A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-02-16 / 7. szám

Kezdetben volt az aranyláz * A Zl A ban gazdag arattylelO helyekre I MlftfSbukkantak Kaliforniában. Arany­­■ ^^^^^SsOk éa kalandorok ezrei indul­tak ponyváskocalkon ,6a lovakon Nyugat fe­lé. Egy máalk emberáradat a látszólag rövl­­debb utat válazztotta a közép-amerikai föld nyelv legkeakanyabb részén kerezzttll. Nem egizzen ICO km volt az At, egy klcalny városkába, Panamába, ahonnan a bár­kák Ázzak felá Kaliforniába Indultak. Csak­hogy ez a száz kilométer a poklokon vezetett kereeztm — meredek hegyek, párás trépikus Őserdő, mocsarak, azAnyogok és váltüláz nehezítették meg az átjutást. Gyorzan sza­porodtak a sírok Panama városka temetőjé­ben. Egy vállalkozé-szellemO amerikai, W. H. Asplnwall jött rá az ötletre, hogy vasutat építsen a töldszorosan keresztül. A kulik ezreit szállította Ide Kfnábél, akik tömege­sen pnsztultak el az Őserdőben. Amikor a vasAtvonalat lBIS-ben átadták a forgalom­nak, azt írták a krOnlkáaok: minden talpfa, amit itt leraktak agy emberéletbe került. A caatornárOl, amely megrüvlditette volna a hozszO, fáradaégoa és veszélyes utat a dél­amerikai kontinens körül, egyelőre legfel­jebb, ha álmodtak. Mindenesetre Nagy-Brl­­tannia és az USA már 1850-ben egyezményt Irt alá, amely szerint az egyzzer itt megépí­tésre kerülő osatorna semlages lesz, és min­denfajta nemzetiségű hajó szabadon áthalad­hat rajta. Nyilvánvaló volt, hogy az, aki megszerzi a osatorna fölötti hatalmat, hatal­mas fegyverbe* jut a világpolitikában. Afférok 6a Intrikák A földszoros átvágásának jogát a Columbiai Államszövetségnél, amelyhez abban az Idő­ben Panama tartomány mint szövetségi állam tartozott, agy francia részvénytársaság sze­rezte meg. Ez a társaság vállalkozott rá, hogy Ferdinand Lessepa, a Sznezi-osatorna építőjének tervét finanszírozza. A csatomé építési munkálatai IBSI-ben kezdődtek. A részvénytársaság 1888-as bukása után a osOdper során kiderült, hogy a társaság Óriási összegeket költött miniszterek, képvi­selők, állami tisztviselők, hírlapok stb, meg­vesztegetésére. Ezerszám mentek tönkre a kis­részvényesek, s a válság egész Franciaország­ban éreztette hatását. A csatorna építését ab­bahagyták, a a területet Ajra birtokba vette az őserdő. 1902-ben a csatornaépítés jogát az Egyesült Államok vásárolta meg 1903-ban ajánlatot tett a columbiai kormánynak, annak a területnek a bérletére, amelyen a csatorna ásását tervezték. A columbiai szenátus elutasí­totta a szerződést. 1903. november 3-án a panamai tartományban puccsot hajtattak vég­re, az USA tengerészgyalogságot tett partra éa megakadályozta a columbiai csapatok beavat­kozását. Panama csakhamar kihirdette füg­getlenségét, amit az Egyesült Államok novem­ber 13-án elismert. Ugyanekkor szerződést kötött az Aj állam kormányával, amaly sze­rint az USA a csatorna-övezetért fizet 10 mil­lió dollárt és kilenc évvel a szerződés aláírása után évi 2S0 ezer dollár bérleti összeget, Ké­sőbb ez az évi bér emelkedett, míg végül IBSS-tOl az USA 1,9 mlllié dollárt fizet. Az amerikai csatorna-társaságnak ezzel szemben évi 100 mlllié dollár haszna van a csatorna­használati dljakbél. A csatornát 1904-ban kezdték építeni, és 1914. augusztus 19-én haladt át rajta az alsO hajé. Panama 6a a csatorna