A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-09 / 6. szám
Komoly felelősségtudat, igényesség, hozzáértés, lelkesedés ssilkséges ahhoz, hogy egy városi helyi szervezet a tőle megkívánt színvonalon működjék. A Csemadok érsekújvári helyi szervexete erre törekszik. A múltban végzett munkája sem lebecsülendő, de az utúbbi két esztendőben az első helyet vívta ki magénak. Ezt elsősorban azzal érte el, hogy rendszeres szervezeti életet él és módszeres tervek szerint dolgozik. Valamikor ezt elmondhattuk Komáromról, Léváról, és még jó néhány városi szervezetről. Az okot tálén abban is kereshetnénk, hol milyen lehetősége van a szervezetnek. Érsekújváron a lehetőségek megteremtésében Is jeleskedtek. Amint tudjuk, új székhfizat építettek a régi alapokon. Valódi otthont a kultúra számára, melynek értéke ma eléri a másfél millió koronát, jellemző az érseküjvári Csemadok-tagokra, hogy ma 1984-ben mér egy szóval sem emlegetik a tömeges társadalmi munkát, pedig több százezer óráról van szó. ■ A tagság létszáma 437. Ez kevés, s mindenképpen az, ha a város lélekszámúval vetjük egybe. Viszont a helyi szervezetnek ISO aktív, tehát dolgozó tagja van. Olyanok, akik valamilyen formában önmagukat, tehetségüket adják: tudásukat, szabad Idejüket, hogy a többiek, azok Is, akik nem tagjai a szervezetnek valamilyen módon klvehessék részüket a szép, igaz, nemes versengésből, a szóban, játékban, zenében, énekjien kifejezhető kultúrából. H Mit tud nyújtani százötven ember? Egy esztendő alatt sokat, ha lelkesedés fűti az akaratot, hozzáértés segíti a megvalósulást. Boleman Iván rendező, akit munkájában dr. Druga jános segít, hagyományokkal rendelkező színjátszó együttest vezet. Az addigi nyolc előadást ez évben még követi a többi, és újabb színmű betanulásét is tervezik. Az esztrádcsoport az Ismeretes „Ki mit tud“ szereplőkből alakult. A városban 4 alkalommal, vidéken 10 alkalommal léptek fel. Népi és társasági táncokat bemutató csoportjuk 42-szer szerepelt. Odahaza huszonkétszer, vidéken tizenötször. Énekkaruk szintén ismert. Trelaj Géza karnagy évek óta lelkiismeretesen tanítja a szintén hagyományokkal rendelkező énekkart. Honismereti körüknek eddig három előadása volt. Az előadások előkészítését komoly munkakollektiva biztosítja. Tagjai: dr. Hauliák, Antal, Pálenyik Ferenc, Badin Győző, Vágovics Gyula, Hoffer Lajos. További terveik, hogy meghívják dr. Blaskovlcs József docenst, a prágai Károly Egyetem tnrkológusát, hogy a város török vonatkozású emlékeiről tartson előadást. Majd az andódi származású Czuczor Gergelyről, a szlmöl Jedlik Ányosról, a város szülöttéről, Kassák Lajosról, Bernolákrúl rendeznek előadásokat. Mindez már a hatvannégyes év terve. Ami megvalósult, az mér biztos. Ebben az a megnyugtató, hogy sikeres esztendőt zárhattak le, még akkor is, ha az elvégzett munkát az anyagiak határozzák meg. A pénztári jelentés 73 5S1 koronáról ad számat. Ennyi volt az évi forgalom, bár amint Szenest György titkár megjegyezte, az előadások és fellépések 70 százaléka díjtalan volt. A „tőkét" a színjátszó együttes biztosítja, s a terem kölcsönzéséből Is van némi bevételük. Tisztelet a színjátszóknak, mondja mindenki, ha azok átadják bevételüket. Így van ez rendjén, bár sok helyen még nem ez a gyakorlat. Ezért perdöntő az anyagi, a gazdasági alap. Mi mindent lehetne még ezeú kívül felmutatni, nemcsak Gjvárban de sok helyütt, ha nem tolakodna a szándék és a megvalósítás közé a kulturális munkát sok esetben fékező anyagi szükség. A vita nem a téma körül alakult ki az évzáró közgyűlésen. Ez ismét felfigyeltető. Amennyink van, annyink van, de lássuk a jövőt. Erről kezdtek beszélni a felszólalók. A hatvannégyes esztendőről. Dr. Szirmán a tánckultúra fejlesztéséről, a népi és modern táncokról beszélt. S az énekkari mozgalomról, no meg a legfontosabbról, a színvonal emeléséről. Művészetet magasabb fokon! Korszerű