatokat, hangsúlyozok, hogy fejlődésünk megköveteli; mindenütt tanuljunk, ahol tanulhatunk, hogy termelésünk színvonala világviszonylatban is magas lehessen. Ezért megengedhetetlen, hogy ma olyan problémák megoldására fecséreljük erőnket, melyeket mér másutt régen megoldottak. Ilyen esetekben mások tapasztalatait rugalmasan alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a világ melyik részén sikerüli szert tenni rájuk. Tehát ezen a téren nem a földrajzi szempontok, hanem saját népgazdasági rendszerünk érdekejt kell előtérbe helyeznünk,

A CSKP KB januári plénumán elfogado't határozatok és az azt követő gazdasági intézkedések csaknem mindannyiunkat érintenek. Ezért elsőrendű érdekünk megoldani az előttünk álló nehéz problémákat. S épp itt gondoljunk vissza 1948. februárja mozgalmas napjaira, hiszen akkor is a kommunista párt vezetésével, a nép legszélesebb köreinek demokratikus részvételével sikerült az akkori feladatokat megoldani. Nem lehetséges ez másképp ma sem. Nem várhatunk sem égi, sem földi ajándékokra, csak mi magunk — saját eszünkkel, saját munkánkkal vihetjük ügyünket előbbre.