A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-09 / 6. szám
szerelmesek lehetnek, mint amilyen hasznosak — attól függ, kinek a kezébe kerülnek. Ernest 0. Lawrence ismert amerikai fizikus azt javasolta, hogy a reaktorok melléktermékeiből hadászati célokat szolgáló, „gyilkoló“ port készítsenek. Más tudósok — természetesen amerikaiak is — ésszerűbben igyekeznek felhasználni e melléktermékeket. Íme, a rádioaktiv anyagok békés célokra történő felhasználásának néhány módja. 0 Az anyagcsere problémáinak kutatása az állatoknál, jelzett atomok — izotópok segítségével; a trágyázás problémái. 0 A hektárhozamok növelése a mezőgazdaságban, a növények és vetőmag besugárzásával. 0 Konzerválás 0 Haae a kártevők ellen. © Az orvostudományban (diagnosztika — gyógykezelés). © Az iparban (vegyelemzések, a nagyol“ vasztókban lefolyó jelenségek ellenőrzése, szintmérés tartályokban, az átfolyás ellenőrzése és vizsgálata a legkülönbözőbb csövekben stb.) © A folyadékok és gázok mozgásának ellenőrzése, ivóvíz ellenőrzés. A kőzetek és szerves anyagok korának meghatározása (pl. a geológiában és archeológiában), a molekulák felépítésének vizsgálata új plasztikus anyagok nyerése céljából. © Alkatrészek ellenőrzése, termelési folyamatok irányítása és ellenőrzése, mérés és számolás, kőzet-vizsgálat stb. Ez a felsorolás természetesen korántsem teljes. Sőt az atomenergia békés célokra történő felhasználási lehetőségeinek csupán elenyésző hányada, amit még sok mindennel ki kellene egészíteni. Az atom-hőerőművekkel kapcsolatban azonban meg kell még említenünk az olcsó távfűtést, a közlekedési eszközök, rakéták meghajtására szükséges energiatermelést (Lenin jégtörő), valamint a nagyarányú földmunkálatoknál szükséges robbantásokat. Amint látjuk, a huszadik század Góleme valóban jő és igen hasznos szolgája lett az embernek. Telefon a mellényzsebben Nyugtalanság a körházban. Sürgős szükség van <lr. Bergre, de senki sem tudja, melyik osztályon tartózkodik. Értékes percek telnek el. Ez az időveszteség és a vele kapcsolatos izgalom ma mér elkerülhető. M. von Ardenne, a Drezdai Kntatőintézetben egy teljesen újszerű személyhivő berendezést tervezett. Olyan vállalatnál, amely felszereltetett egy ilyen berendezést, a dolgozó nyugodtan elhagyhatja a munkahelyét, ha zsebében van a „telefon". Pontosabban, egy tranzisztoros vevőkészülék. Egy gyárkomplexumon belül, amelyet a telefonközpontból kiinduló dróthálózat vesz körül, tetszés szerinti számó vevőállomás működhet egymástői függetlenül. Ezeket egy normális automata telefonközpont működteti, amely egy rádiőadóval van összekötve. A zsebvevökészütéknek ugyanaz a száma, mint a keresett személy telefon-mellékálomásának. Ha kitárcsázzuk ezt a számot, működésbe tép a vevőkészülék, „csönget“ az illető zsebében. A hivott fél füléhez tartja a készüléket (kép) és megkapja a szükséges utasításokat. Lénye ges előnye ennek a berendezésnek, hogy aránylag olcsó és könnyen beépíthető. (Zeit tin Bild). A nagy világvárosoknak egyre növekvő problémája a hatalmas méreteket öltött utcai forgatom lebonyolítása. Sőt, egyes nagyvárosokban már a város körült forgalom Is annyira megnövekedett, hogy komoly problémát okoz. A helyből startoló repülőgépekkel és helikopterekkel való utasszállltás túl bonyolult még ahhoz, hogy helyettesítse a trolibuszokat és autóbuszokat. Nagyobb reméayekkel kecsegtetnek az ón. „légivonatok“. — Képünkön egyik francia modelljét látjuk. Ez a típus fordjtott T alakú betontartön, légpárnán mozog, Illetve csúszik. Repülőgép-motorral, légcsavarral van meghajtva ás 400 kilométeres óránkénti sebességet érhet el. Ha fékezni akar, egyszerűen megváltoztatja légcsavarja forgásirányát. A Mooneyes A francia Duviilard elnevezésű amerikai versenyautó rövidtávú versenyekre, leggyakrabban a negyed mérföldesre van tervezve. A kocsi 7000 köbcentiméteres motor ral van ellátva és a start utáni kilencedik másod percben már 270 kilométeres sebességet érhet el. Ma a negyedmérföldcs versenyeknél a kocsik sebessége Aránként 320 kilométer körül mozog. A Moonevest nem könnyű megállítani, lefékezésénél ejtőernyőket használnak. óránkénti 142 kilométeres sebességet ért el sí talpon, lesiklás közben az Olasz-Alpokban. Ugyanezen a terepen az olasz Luigi dt Merco 163.2 kilométeres sebességgel siklott te két évvel ezelőtt. Ez a sebesség már megfelel egy versenyautó átlagos sebességének. Nemrégen egy nyugatnémet lap bírt adott az amerikai Ralp Miller reíknrdjárá), aki a dél amerikai Anduk egyik meredélyén 178 kilométeres óránkénti sebességgel siklott le. Az eset még 1955-ben történt, és Európában keveset beszéltek róla, mert a szakértők nem hittek ekkora sebesség elérhetőségében. A lesiklás terepének egy szakaszon harminckét fokos esése volt. Miller jelenlévő barátja később elmesélte, hogy a lesiklás végén, amikor Miller kigombolta blűzát ős hátranézett, hogy bonnsn jött le, elsépadt és azt mondta: „Őrültség volt!“ — Képűnkön az akkor haszonhirom éves Miller.