ötleteket kért, hogy varázsa legyen mindennek, főként a fiatalok részére. Pálenyik Ferenc az eszmeiség elmélyítéséről szólt, és hiányol a az elvégzett munka ilyen irányú értékelésének elmaradását. Vágovics Gyula a honismereti kör munkáját értékelte, kiemelve, hogy általában négyszáz ember vesz részt az előadásokon. Ez felfigyeltető. Badin Győző, a város szülöttjéről, Kassák Lajosról beszélt. Feltette a kérdést, mikor hívja meg irodalmi beszélgetésre a költőt a város, vagy akér csak a helyi szervezet. Batykó Károly a még nagyobb felelősségről szólt, és a színvonal kérdését tartotta fontosnak.,, Műveltebbé vélni, Idomulni a korhoz, mindennap több igénnyel kezdeni a tegnapi dolgot: ez jellemezte az évzáró tanácskozását. £s bizonyéra ez a komoly légkör indította Horváth Dezsőt szólásra, aki munkahelyének gondjait mondta el néhány szóban, vélvén, hogy illetékes gyülekezet előtt beszélhet. Mindenhol beszélni kell gondjainkról. Ha valaki úgy véli, hogy a Csemadok évzáró közgyűlésén, akkor ott. Mert hiszen mennyire tartozott Horváth Dezső felszólalása a tanácskozáshoz? Gondja ennyi: mint az Elektrosvit dolgozója nem szerezhet anyanyelvén magasabb képesítést, szakmai tudást. Valóban elgondolkoztató, ha egy üzem szakszervezeti vezetősége nem érzi ezt problémának. Ha egy dolgozó az üzemből arra kényszerül, hogy arra nem hivatott fórumon mondja el gonjalt. Talán csak azért, mert itt anyanyelvén, magyarul mondhatta el? Ki tudja? A gond mindenképpen gond, ha nem segítjük viselni terhét. Az is elgondolkoztató, hogy az érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság nem kívánta tudni, mit tett az elmúlt esztendőben egy kulturális szervezet azért, hogy a város lakói holnap többet érjenek, mint tegnap. Hiszen minden azért történik: Többet érjünk! Mert ha majd megmér az Idő bennünket, nagy baj lesz, ha könnyűnek találtatunk. Súlya van minden tettnek: Arany- és ólomsúlya. De legyen csak aranysúlya ... GYURCSÖ ISTVÁN Néhány sorban Zseltzen 15 évvel ezelőtt május 1-én alakult meg a Csemadok, melynek bölcsőjénél ott állt a ma már 71 éves Hegedűs János, aki ma ts példaképe lehet nemcsak a Csemadok fiatalabb taglalnak, de a felnövekvő Ifjú generációnak ts. Hegedűs elvtárs a Csemadok első lépéseire emlékezik. Elmondja, hogy a „Revizor"^ kultúrház hiányában nyers téglából összeállított, ponyvával letakart helyiségben játszották nagy stkerrel. Ez volt a kezdet, melyet napjainkig sok termékeny év követett. A mozgalom egytk fő szervezője Hegedűs János volt. Olyan lelkes Csemadok-tagok segítettek neki, mint Vencel Ferenc, Kormost Lajos, Tóth János, Csömör József, Pólyák István, Tóth Béla, Göbő és Zábrenszky kultúrtársak. A ma hetvenegy éves Hegedűs János, nemcsak a zsellzt helyt szervezet munkájának volt szervezője és sok éven keresztül elnöke, de Ismerik őt jóformán a volt zsellzt járás minden községében, mert mindenütt ott volt, ahol lelkesítő szavakra és konkrét tettekre volt szükség. Mindenütt, ahová elment, lelkesített, mert ö maga ts lelkesedett a magyar kultúra fejlesztésének ügyéért. Ez a lelkesedés tartja fenn benné ma ts az erőt ahhoz, hogy magas kora ellenére ts a zse- Itzl helyi szervezet élén áll, s közösen a fiatalokkal fáradhatatlanul dolgozik a Csemadok helyi szervezetében. A 325 tagot számláló helyt szervezet jó színjátszó gárdával rendelkezik; nagy sikerrel mutatták be a mült évben az „Őrt muri"-t, ma pedig „A tizenegyedik: parancsolat" című színdarab betanulásával foglalkoznak. Megalakult a tánccsoport és alakuló félben van az énekkar, s velük rakódnak a tervezett népi együttes alapjai. Növekszik é)s fejlődik a tizenöt év előtti palánta, s most köszöntsük azt a Hegedűs Jánost, akinek ebben a fejlődésben oroszlánrésze van Zseltzen, s köszöntsük vele mindazokat,]akik tizenöt éven keresztül önzetlenül dolgoztak a csehszlováktat magyar dolgozók kultúrájának fejlesztéséért. VARGA JANOS