övezet Az új mesterséges vizlAt a Csendes-Óceánt és az Atlanti-Óceánt köti össze. Hossza 82 km, 12,9—14 m mély, legkeskenyebb részének Állam az államban: a kis közép-amerikai Panama ál­lam testét kettészelő Panama-csatorna PANAMA Avenida Central — a panamai fő­város főutcája vihar a csatorna fölött Yankeek menjetek hazai namal diákok követelik a pa­fenékszélezsége 91,8 m. 3 zsiliprendszer segít­ségével 28 m magasságkülönbséget egyenlít ki. A zsilipeket a víztárolóvá kiépített Gatún tfl (424 km>) látja el vízzel. A hajék átlag 7—8 Ara alatt haladnak át a osatornán, mely a New York—San Francisco közötti hajúutat 14 800 km-rel rövidíti meg. Mazlmális átkelési kapacitása napi 3B hajú. Itt halad át a földszo­roson az Asplnwall által épített vasút egy hosszú szakasza is. Az amerikaiak a csatorna két oldalán 8—8 km szélességű szakaszt bérel­nek, z ez az An. „Canal Zone** állam az állam­ban. Itt fekszik mind a két kikötő Is, amelyek közül a Csendes-Óceáni, Panama-Clty, az állam fOvárosa. Éppen ezért ki van véve az ameri­kaiak hatásköréből. De az amerikaiaknak itt is privilégiumaik vannak. Külön negyedükben tiszta, elegáns villáikat magas falak és drút­­sövények veszik körül, hogy ne kerüljenek kapcsolatban Panama városának többi lakéi­val. Csak itt, a fővárosban engedték meg (azt is csak 1980-ban), hogy az USA csillagos-sá­vos lobogOja mellett Panama köztársaság zászlaját Is kitűzzék. Különben az egész csa­torna-övezetben a legutolsó IdOktg tilos volt kitűzni a panamai zászlót. Az U8A politikája egyre nagyobb ellenállást vált ki a panamaiak körében. Az amerikaiak viszonya a helyi lakossághoz semmiben sem különbözik a gyarmatosítóknak a „bennszülöt­tekhez“ valö- viszonyától. A csatorna-társaság Igazgatásában valamennyi fontosabb funkciót fenntartottak maguknak, 120 révkalanz szintén amerikai, akik lényegesen magasabb fizetést kapnak, mint a panamaiak. V6r«s aortflz A csatorna-övezet határai mentén amerikai katonák őrzik az eltorlaszolt őserdei utakat Az utóbbi Időben többször került sor tünte­tésekre az amerikaiak ellen. Ezek legsúlyosab­­blka volt a január 10-1, amikor diákok ki akarták tűzni a csatorna-övezetben a panamai zászlót. Ehhez tudni kell, hogy az Egyesült Államok a panamai kormány erélyes követe­lésére beleegyezett: a csatorna-övezet vala­mennyi középflletén ott loboghat a Panama Jelképes szuverenitását jelzű zázzlú. Amikor azonban a panamai fiatalok érvényt akartak szerezni jogunknak, eldördültek az amerikai fegyverek. 23 halálos áldozata és 400 sebesült­­le van az amerikai Imperialisták legújabb provokációjának, lázas sietséggel kezdődtek meg a tárgyalások Panama és az Egyesült Államok kormányának képviselői között, mi­nek eredményeképpen közölte a sajtó, hogy „Panamában normallzálúdik a helyzet“. Az újabb események azonban arra mutatnak, hogy a népi ellenállás következtében Roberto F. Chlarl elnök kénytelen a Panama csatorna*­­övezet teljes kiürítését követelni. Az angolok kárörvendden figyelik az ame­rikai kormány „sznezl helyzetét". Panamában is elflbb-utúbb elérkezik az az IdO, amikor az övezet közigazgatása és a csatorna igazgató­sága a panamaiak kezébe kerül. Egyre határo­zottabb Panamában a követelés: „Yankee go hőmet" —ta—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom